Hazai Tudósítások, 1807. 1. félév (1-51. szám)
1807-02-11 / 12. szám
tó Úrnak a’ lángok torkából kimenthettük, és így sajnos szerentsétlenségét valamivel tűrhetővé tettük. Ezen gyászos tüneménynek eloltásában igen példásan kimutattak sokan felebaráti szereteteket, leginkább pedig Méltóságos Kamarás Kis Rédei Rédei Lajos Úr, ki a vízi puskának segítségével a’ jelen voltaknak egész bámulására törekedett a’ lángok megfojtásában. Ditsőséges példájára ezen Méltóságnak, unszolására igen kevés volt a tüzet átsorogva néző, sokan a’ dühösködő lángok közé is béhatottak , és majd tsak nem életök veszedelmébe került keresztény szeretetöknek megmutatása. A’ veszedelmet a’ szolgálónak gonoszsága mondatik, hogy okozta, ki más nap reggel megszökvén eléggé kimutatta, hogy reá nem ok nélkül gyanakodtak, annál is inkább hogy szökését még lopással is tetézte. Megfogattatott a’ gonosz lelkű 18-dik Januariusban, és most a’ Városnak tömlöczében várja istentelen tselekedetének, ha megbizonyodik, méltó jutalmát. A’ kár valóban a Tanító Úrnak sorsához mérve, igen érezhető, de reményijük, hogy érzékeny kárvallását az irgalmasoknak nem tsak nálunk , hanem másutt is bőkezűsége , segítni kívánó buzgó szeretete ki fogja pótolni Méltóságos Rédei Oberster Ur, a’ mint mondatik közönségesen ebben is szép példáját mutatta ki hazafiait ölelgető Nemes indulatjainak. Éltesse az Isten az illy nagy lelkű Hazafiakat, kik tsak abban találják édes örömöket, ha szenvedő Felebarátoknak sebeire gyógyító balsamjokat tseppegtethetik. Regia virtus rebus succurrere lapsis. KÖRÖS VÖLGYÉRBÖL. 24-nik Jann. Tegnap végeztetett el egy Terjei — fekszik ezen Helység Bihar Vármegyének azon részében, melly Lakságnak neveztetik — rosszban megátalkodott, vakmerő gonosztévő’ mintegy 25—29 esztendős Ora Legénynek káros élete, e’Völgy’ Pestes nevű Falujának— melly Élesdvek szomszédjában fekszik—határján felállíttatott akasztófán, az ugyan azon napon tartatott fennálló ítélő izék által. A’ Legény csak mint egy hét hetekig lévén Katona elszökött ez előtt két és fél esztendővel hazájába, és ott körűl Zsiványkodott. Egy gazdag Czigánynak két sertéssét el lopta, az után csak hamar ugyan azon Czigánynak pénzét sejtvén, éjszaka társaival együtt a’ Czigány’ házába bément, tölb pénzt kívánt, és midőn az csak harmincz forintot adott, kénszerítette , hogy többet is adjon, midőn adni nem akarna, meg ragadta a’ Czigányt, társaival egygyütt, ’s a tűzhöz vitte, hogy ott testét addig égesse, még több pénzt nem ad, a’ mint hogy nagyon meg is égette annak testét, ’s akkor adta ki osztán pénzét a' Czigányhúszasokban, és tallérokban, hogy a’ további kínoktól meg menekedhessen. Ezután ismét nem soká