Hazai és Külföldi Tudósítások, 1808. 2. félév (1-53. szám)

1808-09-17 / 23. szám

Sept. 9-iken reggel 0 órakor öszvegyültek az Ország Rendei a, Kerületbéli Gyűlések után, és minden tartózkodás nélkül megajánlot­ták Felséges Asszonyunknak az 500000 fr. koronáztatásbéli ajándékot. Mellyet már 1 г órakor az nap aranyban be is mutattak a’ Primás 6 Kir. Hercegségének Szószóllása mellett, kinek kele­netes deák Be­­széjére , Felsége hasonló nyelven felelt, és a’ Nemzetnek ezen ál­dozatát nagy kegyességgel elfogadta. Melly Magyar Országi fákból készű­lt Ládátskában lévén, a’ Beszédek után a’ Státusok által­­ Felsé­ge szobájába vitetett. A’ Koronáztatás idejét örvendeztető tünemények közé tartozik, hogy 10-ikben, és 1­1-ikben a­ Bétsi Udvari theatro is megjelent a’ Vendégeknek kedveltetésökre. 16-ikben játszotta: az Rezet Áru­lónak taligája ,,mellyben a­ Berlini Theatro már most Bécsben volt Directora Isfland Úr a’ Domonkos atyát játszotta. — 11-ikben A­ Házasság Próbája, ebben Iffiand Úr Treu nun­­ sze­méllyét viselte. Meg kell vallani, hogy az emberi tselekedeteket előadó régi Mester itt is annak mutatta magát, a’minek ötét Ném­et Ország régen tiszteli: a’ természet és mesterség bájoló képezőjének. Mozgása és hangja életet és lelket adott annak, a­ mit ő kívánt jelenteni. A’ leg­­kissebb ingadozása is, szavának változásaival azt a’titkos tudományu, ’s tellyes érzésű remek játszótt jelentette, melly mellett a’ többi, mint a’ hold mellett a’ tsillagok igen kitsineknek látszottak. Azért nem le­het tsudálni, hogy mindenkor a’ Publicum tapsolással fogadta , ’s tap­solással késérte be. Másod nap a’ Nemes érzésű Magyarok, kik az idegenben is meg szokták betsülni az érdemet, ötét kihívták a’ Játék után. Ezen tiszteletet e nagy szívbéli megindulással fogadta , és illy értelmű szakkal köszönte meg: ,,A’ Szerentse igen kedvezett nékem, hogy olly ditsőséges Nemzet előtt megjelenhettem , melly a’legveszedel­­mesebb háborgások között is meg tudta tartani tulajdon characterét, megtudta Őrizni Nemzeti méltóságát. Óhajtom, hogy az egyeségnek Lelke, ’s a’ közjóra törekedő igyekezet örökösíttse ezen meg­ betsűlhe­­tetlen szerentséjét. — Ezen írók köz tapsolással fogadtattak. — Boldog Isten ! hátha efféléket egy Magyar Is­land mondana azon nyel­ven, mellyet mindenik érthet!!! Különbfére Versek is diszesítették ezen örvendetes ünnepet, me­­­lyek között Philipp Károlynak versezete legnagyobb figyelmetességet gerjesztett bele érdeme, és külső szépségei által.

Next