Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1814. 1. félév (1-52. szám)

1814-07-02 / 1. szám

regek foglalják el, de Maynzban Austriai és Burkus Seregek lesznek őrizeten, ’s ezen város egy Szövetséges erősségnek fog határoztatni Koblencztdi Maas vizéig a’ Burkusok foglalják el a’ Rajna bal vidékeit, Maastól Hollandiáig Burkus és Anglus vegyes Seregek. Aschaffenburgot, és Würzburgot Austrians Bavarus seregek ; a’ Bergi nagy Hgséget pedig a’ Burkusok , stun. 13-kétöl fogva annak jövedelme a’ Burkus tárházba megyen. Ezen a’ katonai kormányt Kleist Generális , a’ Polgárit pedig Grüner Justus fogja viselni. Mind ezeket e’képpen a' Szövetséges Fejedelmek köz meg - eggyezésből határozták. FRAICZIA ORSZÁG. Minek-előtte még a’ békesség meg lett volna téve, Franczia Országi s a’ Szövetségesek között, némelly Újságok kezdették a’ Népet annak hallására elkészítni ,s több okokkal meg nyugtatni. A’ többi között Journal de Paris e’ képpen szólt: Hogy a’ békesség kötését (a’ mennyire arról valamit tudhatunk) méltóképen meg ítélhessük, térjünk viszsza azon állapotra , mellyben ez előtt voltunk két hónappal, midőn a’ Szövetségesek Páris ка- pai előtt állottak , ’s azon állapotot hasonlítsuk öszve avval, mellybe bennünket a’ békesség fog hellyheztetni. Ha Mart. 30-kára viszsza emlékezünk, midőn Franczia Ország minden oldalról meg volt támadtatva, ki szíva, eloszolva „ minden fej nélkül, vagy is inkább olly fejjel , mellyet eszelősnek mondanak vala, midőn belől a’ hasomlás , kívül a gyülölség ’s a’ megvetés volt annak sorsa,’s midőn annyira süllyedett, hogy kéntelen vala azoknak szánakodásokhoz folyamodni, kiket számtalan hirtelenség , ’s meg bántás által tettünk ellenségünkké, akkor nem tartottunk volna e’jótéteménynek egy olly szerentsétlen egygyességet is, melly a’ Gyarmatjainkat, ’s Országunknak egy részét elrabolta volna? Hát hoszúállásból nem követhetett volna é el rajtunk a’ Szövetség minden féle kötekedést, requisitiót, adószedést, ’s élvén hódoltató jussaival nem oszthatta volna é fel Országunkat ? Ellene szegezhettük vólna-é magunkat tsak egy tselekedetének is ? Valóságos dolog az , hogy mi már akkor többé Nemzetet nem tettünk, mivel semmi kormány, székünk, semmi igazgatásunk,semmi törvényünk nem vala.Első gondja volt a’ Királynak, ’s az ő Biztosainak, hogy bennünket lábra álítson, hogy bennünket Nemzetnek esmértessen, ’s bennünket a’ polgári rendbe viszsza hozván ismét jussainkba , ’s az Európai nagy famíliák közzé viszsza helyheztessen. Midőn két esztendei vér ontás, és hallatlan, nyomorúságok Fr. Országot földre terítették , azt egy óriási erő elöntötte, egy millió vitéz Sereginket 40,000 - nél alább olvasztotta , mi