Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1814. 1. félév (1-52. szám)

1814-12-03 / 45. szám

353 — rontsa, s talán a­ mi nemzeti lé­tünkön is halálos sebet ejtsen. Ki mondotta , hogy minden kimivelt nemzetek törvényeit lábaival akarja tapodni, ’s a’ háborút préda és pusztítás által folytatni. Kevély a’ tengereken való uralkodásán, és a’ kereskedésnek egyedül való leírásá­ra törekedik.­­ De az Amerikai Nép azon rettenthetetlen bátorság­gal fog ellene állani, a­ millyennel a revolutio - háborúban az ő igaz­ságtalan plánumait földhöz verte. „Mi nem is gondoltuk, hogy háborút szenjünk , hanem minek­­utánna más sértegetéseken kívül 1000 hajóinkat el­rablották, és 1000 matrózainkat elragadták , ’s olly fel­tételek alá­ kívántak szoriítani, mel­lyek nemtsak igazságtalanok valá­­nak, hanem általunk nézőt is te­­­lyesíttethettek; az Ő hadüzeneteket kintelenek voltunk viszsza verni, és most is tellyes erővel magunkat ellene szegezni. De szinte olly nagy indulattal készek vagyunk tisztessé­ges feltételekre békességet kötni. Mi a' világnak igazságos ítéletében és az Isteni gondviselés oltalmá­ban bízunk. SZICÍLIA. Palermoban Oct. 22-ikén kez­dődött el a’ parlamentom. A’ Ki­rályt a’ Korona örökös, és az ő e­­gész Udvara késérte. Az ülés kez­detén mondott beszédeinek ezek a’ főbb részei: ,,Ezen palotába jöttem ben az a’ fő vigasztalásom, hogy a’ leg­boldogabb reménység nyílik fel e­­lőttem. Körülvétetve a’ koronának leghívebb Tanátsositól itt találom azon bölts Polgárokat, kiket a’ sza­bad és egygyenle választás a köz óhajtásnak magyarázóivá tett. Mi­jet nem lehtne tehát várni tőlök a’ Nemzet ditsősségére ’s boldog­ságára nézve? — A’ Községeknek tiszteletes Képviselői. Érezzétek a­­zon kötelességteket, mellyel tartóz­tok a’ nemzet méltóságának fentar­­tására. Roszszul kezdenénk egy új országlást, ha azt az igaz hitelnek megsértésével megmocskolnánk; ha az Status adósságinak lefizetését halasztanánk; ha azt állí­tanánk, hogy csendes bátorságban lehes­sünk hadi erő nélkül, vagy hadi erőt tarthassunk köz­adózás nélkül. Én azt rendeltem, hogy, vala­mi a’Financzia dolgára tartozik,min­dent elejthetek terjeszszenek. Mun­kálkodjatok érett megfontolással a’ köz jövedelmeknek megállíttásokon és egygyeztessétek öszve a’ szemé­lyes hasznot a’társaságos élet hasz­naival. De főképen azokkal fogla­latoskodjatok, a’ mellyek az illen­dőség és tsendesség megháboríttá­­sa nélkül halasztást nem szenved­nek. Illyenek a’ brittanniai Kor­mányszék kezességére felvett két rendbeli adósságok. Állítsátok meg mennél hamarább ezek kifizetteté­seknek módját. Ez a’ legelső és a legszentebb kötelességünk, mellyet

Next