Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1818. 2. félév (1-52. szám)

1818-09-12 / 22. szám

Tagadhatatlan, hogy a' ki őket közelebbről esméri , elragadtat:!* a' jövendő köz haszonnak remény­ségétől, mellynek sok szép zsen­géi festenek ezen Szerzet kebelé­ben , me­lly figyel­metességet , és á­polgatást­­ is érdemel mindenek­től, a’kik a­­dazát, a Tudományo­kat , és az Ifjúság jámbor nevelé­sét kedvelik, Szathmárról. E’ folyó esz­tendőben Sz. Péter - Pál ünnepét, midőn Méltós. Klobusiczky Péter, kegyes és érdemes Pü­spö­­künk, nevenapját köz örömmel ül­le­ttük , az tette nevezetessé , hogy az Ajtatos Oskolákbeli Szerzetes, Tiszt. Takáts István , rendszerént való derék M. Concionator által két testvér Zsidó megkeresztelte­­t­ett, melly megkeresztelkedőknek Tanitójok is volt a’ Hit tudomá­nyában , 's ugyan az ő buzgósága által most is­­ külömbféle Vallású és korú személyek oktattatnak a' Katholik a Hitre, N­a­gy-Kár­olyból. A' tu­dományok és a’ Haza eránt tett ér­demeket különös ünnepléssel kí­­vánták megtisztelni a’ Nagy-Ká­­rolyi Gymnasiumnak Elöljárói , midőn Aug. 8-án néhai Kir. Taná­­tsos Tokody György Tudomány* beli Fő Igazgatójoknak halálát szo­morú ünnepléssel megbetsülték. E’ végből Nagy Tiszteletű Mészá­ros László az Ajtatos Iskolák Col­­legiumának Rectora halotti Misét tartott , melly alatt­­ mellette P. Linzetter v P. Takáts, és P. Schunik tették az egyházi szolgálatot Ezt követte a’ Ditsőítő Mise, mellyet Tiszt. Seftsik Aloiz Director mon­dotta a’ Tanitóknak egyházi szol­gálatokkal. Ezen halotti tisztele­tet nevezetessé tette az, hogy a’ Gymnasium Elöljáróinak kérésé­re, valamint a' P. Piaristáknál , úgy a’ Görögöknél és Oláhoknál is a’ harangok egy egy óráig meg­vonattak , és a’ hasonló meghívás­ból, a’ jelenlévő Vármegye Tiszt­jei , ’s az Uraságnak Tisztjei is megjelentek, és igy az Ifjúságnak nemes példát adtak, miként be­­tsülje holtok után is Elöljáróit. Ugyan Nagy Károlyból. A’ Magyar Theátromi Társaság a­­lázatos tiszteletét kívánván megbi­zonyítani Mélt. Gróf Károlyi Ist­ván, mint Földes Ur eránt, az if­jú Grófnak neve napján, távollé­­tében is, egy szép Játékot adott Bessenyei György szerént, melly­­re, mivel az idő is kedvezett, a' falukról is igen számosan gyüle­keztek öszve. A’ Theátrumon ezen esztendőt jelentő írás volt kivilá­gosítva : ,,Éljen a’ mi Grófunk, II. Károlyi Istvánunk , Eleinek va­lóságos példája, ’s tőle jókat vár­junk.*1— A Játékot víg ének kö­vette muzsika szóval, mellyet Ze­­linka Ur igazgatott. A’ végső vers ez volt: Ti­mord Párkák életének Ne bántsátok fonalát.

Next