Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1820. 1. félév (1-52. szám)

1820-02-23 / 16. szám

Nemzetünk ezen ünnepét a’ mi szeretetto Pásztorunk Schwarczen­­berg­i Herczegsége, a’Fejedelmi ünnepet mindenektől megkülöm­­böztetni, és nagyobb pompával (a'mi Szombaton a’ héti vásár miatt nem lehetett) tartani kívánván 13. Februariusra, úgymint Vasárnapra, által tenni jónak találta, melly na­pot mind az égnek tisztasága , mind a’ Religiónak szentelt munkálko­dása ütlötte. Ugyan­is reggel tíz órakor valamint minden hivatalbe­li papi, hadi , és polgári Tisztvise­lők pompás ünnepi ruháikban , úgy minden Czéhek is Zászlóik alatt az Anya Templomban buzgó ájtatos­­sággal öszvegyültek. A’ Templom körül a’ kétféle polgári katonaság két tsapatban tábori muzsikájával egygyütt ki vala állítva. Maga a’ Tiszteletre méltó Püspökünk Ő­elg­­sége­ tartotta a’ fényes készületü pompás Sz. Misét, és bemutatta a’ Mindenhatónak Felséges Urunk ditső Uralkodásáért, áldott hosz­­szas életéért az öszvesereglett gyü­lekezetnek szivbéli áldozatját. A' M­ise alatt a’ bevett szokás szerént annak fő részeikor mind a’ kétféle polgári katonaság díszes öröm lö­véseket tett, mellyekre a’ várunk­nak romlott bástyáin lévő ágyúk, és mozsarak felelhettek. A’ Mise után pedig a’ kétféle polgári Kato­naság még a’ fő piaczon is három köszöntő lövéseket tett. — De nemi elégedet­t meg ezen áldozattal a’ veretett Herczeg Püspökünk, ha­123 nem az Uralkodóhoz való hívségét még azzal tetézte, hogy Februar. 12-ik napján észvélt nagy muzsiká­­t is Academiára, mellyet Felséges Urunk születése ünnepének tiszte­letére adott, meghívta a’ Városban lakó minden papi személyeket, hadi és polgári Tisztviselőket, a’ kik is pompás nemzeti öltözetben számo­san megjelentek. A’ muzsikának kellemetes zengése , a’ vendéglő Herezeunek szokott leereszkedése­, szelídsége, ’s hódító nyájassága el­felejthetetl­en vidámságra hozta a’ V­erységeket. Hasonlóképpen megkülömböz­­tették magokat ezen az örvendetes napon a’ Benedictinus Urak is«, mind viszsza­­ állítójoknak hálada­­tos tisztelő­­i , kikezeli napot nem tsak buzgó imádsággal , hanem mél­tó örvendezéssel is szentelni kíván­ván , a' Hír. Academiának Tagjait, és a’ Városnak fő Tisztviselőit pom­pás , és gazdag ebéddel megvendé­gelték , melly alatt az öröm hevé­től lelkesíttettvén Első Ferenczünk­­nek áldott életéért, ditső Uralko­­dásáért, a’ Tsászári és Királyi Fele,­séges vérnek boldogulásért áldás kiáltások között végezték örvende­ző irásokat. • De még ezzel nem lett vége an­nak az örömnek , mellyre ezen ör­vendező nap Győr hiv lakosait felgerjesztette. Még az Academia­­beli Tanuló Ifjúság is hazafiúságát és koronás Fejedelméhez való sze­­retetét nyilvánvalóvá tenni, és ezen X»

Next