Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1822. 2. félév (1-51. szám)

1822-09-21 / 24. szám

az itt lévő Generálisok, és Szaba­­dsak megjelentek ezen parádéra. A’ Látománynak tekintetet adott az is, hogy a Tsászárné Ő Felsé­ge, József Fő Herczegnével, Cle­mentina Fő Herczeg Asszonnyal, a' Szalernumi Herczegnével, és a’ Reichstadti­éggel hinten mentek ki. A’ szűk hely miatt, minthogy a’ Tsászári Vár kapujától a’ Schott­ner kapuig volt felállítva a’Kató­nj­as­ág , kanyaróit formában hely­­heztettettek, ugyan ehez képest tették­­ fordulásaikat is. Szembe­tűnő volt mind a’ Katonaságnak szép készülete, mind ügyessége, mert ellent nem állván , a’ szün­telen való első, gyakorlatosságai­kat a* Felségeknek tellyes meg­elégedéseikkel végezték. TÖRÖK BIRODALOM. Konstantinápolyból August. 20-kán indúlt tudósításokat e’kép­­pen közli az Őst. Beok. September lö­ ki Levelében: Folyó hónap (Aug.) 23­­ és 25'ik" napjain viett a’ Porta tudósítást Chursid Basától, a’Török fegyve­reknek Moreában való előmene­teléről. Ezen jelentések szerént a’ Törökök tsaknem az egész Fél­szigetnek újonnan birtokában van­nak. Tripoliczát, úgy látszik, min­den ellentállás nélkül foglalták el, ’s bemenetelükkor legelőször is a’ megkegyelmezést hirdették ki a’ városban, ’s ahoz igen szo­­rossan hozzá is tartották mago­kat. Annyival kívánatosabb foga­nattal munkálódott ezen birtos nód, mennyivel kevesebbé lehe­tett azt, ugyanezen helyben vár­ni. —­ Napoli di Románia előtt vé­res tsata történt, melly­ben a Tö­rök Lovasság különösen megkü­­lömböztette magát,*s vége a’ Láz­­zadóknak utolsó romlása lett. E­­zen helynek sorsa igen különös; mert számtalan jelentések híresz­­telték ennek a Görög kézre tett feladattatását; sőt itt (Konstant­* nápolyban) is, noha az őriző se­regről való egész halgatást nem tudták mire vélni, elveszettnek tar­tották ezen fő erősséget. Azonban még sem úgy volt , ama’ jelenté­sek mind tsupa költemények valá­­nak. A’ Török őriző sereg olly ál­­hatatos ággal, a­ mellyhez hason­lót keveset találhatni a­ történe­tekben, nyolcz hónapig tartotta magát,­­s az utolsó 6 hét a­tt­ an­­nyira küszködött az éhséggel,hogy a­­miatt az őrizetnek csak igen kis része maradhatott életben.­­Mint bizonyosat, úgy állítják, hogyha a reménytelen segedelem nem ér­kezett volna, 20 óra alatt fel kel­lett volna magát adnia. Minekutánna ezen két fő ál­lást megnyerték volna, eltökéltet­­ték magokban a’ Török Fő Vezé­rek, hogy 2—3000 főből álló a­­próbb tsapatokat küldözzenek szél­­lyel a’ Félszigetbe, hogy így a’ meghódulást mindenütt eszközöl­jék. De a’ Mainotti hegyeken le­endő munkálódásra nagy számú sereg küldetett, a­­hol még egye­dül lehet nyomos ellentállástgon.

Next