Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1823. 1. félév (1-52. szám)

1823-03-26 / 25. szám

már az­­illések kezdetén a’ jobb rész ellene kifogást tett, hogy nintsen megkivántató elégséges birtoka , és tulajdonsága a’ Deputátusságra, de ezt ő világosan megmutatta , és így kéntelenek voltak ötét elfogadni. Mindazáltal az ellenkezés forralta bennök a’ mérget, míg végre M­á­­nu­el Urnak első beszédében olly okra találtak, mellynél fogva bele köthettek. — De sokan a’ követke­zendő okokból is helyben hagyyák az Ő kirekesztetését; mert l­. Na­poleon­nak 100 napi uralkodása végén, ő kiáltotta ki Napóleon­nak fiát utánna való Uralkodónak, • és midőn Mareville Ur a’Bour­­bonok vissza hivatását kívánná, ő ellene feltámadott, és azt sürget­te, hogy a’ Képviselők Házából re-­ kesttessék ki. 2). D­e c a s e s Minis­­ternek kormányozása alatt őtet a’ Párisi Prókátori Test nem akarta közibe fogadni, hanem kirekesztet­­te. 3). Midőn Abbe G re­goi­re a’ Deputátusok Házából kirekesz­­tetnék, Manuel nyilván azt mon­­dá: ,,A’ Király megölése o­lyan vé­lekedés, mint más , már pedig a’ vé­lekedések miatt senkit sem szabad üldözni. 4­. Ugyan­akkor azt mon­­dja, hogy Franczia Ország ellenke­ző indulattal vagyon a’ Bourbo­nokhoz, pedig már akkor nekik hívséget esküdött. 5). Az utóbbi be­szédében (Febr. 27-ikén) a Király ölést az által akarta törvényesnek megmutatni, hogy az akkor szük­­séges volt, és azt a’ Nemzet új fel­­lelkedésének nevezte, (1). Az Ő be­­szédei mindenkor tele voltak revo­lutiós illetlenségekkel, és durvasá­­gokkal. A’ Journal de­s Debats midőn a’ bal résznek elmaradásá­ról hosszabban okoskodnék, többek között azt is monda, hogy az Ang­liai Parlamentum nem tsak ki re­­kesztette Sir Francis Burdettet, hanem a’ toronyba is záratta; és hogy egykor Fox is kiment a’Par­­lamentumból a’ kissebb résszel, de a’ Parlamentum folytatta munkáit, és ő ismét Társaival magától be ment. B E L G I O M. Amszterdámból Mart. 4-ikén írják, hogy Batáviában October elején kihírdettetett azon Királyi parantsolat, melly, szerént Kock Generál-Lieutenant, a’ ki Palem­­bang városát meg­­ hódította, a’ Belgiomi Indiának Kormányozójá­­vá neveztetik, ’s egyszer’smind ne­ki meghagyatik, hogy Kelet-Indiá­­ban a’ Királyi Katonaság az ő ha­talma alatt légyen. Ugyan akkor a’ többi Fő Tisztek is külömbbféle előbbre léptetésekkel, és ajándékok­kal jutalmaztatnak meg. Nimrégenből Febr. 28-kán ír­ják, hogy noha még a’ víz napról napra növekedett, a’ parti útnak elsüllyedése még se terjedett to­vább. Erős nyugoti szél a’ Harlemi tengerben a’ jeget úgy a’partokhoz hordotta, hogy azok egymásra hal­­moztatván, jég hegyeket képeztek, a­­mit régen nem lehetett látni.

Next