Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1825. január-június (1-52. szám)
1825-03-26 / 25. szám
195 tervén , hogy ezen sorozat forrásában elfojtsuk, és azt meggátoljuk, hogy a’ választásokra és vélekedésekre semmi kénszerítés ne munkálkodhassék , hanem alattvalóink a Constitutio által nekik adatott jótéteményekkel élhessenek, elvégeztük magunkban , hogy munkánkat megerősítsük, és egy toldalék czikkely által az elrendelésnek azon részét, mellynek nagy kárát már a’tapasztalás megmutatta, megváltoztassuk. E’ végből rendeltük és rendeljük a’mi következik .Toldalék Czikkely. „Az Ország gyűlésének megnyitó, és végző ülései, valamint azon ülések is, mellyekben az ajánlott törvényeknek Királyi helybenhagyatása kihírdettetik, ezután is, mint ez előtt, a’ szokott ünnepi készületekkel nyilván tartassanak. — A’ Commissióknak választatására, valamint minden egyéb tanátskozásokra , és dolgok folytatására , mind a’ két Ház mindenkor titkos gyűlést tartson. — Ezen czikkely a’ Constitutio Levélnek egész voltára tartó, és elválhatatlan részt tegyen. A’Senátusnak Elölülője , valamint a’ Tartománybeli Követek Marsalja , személyes feleleteik terhe alatt tartoznak ezen czikkely teljesítésére felvigyázni. Költ Czarszkoje-szeloban Februarius 13-dikán 1825. (Aláírás) Sándor. — ŐTsászári Királyi Felségének parancsolatjára Gróf Grabowszky István Brigádos Generális, Státus Tanátsos és General * Director , mint a’ Státus Titoknok Ministérnek képét viselő. •NAGY-BRITTANNIA. CanningUr után , a’ ki nagy tapsolások között hagyta el a’ Házat, Martius első napján a’ Katholikusok ügyében szóllott a’ Sollicitor Generál Weberel Károly Ur, és különösen azt feszegette, hogy éppen a’ mostani idő nem alkalmatos ezen kérdés meghatározására. B a n k e r s Ur pedig, a’ ki a’ Cambridge Universitás képében tagja a’ Parlamentumnak , egyenesen az ő küldői ellen nyilatkoztatta ki magát, kik azt kívánták, hogy semmi további kedvezéseket nem kell engedni a’ Katholikusoknak. — Erre megszóllamlott Plunkett Ur, Izland részéről való fő Prókátor, és azt mondá , hogy ha ezen kérelemnek bemutatása reá bízattatott volna , ő teljességgel nem késedelmeskedett volna ezt tselekedni, mert akármiként gondolkodjanak mások , ő meg vagyon győződve , hogy a’ Katholikusok ügyének elhatározásával nem lehet eléggé sietni. Ő is, valamint Canninger, a’ Protestáns Eklésiának Izlandban való fenn tartásáról hathatósan szóllott, de egyszersmind nyilván azt állítá, hogy a’ Katholikusok felszabadítása annak semmit sem ártana, sőt azt bizonyosabban megállapítaná. A’ Parlamentumnak, úgymond, azt kellene tekinteni, hogy ilyen nagy számú emberek, esztendőről