Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1825. január-június (1-52. szám)

1825-03-26 / 25. szám

195 tervén , hogy ezen sorozat forrá­sában elfojtsuk, és azt meggátol­juk, hogy a’ választásokra és véle­kedésekre semmi kénszerítés ne munkálkodhassék , hanem alattva­lóink a­ Constitutio által nekik ada­tott jótéteményekkel élhessenek, elvégeztük magunkban , hogy mun­kánkat megerősítsük, és egy tol­dalék czikkely által az elrendelés­nek azon részét, mellynek nagy ká­rát már a’tapasztalás megmutatta, megváltoztassuk. E’ végből rendel­tük és rendeljük a’mi következik­ .Toldalék Czikkely. „Az Ország gyűlésének megnyi­tó, és végző ülései, valamint azon ülések is, mellyekben az ajánlott törvényeknek Királyi helybenha­­gyatása kihírdettetik, ezután is, mint ez előtt, a’ szokott ünnepi ké­­születekkel nyilván tartassanak. — A’ Commissióknak választatására, valamint minden egyéb tanátsko­­zásokra , és dolgok folytatására , mind a’ két Ház mindenkor titkos gyűlést tartson. — Ezen czikkely a’ Constitutio Levélnek egész vol­tára tartó, és elválhatatlan részt te­gyen. A’Senátusnak Elölülője , va­lamint a’ Tartománybeli Követek Marsalja , személyes feleleteik ter­he alatt tartoznak ezen czikkely tel­jesítésére felvigyázni. Költ Czarsz­­koje-szeloban Februarius 13-dikán 1825. (Aláírás) S­ándor. — ŐT­sá­­szári Királyi Felségének parancso­­latjára Gróf Grabowszky Ist­ván Brigádos Generális, Státu­s Ta­nát­sos és General * Director , mint a’ Státus Titoknok Minist­érnek ké­pét viselő. •NAGY-BRITTANNIA. CanningUr után , a’ ki nagy tapsolások között hagyta el a’ Há­zat, Martius első napján a’ Katho­­likusok ügyében szóllott a’ Sollici­tor Generál Web­er­el Károly Ur, és különösen azt feszegette, hogy éppen a’ mostani idő nem­ alkalmatos ezen kérdés meghatáro­zására. B a n k e r s Ur pedig, a’ ki a’ Cambridge­ Universitás képé­ben tagja a’ Parlamentumnak , e­­gyenesen az ő küldői ellen nyilat­koztatta ki magát, kik azt kíván­ták, hogy semmi további kedvezé­seket nem kell engedni a’ Katholi­­kusoknak. — Erre megszóllamlott Plunkett Ur, Izland részéről való fő Prókátor, és azt mondá , hogy ha ezen kérelemnek bemu­tatása reá bízattatott volna , ő tel­jességgel nem késedelmeskedett volna ezt tselekedni, mert akármi­ként gondolkodjanak mások , ő meg vagyon győződve , hogy a’ Katho­­likusok ügyének elhatározásával nem lehet eléggé sietni. Ő is, va­lamint Canning­er, a’ Protes­táns Eklésiának Izlandban való fenn tartásáról hathatósan szóllott, de egyszer­smind nyilván azt állítá, hogy a’ Katholikusok felszabadítá­­sa annak semmit sem ártana, sőt azt bizonyosabban megállapítaná. A’ Parlamentumnak, úgy­mond, azt kellene tekinteni, hogy i­lyen­ nagy számú emberek, esztendőről

Next