Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1826. 1. félév (1-51. szám)
1826-06-03 / 44. szám
venni, hogy sokkal tsekélyebb ra’ sanyarú zivatarnak külső hidege, a buzgóságnak lángoló tüzénél , melly őket belől hevíti. — A’ rendelt napon délután negyedfél órakor a Fő templomból említett Fő Tisztelendő Helytartó Ur által a nagy processio megindíttatott, mellyen a’Fő Káptalan, Felső— Alsó Rendű Papság, Szerzetesek, Tek. Nemes Vármegye’ Tiszti Kara, az Érseki Lyceum Professorai Tanulóikkal, a’ Fikr. Gymnazium, Tsászári Királyi, és Uradalmi Tisztviselők , a’ város Magistrátusa, Polgárság’ Czéhei, mind városi, mind vidéki Birtokosok, Urak, és Asszonyságok , az alkalmatlan sárban is , semmit nem kimélvén magokat, 25 ezernél számosabban megjelentek. A’ templomokhoz érvén , ámbár a’ sokaságnak nagyobb része be nem férhetett, mindazonáltal , midőn fenn tisztelt Helytartó Ur az oltár előtt Hazai nyelven , az imádságot elkezdette , mind benn a’ templomokban , mind kívül lévő főbb , és alsó rendű Hívek, olly buzgósággal, ’s olly eggyesült lélekkel, minteggy el ragadtattak a’ mennyei Atya' imádására, é s könyörgésre, hogy azt kiki Isten’ méltó imádásának lenni elismerné , és sokak’ szemeiből az ájtatos lelki öröm-érzés" könnyei hullnának. Illy lélekben buzdító móddal ment végbe az első Jubileumi ájtatosság. Nem szűnik a’ következő napokon is a’ Nép buzgósága, hanem naponként a’ Megyének minden részeiről legszebb rendtartással, processiókkal járúlának a Fő városhoz, és illendő magok’ viseletével , Isten’ dícsőitésével másokat is ájtatosságra gerjesztének. Lehetett látni megaggott öregeket, kiktől a fáradságos gyakorlások nem kívántatnak ; beteg, vagy nehéz állapotban lévőket, kik házaiktól másként nem távoznak; főbb rendű Urakat, Asszonyságokat, kik gyalog utazni nem szoktak; gyenge gyermekeket, kik helységeikből még eddig ki sem léptek , tíz, és tizenöt, ’s több mérföldekről jönni. Lehetett rajtok szemlélni a’nem színlett Istenesség jeleit, midőn a templomok látogatásakor azok’ küszöbéhez, és oltárok’ zsámolyihoz borulván, azokat mint látatlan Istenség' nyomdokit csókkal illették, megalázódott szívvel, egész könnyekre érzékenyítésig a’ botsánat's székeihez lelki tisztúlásért járultak , és az Ur’ asztaláról a’ Keresztényi eggyesség' Szentségét vették. — De a városnak egész környéke , hegyei, völgyei, útszái , udvarok’ és közönséges szállások’ helyei az Isteni név dícsőitésével mind nappal, mind éjjel zengedeztek. Hathatósan elő mozdítja a’ köz ájtatosságot Eger városa népének ismert buzgósága, kik nem csak minden ünnepeken a’ városnak , és külső városoknak részeiről ájtatos processióval, hanem köz napokon is hajnaltól fogva setét estvérig a' templomokat látogatják. Ezen közbuzgóságnak ereje még tündöklőbb fényben tapasztaltatott Pünköst hava 21-kén Sz. Ház .