Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1826. 2. félév (1-52. szám)

1826-07-01 / 1. szám

Áldás után,­­a' helybéli Plébános,­­és Kanonok F­ő Ti­sztelendő Balog I­stván által mondott Prédikáczió végével , pompás énekes Sz. Misét tartott , melly alatt a’ Ne­vend­ék Papság, e’ Szent Bútsúnak elnyeré­sére , Méltóságos Püspökének kezé­ből, magához vette az Oltári 'Szent­­séget. Sok szép , és épületes­ különössé­gek vonták magokra a­ szemes Részt­­vevőnek figyel­metességét, me­lyek őtet, máskori tapasztalásából me­rített azon igazságnak bővebb meg­ismerésére vezették, hogy valamint minden egyébb cselekedetre, úgy az isteni Tiszteletnek előmozdításá­­ra is , az emberi gyarlóságnak legha­talmasabb m­élito e­szköze légyen azoknak jó Példájok, kikre a’ Soka­ság leginkább fegyelmez. Ugyanis, mivel a’ fentisztelt Méltóságnak pa­­rantsolatjából, nem tsak az egész Nemes Káptalan, minden helybéli Szerzetesek, a’ Tanúló Ifjúsággal, hanem az egész Uradalmi Tisztség, és Udvari Szolgálaton lévők, szem­­betünő Gyülekezetjökben ; ezeknek példájok után pedig, mind a’Püs­pöki , mind Káptalan Várasnak, nem különben a’ Siketnémáknak Elöljárói, Nevendékeikkel eggyü­tt, — az itt nyugodalomban lévő, és a Nevendék Katonaság, 's egyéb. Számos lakosok ezen ájtatosságra megjelentek.Mondhatni, hogy a' vá-,­rosnak lakói' 11 ezret föllűl haladó számának két harmada jelen volt., Sőtt bámulni kelletett azon egy Szí­­vü­­s lelkű türedelmességet, mel­lyel ez, nagytól kicsinyig , többnyi-­ re már hat órától a­ nagy Templom­nak tágas öblét eltöltvén , egész egy­re két fertályig,, a­ mikor eznapi áj­­tatosság végét érte, a’ lefolytát, és a’ napnak hőségét, — egy két As­­­szony , vagy Gyermek , elbággyadá­­sát kivévén , — lelkesen kiállotta. Kik között méltó figyelmet gerjesz­­tett mindnyájában a’ Főtiszt. B­o­­gyai Mihály Kanonok Ur, a’ki jól lehet már 73 esztendei korának ter­hétül meggörnyedt , és többszöri szélütéstűl m­ai elgyengültsége mi­nt alig mozog, mégis eme Bútsú­­járásnak minden részeiben állhata­tosan részesült. Nevelé nem különben az Áj­­tatosságot, sőtt bizonyos édes öröm­mel foga el a’ buzgó szívieket azon szép harmoniás Ének , mellyel, ezen ’alkalmatosságra , Nagy Ti­szt­el­etil G­a­b­r­i­e­ll­­ Tamás , M­á­c­s­a­i Plé­bános Úr által készített Ko­tták’ból, a­ Nevendék Papság elzengette az Antiphónákat; valamint az is, hogy a­ mint ezeknek végével, mindegy­­gyik Templomban, a’ M. Püspök, a’ bent lévő néppel , magyar nyel­ven, a­ kiszabott imádságokat el­mondotta; — ezen időben , a’ kint szorúlt egész Tanúló Hiúsággal , és a’ Népnek egyébb részeivel, a’nél­kül, hogy ezek soraiból kimozdúltak volna , egy e' végre kirendelt Pap szintúgy imádkozott, úgy, hogy minden , a’ mi kívül , belől, élni, és mozogni látszatott, Egek felé emelt kézzel, és térden állva eggyesítette könyörgését a’ bent buzgókodó Fő Pappal. Egyébbaránt a’ még hátralévő

Next