Hazai 's Külföldi Tudósítások 1827. július-december (1-52. szám)

1827-10-20 / 32. szám

Ferencz Károly Csász. Kir. Fő-He­rc­eg Okt. 6-dik­én estve 6 órakor érkezett Brainbe Troppau­­ból Bécs felé vett utjából, kit a­ pol­gári, és hadi fő Tisztségméltó tisz­­t­el­ettel fogadott. F­erencz Károly Fő Hg. Hit­vese­­Sofia Fő Hg. Asszony , Má­ria Bajor Kir. Herczeg Asszonyi testvérével eggyütt, Oct. 7-dikén estve 8 órakor kívánt jó égésségbe megérkezett Salzburgba. BRAZÍLIA A* Rio-Janeirói Újságok Aug. 20-dikán ezeket beszéllik: ,,A' De­putat­us­ok gyűléséből kineveztetett Biztosság, melly a’Brazília, és Anglia között köttetett Eggyezést vizsgálta meg, a’ Szeretsenekkel való kereskedés' eltörlésére nézve a’ma­ga tudósítását megtette, de a'melly nem kedvező ezen alap­ törvénynek elfogadására. Azon hivatalos írás­ban, mellyet a’ külső dolgok" Mi­­nistere a’ Gyűlés' Titoknokához kül­dött , az találtatik , hogy azon elő­­terjesztésre, mellyel O Felsége a’ Tsászár az Angol Követnek tett, hogy h­osszabb időt engedne a­ Bra­zíliai kereskedésre nézve illy fontos dolognak Megvizsgálására, ’s ta­­nátsba vételére , azt felelte ezen Kö­vet : ő úgy hiszi, hogy O Felsége a’ Tsászár az olly gyakran kijelen­tett emberszerető , és igazságos gon­dolkodása módját, a’ Szeretsenek­­kel való kereskedésre nézve, soha meg nem változtatta; ő nem azért küldetett a’ maga Országlószékétől, hogy azon rabszolgákk­al való keres­kedés’ eltörlésére rendelt határidőt meghosszabbíttsa,hanem hogy meg­­rövidíttse, azon kívül is . Császári Felsége részéről minden ellentállás teljes haszontalan lenne, mivel a­ Britanniai Országrészék , vagy az Afrikai kikötőhelyeket a­ rabszol­­gákkal kereskedő Brazíliai hajók előtt bezárja Portugália által, vagy a­ maga hajós serege által az azok­ba való bemenetelt megakadályoz­tatja. D. Silva Maia Jose, és D. Cunha Mattos Raimundo Jose igen hathatósan beszélt­ek ezen kötés tel­jesítése ellen. Különösen az utolsó protestált ezen Eggyezés ellen , mi­vel 1.) a' Birodalom alap-törvényei­be vág; 2­) a’ nemzeti kereskedés­nek iszonyú kárt okoz; 3.) a’ föld­­mivelést, a’ nemzet­ lételének alap­ját, elrontja; 4.) a’ hajózást sem­mivé teszi; 5.) a’ Státus jövedelmei­nek halálos tsapást ad; és 0.) idő­nek előtte való, így rekeszté bé be­­szédét: „Helybe nem hagyom , — és kinyilatkoztatom, hogy az Ország­lószék , és a’ Brazíliai Nemzet az Angol Országlószék által kínszerít­­tetett, lenyomathatott, és kénytele­­níttetett olly terhes, és lealatsonyitó Eggyezésre lépni, melly belső , és tsupán nemzeti ügy , melly egyedes egyedül a’ törvértyszerző Hatalmat, és a’ Brazíliai Nemzetnek Fejedel­mét illeti.’’ P O R T U G A L L I A. Azon Végzés, melly által Dom Pedro Tsászár a’ Kormányozást Portugáliára nézve testvér öttsének Dom Miguel Kir. Herczegnek által­a adta, ilyen értelmű: „Értésemre

Next