Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1831. 1. félév (1-52. szám)

1831-05-28 / 43. szám

)­ 339 Május 12-ikén 505 választott kö­­vetek voltak már tudva, a’kik közűl 305 a1 reform, részére, 200 pedig az azt ellenzőre hajló. LENGYEL ORSZÁG. Dembinski, akkor Óbester, de azóta Gilisságra emelődött — a­ Kurlevnél történt tsatát így írja le a’ Generalissimusnak tett jelentésé­ben: „Mienna, Ápr. 25-ikén. Mára ma reggeli 8 órakor Chrzanov­s­­k­i Griishoz küldött levelemben írtam Volt, hogy az ellenség­ gyalogsága és ágyúzó serege közeledik fekvé­semhez. Én eltökéltettem magam­ban, hogy Kufjevnél lévő állásomat mind­addig oltalmazzam, valamed­dig csak lehet, hogy így a’ főtábor szabadabban tehesse mozdulásait. Ugyan azért megparantsoltam egy osztálynak , mellyet a’ Jerusalemtől Latoviczba vivő útra Wenzyczyn fa­luba küldöttem, hogy ott magát el­rejtvén , majd tsak akkor nyomul­jon elő, midőn látni fogja, hogy az ellenség engem megtámadott, hogy ez által benne azt a’ vélekedést tá­masszuk , mintha azon félről vala­­mellyi­j sereg akarna reá ütni. Szán­dékunk szerént, jól ütött­ ki a’ do­log; mert nagyítás nélkül mondha­tom, hogy ez által az ellenség leg­alább is más fél óráig veszteglett, és megtámadását késlelte : Kuflevre egyenesen lőni nem merészlett, ne­hogy szárnyait a’ Latoviczból azokra tsapkodni gondolt seregnek tegye-ki így telt az idő kilentzed fél órától egész tizeneggyig, akkor Wenzyczyn­­nél osztályunkat hátra nyomván az Oroszok, és azt elfoglalván megtud­ták , hogy ezen Osztálynak háta me­gett semmi katonaság sem fekszik. Én az Osztálynak megparantsoltam, hogy ezredjéhez vonja magát hátra, melly mégis történt, a­­nélkül hogy legkevesebbet is veszejtettünk volna, az ellenség pedig egész erejét meg­indította ellenem. 1000 válogatott Kozákot, az úgy nevezett Attaman Companiát, és 2 Huszár ezeredet küldvén ellenem. Én hátrálást paran­­tsoltam a’ 4-ik Uhránus, és lső Ma­­zur ezeredeknek, de úgy, hogy azon közben eggyes osztályok mindenkor tartóztassák az ellenséget. Az ellen­ség törekedett eggyik szárnyunkat megkerülni, és útját hátul elvágni; de erre reá nem mehetett. Ez a’ hátrálás, melly lovasságunknak di­­tsőségére szolgál, a’ mennyiben 760 lovag más félóra alatt egy nyoltzad­­rész mérföldet , ötszörte nagyobb erőnek ellent állva hátrála, min­denütt apró tsatákkal tartóztatva­ fel az ellenséget. De mikorra a’ falut elértük, már annyira nyomunkban voltak az Oroszok, hogy nekem ma­gamnak kardot kelletett rántanom, személyes védelmemre. Itt a’ 4-ik gyalog ezered’ kompániáinak tüze­lése , darab időre megállította az el­lenség’ lovassait; de én látván , hogy az Orosz lovasságnak háta megett 12 batalion gyalogság, és számos ágyú jő, az alatt míg a’ nevezett gyalog kompániák az ellenséget tartoztatták, a’ lovasságot két hadi rendben állí­tottam , és hátravonúlást parantsol­­tam, Czeglov felé. Artilleriánk, melly 4 ágyúból a’ falu háta megött állott, hasonlóan azt a’ parancsot a­

Next