Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1832. január-június (1-49. szám)

1832-01-04 / 1. szám

költseinek örököse T. Jósa Rudolf úr, Tek. Vas Vgyének tiszti Al-Ügyéssze, ’s T. Zala Ügyének Tábla Bírája, mint a’, kiben nem tsak édes atyját, hanem életé­nek legbiztosabb előképét temette el. Néhai Méltóságos Péchujfalusi P­é­c­h­y János úrnak életében Cs. Kir. Tanátsos,­­Sz. István Ap. kir. Rendje keresztes vitézé­nek, és T. Máramaros Vgye volt. ő Ispán­jának múlt észt. Sept. 22-dikén történt halálát, annál szükségesebb itt a’Haza színe előtt megemlíttenünk, hogy a’név hason­latossága, némelly Jelentéseket arra tán­torított , hogy a’meghalálozott Tit. Péch) János úr Tek. Abaúj Ügyének Fő Szolga Bírája és az Országos kiküldöttségnek egy­­gyik munkás Tagja lett légyen. Ez ugyan is még él, és tiszta szívből óhajtjuk, hogy soká is éljen­ a’ Nemzet ’s Nemzetsége lé­nyére. A’ Tiszt. Kegyes oskolabeli atyák szer­zetének kijött öszve írása szerént 373 Tag­ból áll mostan a’ szerzetes Intézet, melly a’ két­es Magyar Hazában, a’ tudva lévő nagyobb ’s kissebb oskolákban fáradozik a’ tudományoknak a’ gyenge elmékbe való be tsepegtetésében. A’ múlt gyászos , esz­tendőben 8 felszentelt Pap, ’s más 3 hozzá tartozandóját veszejtette, hogy az efféle szomorú esetektől a’ mostan Kormányra állott Fő Igazgatója Nagy Tiszt. Grosser János és Segéd Társai alatt, e’ szerentsé­­sen kezdett új esztendőben őrizze a’ Tiszt. Szerzetet az Életnek ura, Hazánk javára teljes szívünkből óhajtjuk. R­é­­­g. Nagy Méltóságú Palotai Gróf Fri­­mont János Fülöp úr, Antrodoccoi Hg. Cs. Kir. Lovasság Grlissa, a’ cs. k. udvari Hadi Tanátsnak Elölülője, Dec. 26-kán, reggeli 8 óra tájban, vitézi ditső pálya fu­tását, rövid ideig tartott betegeskedése után,­­ melybeli vízi betegségben elvégezte, éle­tének 73-dik esztendejében.­­ Cs. K. Felsége méltóztatott az Ol­­mutzi Káptalan Kanonokját, Vásonykői Gróf Zichy Domonkos urat, Cseh és Morva országi polgári jussal megajándé­kozni. L­e­ngy­el Ország A’ burkus földről, Lengyel Országba vissza lépő sereget így rajzolja eggy szem­mel látott tanú.Ez, a’legmélyebb komoly­ság képe volt, és minden artzon eggy szí­vet metsző kinyomás szemléltetett. A’Bur­kus részről, Gen. Schmidt kísértette né­melly követőivel a’határszélekig a’ lengyel seregeket; vele voltak Gen. Rybinski ’s minden Gralissai, mind köpönyegjeikbe burkolva, ezeket követték az által költöző lovag seregek , a’ mellyek után mentek az ágyúzók, legutól pedig a’gyalogság. Zárta a’ sereget a’ Dembinski által kormányo­zott hadi test, a’ mellyben voltak a’ Kra­­kuzák is. A’ lengyel földre be lépvén a’ seregek, a’ legnagyobb tsendességgel ment végbe a’ lefegy­verkezés; hanem mind a’ Fő, mind az Altiszteknél meghagyattak a’ fegyverek. Königsbergből Dec. 11-kén. Ma ment keresztül városunkon azon Al Tisztek, és közlegények serege , melly Gielgud hadi testéből Ő Felségének a’ mi Királyunknak a’ kegyelmét kérte volt meg, ’s azt meg is nyerte, annyira, hogy mind eddig Samd-­­­and Helységeiben lévén beszállítva , min­den szükségesekkel kitartatott, most pedig Ő Felségének az Orosz Császárnak kegyel­mes megbotsáttását megnyervén vissza megy hazájába. Úgy beszédük, hogy ezen Osztályt még kettő fogja követni, ’s út jó­kat Eylaun , mint legrövidebben, fogják keresztül venni. A’ mi Tartományainkban olly tsendesen viselték magokat a’ Len-

Next