Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 1. félév (1-52. szám)
1833-02-23 / 16. szám
123 denek, kik őt közelebbről esmerték mélyen szomorodva fájlalják léte megszűntét. Nagy Britannii. Febr. 5-dikén a’ trónbeszéd felolvasása után mind két ház eloszlott; de estve ismét öszveült az adresse felett tanátskozni. A’ felsőház öt óra után kezdte ülését. Szokás szerént a’ Lord kanczellár még egyszer felolvasta a’ trónbeszédet, majd a’ ház titoknoka harmadszor. Ezt követte az ülésnek azon rendje, mellyet már előbbi számunkban emlitünk Marquis Conyngham, ki tette, mint láttuk , a’ felirási javaslatot, most lépett fel először, mint parlamenti szónok. Lord Kínnárd, ki védte az adresset, egy a’ Grey pairjei közűl. Lord Aberdeen megtámadásai ellen a’ premierminiszter védte a’ kormányt. Idő előttieknek állítá azokat, midőn a’ trónbeszéd minden szükséges irományoknak előterjesztését ígéri. Hollandiára nézve azt mondá, hogy régen engedett volna az már Angol és Francziaország igazságos kívánásainak , ha bizonyos helyekről folyvást eddigi politikáját tanácsló szózat nem sugatnék fülébe. Francziaországot ami illeti, meg vagyok, úgymond Grey győződve, hogy minél inkább megerősödik annak mostani kormánya annál jobban lessz biztosítva Európának szabadsága, békessége és szerentséje. Megemlíté D. Miguel iszonyúsággal teljes usurpátiáját, ’s Dona Maria uralkodói jussát, mellynek Anglia részéről lett elesmerése éppen olly köztettszéssel fogadtatott, úgymond Európában, mint a ’ mi ilyen kedvetlenség követé a’ (Wellington parancsolatjára történt) terceirai megtámadást. Wellington szélesben fejtegeté Aberdeen czélzatit Izlandra ’s a’ külföldre nézve. Hollandiára nézve azt mondá, hogy még ő első miniszteri idejében nem a’ belga’s hollandi dynastiáknak, hanem csak törvényhozótesteknek egy fejedelem alatt leendő különválását gondolá. Wellington beszédére egy miniszter sem felelt. Gróf Ryden érinte még egyszer az izlandi kérdést, mellyre Lord Grey megújítá azon nyilatkozását, hogy a’ minisztérium éppen olly erősen elhatározta' véget vetni a’ nyughatatlanságoknak , mint a visszaéléseket elhárítani. Ezután küldöttség neveztetett ki a’ felirási javaslat visgálatára , ,ez tüstént egybegyűlvén, egy óra múlva a’ Ház elébe terjeszte az addresset, melly felolvastatott, ’s elfogadtatván másnap a’ Felségnek benyújtatott. Kegyesen felele a’ király a Felsőház felírására. Lord Aberdeen pedig és több tagjai a’ Felsőháznak , ezek közt Cumberland és Gloucester herczegek, az ellen egy protestatiót iktattak az újságokba, mellyben jelentik azon való mély fájdalmakat, hogy Ő Felsége kezet fogva Francziaországgal olly rendszabások kivitelébe ereszkedék, mellyek az igazság és minden népjósok alapjaival ellenkeznek. Az Alsóház Febr. 5-diki ülésében, mint közelébb irtuk, Gróf Ormelie javallott a’ trónbeszédre felírást; segédtársa jön e’tárgyban John Marshall úr. Ezek után O’Connel kezde beszélni, ’s kinyilatkoztatá , hogy ő egy olly véres és brutális felíráshoz nem adhatja egyezését. (Nevetés.) E’ katzagás , mond , nem rettent el azon meggyőződésemtől, hogy ezen felírás vértszomjazó. Nem egyébb volna a’ trónbeszédet visszahangoztatni, mint egy polgári háború - üzenet, melly egész Izlandban sirás ’s nyomorúság közt hangzana vissza. Egy illy felirás , mint ez , akkor létetett, mikor Angolország Amerikába küldte íróit, hogy a’ történeteket vérrel írják meg; de azon merészlet, ezen országnak gyalázatjával és megbukásával végződött. Most a’ szónoka’ thrónbeszédnek Izlandot illető részét csaknem szóról szóra felvette , ’s Izlandnak állapotját úgy adta elő, mint egyedül a’ rossz igazgatás következését ; említette azon szép reményeket, mellyekkel Izland egy reformált parlamenttől retsegteté magát; de úgymond azon vérengező beszéd, melly éppen most felolvastatott.—-------Ezen szavak ellen Lord J. Russel felszólalván , O’Connel azt válaszolá , hogy ha a’ „vérengző“ kitétel kelleténél hevesebbnek vétetik, kész azt visszahúzni. Kérdé egyszersmind Lord Russelt, vajjon a’„brutális“ kifejezés ellen is van e valami kifogása? Lord Russelle