Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 1. félév (1-52. szám)

1833-01-16 / 5. szám

— 35 gén kabinetek illy ellenmondásokat hozzá nem is intéztek, de nem is adna azoknak helyet. A’ berryi herczegné felgyógyult. Leve­let csak a’ blayei fellegvár kormányzójának borítéka (you vert) alatt kaphat, azt is csakúgy, ha politikáról nints benne szó. Naponként újságok olvasásával ’s asszonyi kézi munkák­kal foglalatoskodik. Castela grófné, ki Ker­­sabiec kisasszony hely­ét pótolná a’ herczeg­­nénél még nem bocsáttatott a’ fellegvárba. A’ folyó hónap 3d. megjelent Nouvelliste közli a’ Francziák királyánál tett új évi üdvözlé­seket. A’ követségi test gróf Apponyi Antal ő Exczja tolmátslatával nyilatkoztatta jó kívánásait. A’ király szokott nyájassággal fo­­gadá ez udvarlást, ’s feleletében kijelenté a’ felől reménységét, hogy az új év új kezessé­get nyújt a’ közbéke fennmaradására, ’s Eu­rópa minden hatalmainak egyetértésekre. Dec. 25­. Lasteyrie úr, Lafayette unokája és D. Pedro hadisegédje Francziaországba érkezett, Dona Mariának szólló üzenetekkel. Marsai Bourmont Londonból, hol darab idő mulatott , Hollandiába utazók. Gróf Laferronnays , herczeg Fitz-James és herczeg Montmorency-Laval Nápolyból egy Dec. 13 év kétt levelet küldtek a’ minisz­teri tanáts elölülőjéhez , mellyben magokat, csakhogy a’ berryi herczegné kiszabadíttassék, Rezeseknek ajánlják. Némelly franczia újsá­gok nevetségessé teszik e’ szándékot! (Pair­’­ követkamarai tárgyak) A’ követ kamara Dec. 31d. ülésében Ho­ger úr a’ személyes szabadság felett tett ja­vallatát fejtegeté, melly az eddig divatban lévő törvények több pontjait változtatja meg; fő czikkelye pedig az 500 franknyi cautiónak 50-re való szállítása. Roger úr és a’ javalla­tot védő beszéltok azt mutogaták, hogy a’ császári törvény, melly szerént minden ki­­kérdező bíró ura a’ polgárok személyes sza­badságának , nem a’ mai Francziaországhoz való. Más részről főképpen azt vitaták , millyen veszedelmes mindég ingatni a’ törvényeket, ’s melly igen gyengíti az illy rázkódtatás azok­nak tiszteletét; név szerént Persisar tüzesen* fogta pártját­ a’ császári törvénynek. A’ ja­vallat félre vetteték.­Ezután Salverte törvény­­javaslata jött vitatás alá, melly szerént a’ka­mara eloszlatása által félbeszakadt törvény­­h­ozási munkák a’ következő ülésben ismét elővétethetnek. Dumeylet úr e’ mellékjaval­latot túldlá ahoz, hogy csak akkor történjék a’ félbeszakadt törvényjavaslatnak isméti elő­terjesztése, ha több tagok kivánságára e’rész­ben határozás tétetik, és így is csak azon eset­re ha már a’ biztosság tudósítása is felolvas­tatott a’ törvényjavaslat felől; e’ pótlék javas­lat mellett már a’ Salvette úr javallatja nem’ törvény, hanem csak a’kamara rendszabásai­nak egy czikkelye. Az amendement elfogad­tatott. U­gyan ez napi ülésben a’ Januarius- Sild. gyászünnepet tárgyazó törvény 259 szó­val 24 ellen eltöröltetett. —­­ A’ pairkamara Dec. 2Sd. ülésében tengeri miniszter két törvényjavaslatot terjesz­­te elő, mellyek a’ gyarmatok szabadságát tár­­gyazzák* Mivel ezek a’ múlt évi ülésben a* pairkamara elébe nem terjesztettek, a’ kor­mány időközben új visgálatokat tétetett e’ tárgyban, ’s kir. végzések által némelly pon­tokat eldöntött, úgy hogy többé a’ törvény­­javaslatok nem ollyanok ,­ mint azok a’ követ­­kamarai biztosság kezéből kijöttek. Az elsőbb törvény által az 1685. ordonnance 57 és 59 czikkelyeinek végzése ismét helyreállíttatik, mellyek szerént minden a’ franczia gyarmatok­ban szabaddá lett rabszolga a’ bennszületett szabadoknak jussaival feltételetlenül élhet. A követkamara törvénye szerént szabadon bo­­csáttatása után csak 10 esztendővel vehetett volna részt a’ polgári jussokban. A’ második törvény minden franczia gyarmatok kormány­zását illeti, ki­vévén csak a’ Senegálit. E’tör­vény erejénél fogvást a’ franczia coloniákban gyarmati tanács állíttatik a’ lakosok sza­bad választása által ,melly közel az anyaországi­­ kamarák hatalmával fog bírni, kivévén , hogy­­ az első tíz évben ülései nem tartatnak nyilt .

Next