Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 1. félév (1-52. szám)
1833-01-16 / 5. szám
— 35 gén kabinetek illy ellenmondásokat hozzá nem is intéztek, de nem is adna azoknak helyet. A’ berryi herczegné felgyógyult. Levelet csak a’ blayei fellegvár kormányzójának borítéka (you vert) alatt kaphat, azt is csakúgy, ha politikáról nints benne szó. Naponként újságok olvasásával ’s asszonyi kézi munkákkal foglalatoskodik. Castela grófné, ki Kersabiec kisasszony helyét pótolná a’ herczegnénél még nem bocsáttatott a’ fellegvárba. A’ folyó hónap 3d. megjelent Nouvelliste közli a’ Francziák királyánál tett új évi üdvözléseket. A’ követségi test gróf Apponyi Antal ő Exczja tolmátslatával nyilatkoztatta jó kívánásait. A’ király szokott nyájassággal fogadá ez udvarlást, ’s feleletében kijelenté a’ felől reménységét, hogy az új év új kezességet nyújt a’ közbéke fennmaradására, ’s Európa minden hatalmainak egyetértésekre. Dec. 25. Lasteyrie úr, Lafayette unokája és D. Pedro hadisegédje Francziaországba érkezett, Dona Mariának szólló üzenetekkel. Marsai Bourmont Londonból, hol darab idő mulatott , Hollandiába utazók. Gróf Laferronnays , herczeg Fitz-James és herczeg Montmorency-Laval Nápolyból egy Dec. 13 év kétt levelet küldtek a’ miniszteri tanáts elölülőjéhez , mellyben magokat, csakhogy a’ berryi herczegné kiszabadíttassék, Rezeseknek ajánlják. Némelly franczia újságok nevetségessé teszik e’ szándékot! (Pair’ követkamarai tárgyak) A’ követ kamara Dec. 31d. ülésében Hoger úr a’ személyes szabadság felett tett javallatát fejtegeté, melly az eddig divatban lévő törvények több pontjait változtatja meg; fő czikkelye pedig az 500 franknyi cautiónak 50-re való szállítása. Roger úr és a’ javallatot védő beszéltok azt mutogaták, hogy a’ császári törvény, melly szerént minden kikérdező bíró ura a’ polgárok személyes szabadságának , nem a’ mai Francziaországhoz való. Más részről főképpen azt vitaták , millyen veszedelmes mindég ingatni a’ törvényeket, ’s melly igen gyengíti az illy rázkódtatás azoknak tiszteletét; név szerént Persisar tüzesen* fogta pártját a’ császári törvénynek. A’ javallat félre vetteték.Ezután Salverte törvényjavaslata jött vitatás alá, melly szerént a’kamara eloszlatása által félbeszakadt törvényhozási munkák a’ következő ülésben ismét elővétethetnek. Dumeylet úr e’ mellékjavallatot túldlá ahoz, hogy csak akkor történjék a’ félbeszakadt törvényjavaslatnak isméti előterjesztése, ha több tagok kivánságára e’részben határozás tétetik, és így is csak azon esetre ha már a’ biztosság tudósítása is felolvastatott a’ törvényjavaslat felől; e’ pótlék javaslat mellett már a’ Salvette úr javallatja nem’ törvény, hanem csak a’kamara rendszabásainak egy czikkelye. Az amendement elfogadtatott. Ugyan ez napi ülésben a’ Januarius- Sild. gyászünnepet tárgyazó törvény 259 szóval 24 ellen eltöröltetett. — A’ pairkamara Dec. 2Sd. ülésében tengeri miniszter két törvényjavaslatot terjeszte elő, mellyek a’ gyarmatok szabadságát tárgyazzák* Mivel ezek a’ múlt évi ülésben a* pairkamara elébe nem terjesztettek, a’ kormány időközben új visgálatokat tétetett e’ tárgyban, ’s kir. végzések által némelly pontokat eldöntött, úgy hogy többé a’ törvényjavaslatok nem ollyanok , mint azok a’ követkamarai biztosság kezéből kijöttek. Az elsőbb törvény által az 1685. ordonnance 57 és 59 czikkelyeinek végzése ismét helyreállíttatik, mellyek szerént minden a’ franczia gyarmatokban szabaddá lett rabszolga a’ bennszületett szabadoknak jussaival feltételetlenül élhet. A követkamara törvénye szerént szabadon bocsáttatása után csak 10 esztendővel vehetett volna részt a’ polgári jussokban. A’ második törvény minden franczia gyarmatok kormányzását illeti, kivévén csak a’ Senegálit. E’törvény erejénél fogvást a’ franczia coloniákban gyarmati tanács állíttatik a’ lakosok szabad választása által ,melly közel az anyaországi kamarák hatalmával fog bírni, kivévén , hogy az első tíz évben ülései nem tartatnak nyilt .