Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 2. félév (1-52. szám)
1833-09-18 / 23. szám
23. Szám. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. Szerdán Sz. Mihály Havaodik napján PESTEN 1833. MAGYAR ÉS ERDÉLYORSZÁG. Pozsony. Azokra nézve, miket közelebbi levelünkben a községi elöljárók választásáról s jegyzők fogadásáról említettünk megjegyezni méltó még, hogy a’ bírákat és esküiteket egy esztendő lefolyta előtt csak akkor teheti ki az uraság hivatalokból, mindég azonban vármegyei tiszt közbejövetelével, ha tiszti kötelességük vitelében igen restek volnának, vagy más sürgető okok forognának fen; a’ jegyzőket pedig a’ szerződésben kitett idő eltelte előtt tetemes bibék mia csak felfüggesztheti hivataloktól; letétethetnek pedig ez utóbbiak csupán bírói ítélet által. De ha az e’ §ban említett tettekre némelly községekben a' földesurnak eddig semmi befolyása nem volt, e’ szokás tovább is fentartandó. A’ VI. czikkely 2. § szerént ha a’ községi jövedelmek tulajdon igazgatása nem hajt nagyobb hasznot, mint haszonbérbe adás által eszközöltethetnék , ekkor jussa van a’ földesuraságnak a’ községet e' jövedelmek haszonbérbe adására kénszeríteni. Az árverés ideje az uraságnak előre bejelentetvén, ez vagy maga vagy tisztjei által minden csalás ’s ravaszság elhárittatását fogja eszközleni. 3. §. Miután a helységre a’ vármegye által kivettetett az adó, ezt a’kerületi megyei tiszt, vagy helységi elöljárók a’ földesúrnak bejelentik a’ végett, hogy ez felvigyázási- ’s véd-jussa következésében a’ jobbágyok köztti személyes adó- felosztásra befolyással lehessen, a’ nélkül mindazáltal, hogy annak beszedésébe ereszkednék. §. 4. Minden esztendő elején a’ jegyző a’ bíróval ’s esküitekkel egy községi előleges költség-jegyzéket készít, a’ földesur jóváhagyása alá terjesztendőt. Ha a’ földesur vagy távol volna, vagy azt megerősitni nem akarná, a’ helység a’ kerületi szolgabiróhoz fordulhat. 5. §. A’ községi számadások minden esztendő végén a’ földesur, vagy tisztjei által megvizsgáltatnak ’s biráltatnak. A’ mit ha az uraság elmulasztana, hogy innét a’ helységekre kár Második Félesztendő, ne háruljon , a’ kerületi szolgabiró minden helységeket, mellyeknek számadásai meg nem vizsgáltattak, feljegyez ’s a’vgye legközelebbi közgyűlésének jelentést tesz, hogy ez a’ szükséges rendelést megtehesse. 0. §. fia al jobbágy házaspár akármellyike meghal, a’ biró két esküttel s jegyzővel az örök hagyományt megtekinti; ha egészen árvahaltak volnának a’ gyermekek, vagyonuk bátorságosítása végett a’ szükséges ren? delést ugyanezek megteszik, é s e’ végett a’ földesúrnak ’s kerületi szolgabirónak a’ halál esetet bejelentik. Az utóbbi ez felett tudósítja a’ vármegyét, és az uraság közbejöttével az árvai örökséget számbaveszi, a’ számjegyzéknek egy példányát a’ községnél hagyja, fia természetes vagy végintézeti gyám nincsen ; az uraság, a’ község kihallgatása után, olly alkalmatos gyám-atyát fog rendelni, a’ ki mérsékleti s az árvák vagyonához szabott jutalomért, ezeknek s vagyonuknak illő gondját viseli, és a’ földesurnak évenként számot ad. A’ földesur s jobbágya közt lévő viszonyból eredtén ez kötelesség, ha ezt az uraság elmulasztaná, vagy felvigyázási gondatlansága miatt az árváknak nyilvános kárt okozna, egyedül maga, ha pedig a’ helység illető elöljárói, vagy uradalmi tisztek ’s gyámok által okoztatnék a’ kár, a’ mennyiben ezek fizetésre képesek nem volnának, tartozik azt visszapótolni. 7. §. Ha a’ kis korú gyermekek özvegy-anyya más földesur birtokába megy lakni, jóllehet az atyai örökségre felvigyázás az előbbi uraságnál marad , mindazáltal azoknak jegyzéke az uj földesurral és törvényhatósággal is közöltetik. 8. §. A’kiskorú jobbágyok a’ gyámapa megegyezése nélkül, mellyre a’ földesur jóváhagyása is szükséges, vagyonukról nem rendelkezhetnek. 9. §. A’ gyermektelen jobbágy halála a’ biró ’s esküdtek által tüstént megjelentetik a’ földesurnak, ki a’ végintézetlen nyilvános kihalás esetében örökösül. A’ III. 30. úgy változtatott meg , hogy ezután a’ jobbágyok minden ingó és ingatlan keresményeikről tehetnek végrendelést.