Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1834. 1. félév (1-52. szám)
1834-01-01 / 1. szám
- inkább a’ szabad asszonyt, Londonban Praturnái hetenként gyűléseket tartanak. A’ Dec. 13. gyűlésükben egy hallgató azt a’ kérdést tette föl: czélják-e a’ St. Simonistáknak a’ dolgok mostani rendjét lerontani; miilyen formájú leénd majd az ő új kormányok, ’s micsoda helyhezetek volnának benne az asszonyoknak szánva ? Mire Prai úr azt felelé, hogy a' St. Simonisták semmit sem akarnak lerontani, hanem a’ dolgok mostani állapotja, belső általános romlotságánál fogva, magában fogna összerogyni. Az igazgatás formája egy a' természet mustraképére alkotott, de nem örökös, hierarchia lenne, mellyben legnagyobb talentomnak ’s ügyesebbek nyernének elsőbséget. Az asszony a’ tehetségeitől kimutatott helyet foglalná el, ’s képes lenne minden hivatalt betölteni, mellyre nem nagy testi ’s videli erő kívántatik. Ezután egy más hallgató kérdezvén: fognának-é az aszszonyok hajókat is kormányozni ? „Ah igen is!“ volt rá a’ felelet. „Tehát kegyetek asszonyokkal szándékoznak hajójikat megrakni?“ ( Kaczaj.) P ra t i ur : „Nem egészen , hanem részint férfiakkal, részint asszonyokkal, mi a’ tengeri utazást sokkal kellemesebbé teeni. Azonban mindent jól megfontolván, azt hiszem, hogy jobb lenne itt az asszonyokat egészen elmellőzni, mivel egy matróz foglalatossága nagy videli erőt kíván; a hajókon csak parancsolóknak kellene lenniök.“ Ezt közönséges nyilatkozások követék az igazgatás formája, a’ birtok elosztása és az asszonyok jusaik iránt, a nélkül, hogy mind ezekről határozás létetett volna. Mintegy 80 személy volt jelen, ’s nagyobb részint gyermekek. ! ! FNANCZIAORSZÁG. Egy királyi rendelet Dec.lőről a’ hadministernek 56,000 fr. pótlékhitelről enged rendelkezést a’ mivszerek czikkelyére nézve, a’ budgetben előre nem látott kiadásokra nézve pedig 11,075,000 fr. rendkívüli hitelről, melly summa igy oszlik föl: északi sereg 3,173,500 fr. rendkívüli őrizet nyugoton és délen 2,618, 000, anconai őrizet 272,000, hollandi hadfoglyok 433,000, készületi tábor 776,000, budgiai expeditio 507,500, afrikai biztosság 100,000, pyraeneusi szemmeltartó osztályok 470,000, hátra lévő tartozások 90,000 ft. Ezen pótlék és rendkívüli hitel’ elintézése iránt a’ jövő üléskor törvényjavaslat fog a’ kamarák elébe terjesztetni. A’ Moniteur egy jelentést közöl az 1932 katonai törvényszolgáltatásról, melly szerint a’ sereg 388,402 emberből állott, ’s belőle 93 halálra, 391 kénszeritett munkára, 130 várra, 308 golyóbisra, 1149 közmunkára, 2556 tömlöczre, ’s öszvesen 4,627 itéltetett meg. (Temps) Az utolsó oráni levelek e’ borzasztó esetet írják: 7—8 tiszt kiment vadászni , ’s csak négy jött vissza közölök. Desmichels general az őrizet egy részét Nov. 14kén keresésükre kiküldvén, közel a’ városhoz megtaláltatott négy test fej nélkül egymás mellett feküdve, ’s rémitő módon megcsonkítva. Nad a t Oranban , M a 1v i 11 e St. André erőségben helyponti hadnagyok, Perron pattantyús hadnagy, és Martel vadásztiszt lettek a’ Beduinok e’ fene vadságának áldozativá. (Messager) A’ Barrot ur carthagenai esetéről még ekkorig nem valának hiteles tudósitásink, csupán egy bordeauxi journal jelentette Jamaicába érkezését; most a’ Hampshire Telegraph közöl egy levelet Pallas angol hadihajóról, melly mint hisszük, azon sziget tengeri álláspontjához tartozik, ez a’ tett eredetéről következőket írja: „A’ carthagenai por Barrotur, Francziaország consula, ’s Vincent Aande te alcalde közt Carthagena vámján váltott nehány fanyar szavakon kezdődött. A’ tisztviselőségnek Woodbine ezredes két feketéje jelentvén, hogy jóltévőjök ’s famíliája Marparapában megöletett, az alcalde mindjárt azon helyre ment, ’s a’ borzasztólag fölkonczolva talált holttestek a’ vámházhoz vitettek. A’ tisztiház elébe olly temérdek nép csődült, hogy kiszálni nem lehetett. A’ sokaság közt volt a’ franczia consul is, kit az alcalde kétszer vagy háromszor kért, távoznék el, de a’ consul rá sem hallgatott. Az alcalde ismétlé fölszólitását, mire a’ consul semmire valónak kiáltá az álcaidét. Ez elég vala egy spanyolt haragra lobbantani. Az alcalde mérséklé magát, ’s minekutánna a’ holttestek Saint-Jean-de- Dieu kórházba vitettek, a’ consult házába követte, azt mondván neki, hogy elfogatja. A consul egy szót sem szólva fosztolaihoz nyúlt. Az alcalde visszament, hogy a’ kormányzónak jelentést tegyen. A’ nép pártját fogta a’ megsértett alcaldenak, ’s mind a’ két fél elfogattatván fogházba vitetett. Ez után mi történt,tudva van.. Már most itt a’ francia consul, 3 ) _