Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)

1835-12-02 / 45. szám

— ( 335 ) — dráma-írás fő czélja. Azon szökevény, ki Mátyás királynál jóltévőjét meglopta, Miskolczig nyo­moztatott , de innét merre vette útját, még ed­dig nem tudatik. Nov. 30dikán Pesten a’ magyar kir. főosko­la templomában dicső Maria Therézia királynéért anniversarium tartatott. Kolozsvárit nov. 23. Cs. kir. kamarás kis rhédey gróf Rhédey László úr, midőn e városon keresztül való útjában szeretett hitvese társaságában az egyetlen egy forrón szeretett leá­nya gróf Rhédey Claudia, würtembergi hg. Sán­dor Ő kir. Fensége hitvese látogatására Stájeror­szágba sietne, a’ tegnapi nap estvéjén élete 60- dik esztendejében, inszélütésben megholt. — U- gyan e’ hónap 17dikén hólt-meg Sz. Godhárdon (Doboka vmegye) czegei gróf Wass György úr sorvasztó nyavalyában. N AGYBRITANNIA. Raphael úr, Carlow grófság parlamenti kö­vete, azzal vádolá O’Connell urat, hogy azon 2000 ft. jstlg. egy részét, mellyet ő (Raphael) választá­si költségekre adott, magának tartotta*meg, mire O’Connell úr így felelt: „Carlow választóihoz, Derrynane-Abbey, nov. 6dikán. Hontársak! A- lázatosan bocsánatot kérek, hogy nektek Ra­phael Sándort, e’ minden csapongók közt leg- mcgfoghatatlanabbat, ajánlottam követté válasz­tásul. 0 engem igen ’s egészen megcsalt. De még is az az egy vígasztalásom, hogy neki mo t már lehetetlen más valakit megcsalni. Mondták ugyan nekem, megvallom, hogy ő hitszegő ember, ki az egyezést sohase tartja, és még minden meg­bánta, hogy vele dolga volt. Miért nem ügyel­tem én ez intésre? Két ok miatt: először szoká­som a' rágalmat talán igenis kevésre becsülni, ’s hosszas tapasztalásból tudom, hogy azt a’ leg­jobb ’s legtisztább indító okból származott csele­kedet sem kerülheti-el; azért kevésbé hallgat­tam azokra, kik őt kárhoztatták, mint hallgat­nom kellett volna. Másodszor, ő már engem ré­gen sürgetett, segíteném őt valami parlamenti ülés megnyerésében, ’s ezért becsület és honsze­retet szavaival zaklatott, saját kifejezésim kö zűl némellyeket felkapkodott, ’s hozzám intézett leveleiben szerencsétlen honunk forró barátjának nyilatkoztatta magát. Ebből áll mentségem az el­len , hogy magamat megcsalni engedém azon fér­fi által, ki minapi gonosz és érthetetlen rám tá­madásával alávalóságát mutatta-ki.“ Ezután ta­gadja O’Connell úr Raphael úrnak állításait, ’s levelét így végzi: „Nem mondok sokat, ha egy irlandi szokott szólásforma szerint így szólok: Kend, Raphael Sándor, szörnyű hazug. De már sok szót is vesztegetek e’ dologra, azonban nem hallgathatok-cl, míg ezt ki nem nyilatkoztatom: Raphael tudta, hogy a’ 2000 ft. stlgből nekem egy shilling sem volt hasznomra. Én c’ pénzt csak úgy vettemát, mint mandatariusa Vigors úrnak (O’Connell másik kandidátusa), ki a’ kia­dásokról felelni tartozott. Ennek fizettem-Ie a* 2000 ft. utolsó fillérig, és pedig törvényes, nem gáncsolható czélokra. Van szerencsém ’stb. O’ Connell Daniel.“ — E’ levélhez csatoltatott Vi­gors úr levele, mellben ő megesmeri, hogy 0’ Connell úr ő általa küldte Carlow grófságba az egész summát, mellyet Raphael úr adott neki a’ választási költségek fedezésére. Ez esetről Londonból nov. 13dikán így ír­nak : „O’Connell végre felelt Raphael úrnak a’ hírlapokban ellene támasztott vádjára; de olly gyenge okokkal mentegeti magát, hogy azokat a’ Times ellene használta fegyver gyanánt. Azt mondja ugyanis, sajnálja, hogy Carlow válasz­tóinak Raphaelben egy megfoghatatlan csavargót ajánlott, annyival inkább sajnálja pedig ezt, mi­vel ő megintetett, őrizkednék Raphaeltől, ki ré­szeges, szavát sohase tartja-meg, ’s átaljában ros/. charakterü. De e’ kellemetlen ítéletek elle­nére is, heves kifejezésekkel ajánlá Raphaelt CarloAV választóinak, mert azon ítéleteknek hi­telt nem adott. Ezután a’ legalacsonyabb ’s dü­hösebb szitkokat szórja Raphaelre, hanem a’ fő­pontot, a’ 2000 ft. st. részint elmellőzi, részint holmi kifogásokkal elcsavarni akarja, mert Ra- phaelhez írt leveleit mind eltagadni nem meri. A’ 2000 ft. átvételét azon állítással igazolja, hogy azt nem tartotta-meg, hanem kifizette Vigors úrnak választási költségekre. A’ Francziaország és egyesült statusok közti mcghasonlást nem tartják veszélyesnek a’ londoni hírlapok , nevezetesen a’ Morning-Herald így szól felőle: „Biztosan remélhetni, hogy Európa po­litikai csendessége fentartatik, a’ franczia kár­pótlás hadi fenyegetés nélkül kifizettetik az egye­sült statusoknak, s a’ rendszabások, mellyek- hez nyult Francziaország nyugotindiai nehány gyarmatinak, ’s a* baleari szigetek körűid ér­x

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék