Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 1. félév (1-52. szám)
1836-02-27 / 17. szám
ai 133 á got felfedezni; erre Boireau, kis vonogatozás után, elkezdi hoszas vallomását, miként őt egykor Fieschi, a’ Boulevardon vele összetalálkozván, kérdé: sietős utja volna-e, ’s az ő unszolásából egy pohár liqueurre Pepin boltjába mentek, kit ő az előtt meg nem ismert. Máskor ismét, t. i.jul. 26 dikán egy pohár ürmöst ivott ott, ’s Pepin, vállát megveregetvén , a’ hátulsó szobába vezeté őt, hol a’ jövő szemléről beszélt vele, ’s mondá, hogy akkor valami fogna történni, egyszersmind a’ sSt. Martin csatorna partjára híva sétálni; itt felfedezé, hogy egy hajdani gályarab, egy ügyes ficzkó, a’ királyra fog lőni; végre arra szólittáfel, hogy a’ St. Martin kaputól a’ Bastildig lovagolna el, ’s aztán menne Fieschihez megtudakozni, ha őt ellovaglásakor látta-e. Fied az erőműről, vagy arról, hogy e" lovaglás a czélba vétel miatt történt legyen, semmit sem tudott. Most már megvallja azt is, hogy Fieschinek fúrót kölcsönözött ; de mi végre kérte azt Fieschi, nem tudá. E’ vallomás Fieschi előadásával is megegyez. Fieschi kimondja most, hogy Boireau juh 26dikán tudott a’ következő merészletről, de a’ pokolerőmívről semmit. Az említett lovaglást valósággal nem teljesítő Boireau, ki Pepin előtt azzal menté magát, hogy lovagolni nem tud,s könnyen levethetné a’ló. No jó, felesé Pepin, mondja kegyed legalább Fieschinek, hogy közülünk egy lovaglótt ablaka előtt, így tudósító a Fieschit a’ lovaglásról. E’ vallomás után, melly alatt sűrűen könnyezett Boireau, kevés ideig félbeszakasztatik az ülés, míg a’ gyorsírók leírhatak jeleiket.4 óra után elkezdődvén ismét az ülés, minden vádlottak előhozattak; Boireau nagyon halvány vala. Az elnök jelenté, hogy a’ környűletek változtával Dupont úr Boireau védelméről lemond; Paillet úr lép helyébe. Felolvastatik a’ többi vádlottak távollétökben kivett vallomás ; Pepin nagyon megdöbbentnek látszik , midőn a’ lovaglásról szóló hely olvastaték; Boireau elfedi arczát. Pepin kérdeztetvén a’ felolvasott pontok felől, mindent kereken tagad; ámbár Magnier boltos legény megismeri, hogy Bohraut a’ Pepin boltjában 2—3szor látá, a’ nélkül hogy valamit vásárlótt volna. Bohan herczeg, 70 esztendős mint tanú megjelen, ’s Pepint csupán kereskedési tekintetben esméri, kitől a’ hüvelyes vélemények fejtésére szolgáló malmot vásárolt. Azon kérdésre: beszélt-e Pepinnel a’ királyi házhoz való viszonyairól , feleség nem tudja mi köze volna az ő a’ királyi házhoz való atyafisági viszonyinak a’ fejtett babokkal és borsókkal (nevetés.) Politikáról közte ’s Pepin közt semmi beszélgetés nem volt. Ezzel végződött a’ febr.ődiki ülés. Február 6-. a* Pepinnel adott ebédről hallgattak ki tanuk, mint a’ mellynél, Fieschi előadása szerént különös beszélgetések tartattak. Lorelut, párisi kir. törvényszéki ügyvéd mondja, hogy az ebéd végével egy igen tunyán öltözött személy csúszott az ebédlő szobába, mi Pepinnek nem tetszett, Morey pedig egy pohár fiqueurrel kínálta meg azt. Politikáról majd semmi beszéd sem volt, kivéve a’ napi újságokat, amnestiát ’sa’t, de ezekről is kevés, mivel a’ hat vendég egymást közelről nem esmérte. Lavaillant követ némi csekély szolgálattal volt Pepin eránt ’s elkérte őt, maradna nála egy ebéden. Politikáról igen is volt beszéd, de az illendőség és mérséklet határai közt. Hogy ő illy feltételre „ha talán a király meghalna“ ezt mondta: „No jó, meghalt a’ király, éljen a’ király,“ nem jut eszébe; de minden esetre illy értelemben felel vala, ha olly kérdéstétetett volna elébe Februar 71kén Suireau, Boireaunak munkatársa tett bizonyságot a’ felöl, hogy a’ merészlet előestvéjén Boireau neki mindent előre elbeszélt, mi másnap fog történni. Boireau e’ vallomás felől kérdezgetve, nem engedmeg igaznak többet, mint a’ mennyit már kinyilatkoztatott. Majd kevés várakozás után megvallja, hogy Suireaunak pénzt adott puskapor vételre. Hogy Pepin neki 40 személyről beszélt volna, kik julius dindikánst. Jacques külvárosban öszve fognak gyűlni, tagadja; megvallja pedig hogy a’ próbalovagláskor Pepin oda utasító, mikép a’ „torok kertnél“ kevéssé megállna; gyanítá ugyan hogy ez a’ pokolima irányzata végett történik, de még ekkor nem tudta Fieschi lakását. Folyvást állítja egyébiránt, hogy ő a’ szövetkezésbe avatva nem Vólt Fieschi kéri a’ fő ügyvédet, venné le a’ terhet róla, mikép a’ vitatásban folyvást „gályarabnak“ említetik; mert a’ neki annyira fáj, hogy minden erejét öszve kell szednie a’ beszélgetésre. A’ kir.lő ügyvéd kinyilatkoztatja, hogy Fieschi soha gályán nem volt, hanem Corsicában tehénlopásért tiz esztendeig ült fogságban. Fieschi előadja, hogy ha ő Ladvocat látásakor meg nem változtatja pokolinívének irányzatát, 40 ember helyett legalább 150nek kell vala elveszni. Pepin néhány tanuknak azon vallására, hogy ő Lagnyban aug. 1 Dikén reggelizés mellett Gerardról de Bescherről beszélt, feleli: ha e’ neveket kibocsátám számon, ez a’ nélkül történt, hogy valami nagy fontosságot helyheztettem volna ezekben. Fieschi folyvást midőn nem vidáman, legalább el nem fogukon viseli magát. Köszönti ismerőseit: Lassave Ninára mosolyog (ki mosolygva visszonozza köszöntését) ,s cédulákat ír neki, pirongatva, hogy nem elég gyakran néz reá. Többen kérik keze írását, mit ő nagy készséggel tel