Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 1. félév (1-52. szám)

1836-02-10 / 12. szám

( 95 ) országairól; de Casa Eguia generál kijátszotta szán­dékát, jan. 17dikén megtámadtatá a’ christinoso­­k­at, kik azonnal nagy zavarba jöttek, ’s megsza­ladtak , egész Vittoria kapujáig űzetve a’ barce­lonai mészárlás hírén felbőszült carlistáktól. A’ christinosok vesztesége 5—600 holtra számítatik. A­ Journal des Debats közli Cordova gene­rálnak jan. indiki tudósítását az azon napi mun­kálatiról, melly szerinte 150 sebesültet vesztett, s ezek közt Narbaez ezredest, egyszersmind pa­naszolja, hogy katonáinak hevessége elvonta a­ támadási tervet, mellyről más­napra Evans és Espartero generálokkal értekezett. „Cordova ge­neral jelentése, mond az említett hírlap, csak a’ jan. i0diki esetekről, 's azokról is határozatlanul szól. Bayonnes jan. 23diki tudósítások szerint az alkotmányi sereg jan. l­ dikén visszavonult Vitto­­riába, a’ carlistáktól egész a’ falakig űzetve. Hi­vatalos tudósításaink még nincsenek ez ütközet­ről; de az eddig vett hírekből az jő­ ki, hogy Cor­­dovának munkálata, miként az ellenség figyelmét két pontra akará fordítani, hogy a harmadikon II.­­Sebastian felé nyomulhasson, a’ három hadse­reg összehatásának hi­ánya, és az időelőtti meg­támadás miatt, mellyet Cordova katonáji hevének tulajdonít, nem sikerült.“ Múlt december közepén halt­ meg Abdy-Bey, a’ szultán kedvelt udvari bolondja. 40 évek alatt különböző szultánoknál mitte ő e' mulatságos hi­vatalt,­­s hogy elménetsége, bohózatai nem ma­radtak gyü­mölcstelenül, mutatja 150 ezer font sterlingre menő hagyománya, (egy font sterl. mint­egy tiz pengő forint). Rio-Janeiróból m. e. nov. 12dikén írják, hogy a­ spanyol királyné Brasilia császárának az arany gyapjas rendet küldte. A’ császári kormány a­ diplomat­­ái Ügyességű és honszerető Barbace­­na m­arquist, kiajánlá, hogy Londonban mulatása alatt fizetés nélkül szolgáland, az angol udvarhoz különös küldetéssel meghatalmazott ministerré ne­vezte , s neki Brasiliára nézve nagy érdekű tár­gyakkal kell foglalatoskodnia. Brasilia régense Para tartományt ostromállapotba tette, minél fog­­va már hadi­hajók állottak Para város előtt, és Rioból ismét mások is küldettek oda. Parából egyébiránt rosz tudósítások jőnek. A’ tudva levő esetek után az angol és portugali hajók katoná­kat szállítottak a’ szárazra, de ezek ismét kénte­­lenek valának hajóikra visszatérni. Ezután a’ britt, portugál és brasili hajók tüzelni kezdtek a’ város­ra, ’s azt csak nem halomba döntötték. Vinagre, ki az indusokat a’ városba vezette, elesett. A’ kormányi épületet, az úgy nevezett palotát, el­foglalták az indusok, ’s leöltek mindent, kit ben­ne találtak. Taylor commodor után Hayden ka­pitányra bízatott a­ brasili hajósereg vezérlése. Ric Mirande de Sul folyvást pezsgett, ’s attól le­hete tartani, hogy ha az új kormányzó tetszeni nem fogna, a’ tiszthatóság ellen közönséges láza­dás támadand, mi a’ kormánynak sok bajt sze­rezne. A’ brazili hírlapok több pártok felszólí­tásit köztik. A’ rabszolgakereskedés Brasiliaban most is csak úgy űzetik, mint eddig. Fernambu­­co elnöke e’ tartományt az igazságministerhez in­tézett levelében csendesnek írja, a’ csekély kivé­tellel, hogy benne sok kegyetlen gyilkolások, rablások és mindenféle gonoszságok követtetnek­­el gyalázatosan ’s büntetlen. Az igazságminister beéri azzal, hogy ez állapotot feleletében sajnálja ’s ígéri, hogy a’ kamarákat figyelmeztetni fogja reá. Annyi igaz, hogy Brasilia ’s csak nem min­den délamerikai statusok anarchiában vannak. Maga­lh­o-Janeiro csendesen volt. Egy új-yraki hírlap iszonyú párviadalt említ, melly Floridában m. e. novemberben történt Whi­te kapitány és Bellamy ezredes közt, ki Florida tör­vény­hozó tanácsának elnöke volt. E’ párviadalra okot a’congressusi választás adott, mellyben mind a’ kettő kandidátus volt, ’s White kapitány, Ion a’ győztes. A’ vivők 60 lépésre állítattak egymás­tól , mindenik négy pisztollal ’s olly határozat­tal, hogy egymáshoz közeledtekben lőjenek. Whi­te kapitány előre ment, ’s ellenfele háromszor lőtt rá, de nem találta . 15 lépésről aztán ő is lőtt, első lövése az ezredes karját, második derekát érte, de midőn még két pisztolával elébb men­ne, ellenfelének negyedik lövése által halva te­­rítetett a’ földre. Az ezredes is Halálos sebet ka­pott. A’ Times amerikai levelezője ,Washington­ból dec. 22dikén ezeket írja: „Már jelentettem az úrnak, hogy Pageot úr minap megszomorodván azon , mi vele Washingtonban történt, visszatért Philadelphiába. E’ tudósítás helyes vala, hanem most már bővebb felvilágosítást adhatok róla. Az amerikai közönség még semmit sem tud amaz esetekről, de már nyomoztatnak. A’ dolog így történt: Broglie herczeg junius közepe táján ba­rátságos de nem hivatalos levelet intézett Pageot az itteni ügyvivőhez, mellyben kijelenté, hogy a király és ministerium kívánná a’ kárpótlási egye­zést tökéletesen végre hajtani, egyszersmind a’ Valazé javaslatából folyó akadályokat is megem­lítvén. Pageot úr meghatalmaztatok e’béke han­gú levelet az itteni kormánnyal közleni. A’ levél augustusban ért ide, ’s az ügyvivő sept. Iseje körül TÖRÖKORSZÁG, AMERIKA.

Next