Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 2. félév (1-52. szám)

1836-07-02 / 1. szám

ЯАZ.48 ’s KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. ISD. szám. Pesten szombaton Szent-Jakabk­ó’ &kán 1936* Magyarország (8dik törvényczikkely; kinevezés; Esztergom­­ vármegye közgyűlése; magyar tudós társaság; nyáradi [tűz ; Szil­assy József koronaőr ■­■; ’stb.) Ausztria (Napol királya Bécsben; a’ franczia hgek Maj­lantiban; gőzhajózás.) Nagybritannia (parlament.) Francziaor­­záág (kamarai vitatás ; Ampere meghal.) Amerika (háború Texas és Mexico között.) Németország (a­ hannoverai hírlap czikkelye Károly araunschweigi hg­­ből.) Törökország (angol kereskedési monop­olium­ St’riában.) Spanyolország (Valdes generál hadi törvényszék elide állitatik ; Cordova ; Cabrera Mendez Vigos’stb.) MAGYARORSZÁG Az 183­ dik évi országgyűl­ésen al­kotott tör­vényczikkelyek: VIII. Tör­vényczikkeky Az úrbéri kötésekről. 1-só §. Azon régi kötések, mellyek az úrbéri rendszabás behozatala idejét felülmúlják, vagy ed­dig úrbéri úton állapítattak meg, éz­ekutánna sem vé­­tethetnek kérdésbe — a’mennyiben pedig bizonyos feltételekh­ez lennének szabva, csak ezek elmúltá­val lesznek a’ törvény útján felbonthatók. A’ kö­vetkező bánásmód tekintetében alább 4dik §-nál megállapított intézkedés a’ dolognak addig is a’ ma­ga mivoltában leendő hagyása mellett fog meg­tartatni. 2dik §. Jövendőre pedig megengedtetik a­ jobbágyoknak,hogy tsupán tartozásaikra, szolgála­taikra, és adózásaikra nézve külön külön örökös kötéseket tehessenek, — sértetlen maradván a’ Helytartó Tanács útján a’ Királyi Felségnek fel­­ügyelési jussa. — Azonban a’ királyi adományból származott úri haszonvételek ezen örökös úrbéri kötéseknek tárgyai nem lehetnek, és ha valamikép azokban foglaltattak, e’ részben az ezek eránt egye­zett földes úr örököseinek keresete mellett, törvény útján vissza szerezhetők lesznek; — a’ többi fog­lalatjára nézve megállván az örökös úrbéri szerződés. 3. §. Hogy azonban az örökös kötésekre adott általános szabadság által visszaéléseknek alkalma­tosság ne nyújtassék, akár az úrbér behozatala után cukiig tett, akár pedig jövendőben teendő örökös kötések következő esetekben is lesznek felbonthatók. 1- ször ila bebizonyíttatnék, h­ogy azok erő­szakkal , és félelemmel csikartattak ki, vagy ra­vaszsággal és csalárdsággal szereztettek. 2­­or Ha ollyanok által, kik arra megkívánt szerződési tehetőséggel nem bírtak, köttettek. — Iselly szerződések ugyan ön hatalommal el nem tö­röltethetnek, mindazáltal azoknak felbontására, avagy megerőtlenítésére a' törvény útja mind a" két rész előtt fenmarad. 4-dik §. Ha az örökös kötések, vagy az ide­­igleniek is időközben lehetetlenekké vált feltétele­ket foglalnának magukban, egyedül azon ok miatt az említett kötések megerőtlelülésének, vagy fel-A második Félesztendő­ bontásának helye nem leend, hanem mind két eset­ben a­ hasonló feltételek helyett úrbéri úton má­sok tétessenek, ’s a’ feltételi helyettezés után örö­kös kötések ugyan a’ szerződés szerinti bánás mód­ja örökös voltát továbbá is megtartják; az ideig­­leni kötéseket pedig a' kötött idő lefolytéig megtar­tani kelletik. A’ szerződési bánásmód ott, hol az úrbér valósággal behozva nem volt, mindennemű kötésekre nézve ezentúl is meghagyatván. 5-dik §. Ideigleni kötéseket pedig szabad itsa a’jobbágyoknak nem csak az úri tal­lózásokra, szol­gálatokra, és adózásokra, hanem a’ királyi ado­mányból származott haszonvételekre és úri jussokra nézve is a’ törvényes bizonyság jelenlétében kötni; a határozatlan időkig kötött szerződésekre nézve pedig, melyekben a’ felmondásnak semmi határ­ideje nincs megállapítva, mind két részről egy eszten­dős előre botsátandó felmondás tartassák meg. G-dik §: Az esztendőnkénti tartozásokat tár­­gyazó akár örökös , akár ideigleni úrbéri kötések, melly­ek egyébaránt is minden bíróság előtt szoros magyar­ázat­úak lesznek, mindenkor a’ tiszti ügyész, és törvényes Bizonyság jelenlétében tétessenek, melly arra figyelmezvén, hogy a’ kötés, a’ mun­kák és egyebek árához, ’s egyszer’s mind a’ kere­sethez és élhetés módjához alkalmaztatva tétessék , az illyetén úri egy­ezésekből következő jobbágyi kö­telességeket, mindenkor eleve a­ törvényes tartozá­sok állandó rendszerével fogja egybehasonlítani, ezen egybehasonlításról szólló levelét pedig a­ Me­gye Törvényszékének bemutatandja, melly ha bár minő kénszerités, vagy ravaszság közbe jöttét, vagy pedig azt venné észre, hogy az új kötés­béli terhek egyetemben véve, a’ szinte egyetem­ben számított úrbérieknél súlyosabbak, a’ kötést nem fogja ugyan módosítani, hanem a’ feleket új egyezésre utasítani, különben pedig a’ Tör­­v­ény-Széknek helyben hagyása után egy pél­dány­ban a’ Megyre Levéltárába tétessék, két pél­dányban pedig a’ kötő feleknek adattassék ki. Végre az ollyatén szerződésnek ereje, ha ideigleni, a’ törvényszéki megvizsgálás után azonnal foganat­ba jön, fenmaradván a’ Királyi Felségnek a’ Hely­tartó Tanácsai íján teendői felügyelési jussa; az örö­kös szerződések pedig minden esetre az eszközlésbe

Next