Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1837. 1. félév (1-52. szám)

1837-04-12 / 30. szám

— ( 339 )­­ OLASZORSZÁG. Napol mart. 21 kén. A’ gabona olcsó. A’ sza­bad bevitel Francziaországba nem valósul­ meg; még ekkorig Amerikába se küldetett semmi is, hihető­leg az onnan érkezett nem igen jó hírek miatt; el­lenben a­ varró selyemre nézve igen kedvezők az Uj-yorkból és az egyesült statusokból jött tudósítá­sok, ’s jó következményekhez adnak reményt. A* triesti és angol silány tudósítások az olajtól, igen károsan hatnak e’ czikkre; Gallipoliban most az ár leszállott. De minthogy a’ legutóbbi gőzhajó Mar­­seilleből jó híreket hozott, javulást várhatni nem sokára. Mi a’gyapjukereskedést illeti, gyámnokaink, úgy látszik, arra határozták magukat, hogy ezután nagyobb meggondolással és csak úgy vásárlónak, ha jutalmas áron lehet A’ tavalyi gyapjú se jól mosva, se jól szárítva nem volt; árát még is né­­melly új speculánsok igen felverték, ’s mind ekko­rig sem szabadulhattak­ meg tőle. A’ juhbirtokosak, hogy a’ nagy mennyiségben lévő régi gyapjú mel­lett tetemesen ne veszítsenek , a’ gyapjúval bánásra, ’s mosásra ezután alkalmasint nagyobb gondot for­­dítanának. De Sequeira professor híres festész, ’s a’mű­vészetek lissaboni akadémiájának elnöke, Romában életének 69 ik évében, meghalálozott. PORTIT GALL LA. Lissaboni mart. 19ki tudósítások szerint a’cor­­tesben sokat lármáztak arról, hogy bizonyos angol hajó eleségmestere déli gyümölcsökkel rakott ládá­kat vitetett hajójára, ellenére a’ vámtörvényeknek. Ez Linnet postahajó volt, ’s Angliából visszatérte­kor két hétig letartóztatott, mart. Zokán lett vol­na a’ dolog eldöntendő, de a* bíró azt nyilatkoztatá a' hajó tisztjeinek, hogy a’ kormánytól semmi köz­leményt sem kapott, ’s ezzel vége lön a’ lármás ügynek. Howard de Walden I. elégtételt kért azért, hogy az angol nemzettel így bántak ez ügyben. SPANYOLORSZÁG. Londoni hírlapok S. Sebastianból mart. 22ki tudósításokat vettek. Evans generál ismét síkra szállni készült; katonáji égnek a’ mart. löki vesz­teség megboszulásának vágy­ától. Jaureguy (El Pas­tor) generál szigorúan nyomozza a’ spanyol ezre­desnek említett napi viseletét, ’s a’szál­ad­ás félénk okozóját példásan megbüntetni szándékozik. Napi parancs jelent­ meg , melly szerint a’segédsereg két brigádára osztatik Chichester és Fitzgerald generá­lok parancsi alatt. FT rendelettől tetemes költség­kímélés váratik, mert így sok tisztek szükségtele­nekké lesznek, ’s elbocsátathatnak. A’ Charte mart. 30kán s. sebastiani mart. 23- ki levelet közöl, melly szerint Espartero generál csakugyan visszavonult Bilbaóba, de nem valami nagy csata következésében. Wylde ezredes, angol biztos, mart. 23ka estéjén Bilbaóba indult, Espar­­terót a’ carlisták ismétl megtámadására ösztönözni, kik mart. 10től 17ig 2254 holtat és sebesültet, köztük 158 tisztet, vesztvén, szinte igen el van­nak csüggedve. St. Jean de Lu­zből mart. 25kéről (a’ Messen­­gerban) nagy havat és hideget írnak. A’ carlisták nem merik bántani Esparterónak Elorrióba ’s Du­­rangóban álló seregeit; maga e’ generál egy zászló­­allyal Bilbaóba ment Leoane generállal értekezni. Négy carlista zászlóally mart. 22kén Lizazu és Lar­­rainzar közt megtámadta a’ franczia segédsereget; de ez csudálatra méltó vitézséggel állta­ ki a’ meg­támadást , ’s utoljára visszaverte az ellenséget, 400- at leölvén, hat és egy zászlót elfogván közűle. A’ segédsereg egy kapitányt ’s nyolez legényt vesztett, 100 legény sebet kapott. Irribarren mart. 23kán visz­­szatért Larrainzárba eleségért, az ellenség reggeltől fogva egész estig szüntelen tüzelt rá, de ő nagy tarentomot fejtett­ ki seregének a’ járhatlan szoro­sokon vezérlésében , keveset vesztett, az ellenség­nek e’­napi vesztesége 900 volt, és 150 fogoly. Espartero megveretésének hite tökéletesen alapta­lan volt. Madridból mart. mikén ezeket írják : Az észa­ki sereg munkálatinak megbukta nagy elrettenést okozott. Tudakozni kezdik már, mit használt az ed­dig iszonyú summákba került angol segédsereg. Vil­­liers úr, angol követ, ki a’ Maitland kapitány tisz­teletére adott lakomakor olly fentartá fejét, gon­dolkozóba esett. A’ ministerium nehezen maradhat­­meg, mert önmagában is egyenetlenség uralkodik. Közelebb különös tanácskozás történt a’ cortesben, melly világosan mutatja zűrzavaros állapotunkat. Lopez, belső minister , kit az udvar nem kedveli, Carrasco követnek, nyilvános ülésben, azt veté sze­mére, hogy ő a’ regens királyné csapodárja, mi különösen hangzott korona tanácsnokának szájából, kinek a’ régensné bizodalmát teljesen bírni kellene. Lopez és Carrasco közt, úgy hiszik, párviadalra kerülend a’ dolog Ebből ugyan semmi veszély sem fog következni, mert nálunk nincs rá példa, hogy a’ polititikai párviadalok, mellyeket a’ hónukba külföldről visszatért számüzöttek nem rég hoztak szokásba, csak egy karczolást is okoztak volna. Egy másik ministernek, Mendizabal úrnak is vol­tak már néhány illyes esetei, de fegyverül csak ököl szolgált, és pedig mindig ő ellene Madridi mart. 23ki tudósítások szerint az el­lenző követek és nemzeti őrség, az ernan­i szeren­csétlen csata miatt felírást készülnek beadni a’ mi­nisterium ellen. Alava tartomány választványa egy­­ felírásban Francziaország és Anglia egyenes avat.

Next