Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1837. 2. félév (1-24. szám)
1837-07-01 / 1. szám
- ( 5 ) vár szellős tetemeibe szállíttattak, Dr. Singer akadémiai másodorvos (az első orvos maga is beteg volt) gondviselése alatt, több jeles orvosok, sebészek és ápolók rendeltetvén mellé, kik az akadémiából sem éjjel sem nappal nem távoztak el. Miután az inbeli typhusos lázban sínlők nagy száma fejledező ragály veszélyét sejdíteté, Miksa ausztriai estei főlig ők, magassága badeni palotáját ajánlá lakásul az egészségeseknek és meggyógyultaknak, ’s e’ végre császár Ő Felsége is egyik badeni palotáját kitakaríttatá. Az akadémiában orvoslott 82 beteg, kik többnyire világba estek, nagy részint meggyógyult, ’s csak hét halt meg, ezek közűl is kettő mellnyavalyában. 17 nevendék rokonaik által ápoltatott, ’s eddig három halálozottmeg köztülök. E’ szomorú eset okának kinyomozására legszigorúbb vizsgálatokat ten a’ felügyelőség a’ nyilvános tiszthatóság jelenlétében. A’ hivatalosan jegyző könyvbe iktatott környűletes vizsgálatok ’s hit alatti vallomások, egy, a’főváros legtapasztaltabb orvosaiból álló választottság elibe terjesztetvén, e’ választottság illy nyilatkozást ten. E’ helybeli nyavalyát sem levegő, sem ételek ’s különféle állató részeik, sem réz edények , sem ragály nem okozák; hanem a’ konyhához közel eső udvartérben valami állati megmérgezése történt a’ kútvíznek, mi a’ kiásott föld belsejének megtekintése után könnyen kimagyarázható ; mert a’ rútság-csatorna az udvari kúttal közösülésben, a’ csonkák és büdös gőzzel tőtt földalatti üregek a’ kúthoz közel találtattak; mert a’ kútvíznek illyes megmérgezése Bécsben istiben is többször történt, ’s akkor is sokan elveszték éltüket; mert az áprilisi ’s májusi szünetleni essőzének a’ földet feláztatván , ’s földalatti áradást okozván, az állati méreg, a’ talált föld-ereken , a’ rútság-csatornából ’s szemetgödörből, a’ kútvízbe szivároghatott; mert az intézeti szerzetes papok és szolgák közűl csak azok betegedtek-meg, kik az említett kútból ittak, ’s a’ betegség lefolyta tökéletesen megegyezett azzal, melly a’ hasonló okokból származott betegségek körül mindenkor tapasztaltatok Ezen orvosi nyilatkozás következésében a’ felügyelőség azonnal rendelést ten, a’ felfedezett helybeli egészség veszélyeztető okoknak elhárítása iránt, mellyek föld alatt rejtezvén, nem is sejdítethettek, ’s csak sok kiásás után valának észrevehetők; nagy változások léteznek az egész épületen, kivált a betegek osztályain, hogy az egészségre jövendőben semmi ártalmas befolyás ne keletkeztessék. A’ meggyógyult nevendékeknek pihenésre, mezei mutatásra, ’s büdöskő fürdőkre lévén szükségök, az akadémia főigazgatósága rendelő , hogy a’ pihenési idő a’ szokott szünnapok gyanánt használtatván, augustus közepe vagy vége után pótolják ki a’ nevendékek az oskolai év elmaradt részét, ’s kiállván a’ vizsgálatot, az új oskolai évet kezdjék el, nehogy e’ szerencsétlen eset miatt tanulmányaikban hátra maradjanak. NAGYBRITANNIA. A’ felső házban jun. 9kén az izlandi hatóságbili lett volna napirenden, minthogy azt a’ ház múlt alkalomkor e’ napra halasztó Wellington hg. javaslatából, ki az Izland eránti más két bili sorsát elvárni, szükségesnek állító. Lyndhurst I. most ismét jul.skára javasló halasztani e’ bilit a’ már sokszor előhordott okoknál fogva. Melbourne 1. hatalmasan ellenszegült a’ halasztásnak, de okai nem hallgattattak meg, ’s 119 szózattal 80 ellenére Lyndkrist 1. javaslata állott meg. — Az alsó házban Russell 1. az izlandi tizedbili másodszori olvasását hozó indítványba. Roebuck úr azt javasló, hogy ezzel soha sem vesztegessen a’ ház időt, mert e’ bilinek a’ felső házon keresztülvitelét nem remélhetni, hanem változzék inkább biztossággá, ’s vizsgálja meg az ország jelen állapotját. Dr. Lushington ’s O' Connell viszonzákt a’ szónoknak, hogy radicalis szabadelmüségének ürügye alatt csak a’ toryk kezére dolgozik. Roebuck úr javaslata igen csekély gyámolításra fogott találni. Sir A’ Agnew idei bilije, a’ vasárnap megölése iránt, egyes határozataiban szigorúbb az előbbieknél ; nem csak a’ gyümölcs, pástétom ’stb. árulását megtiltja a’ piaczokon ’s utcza-szegleteken, hanem kocsikon csak az egyházig és vissza szabad menni. Továbbá rendeli a’ bili, hogy a’ rendőri szolga, ki az illy szombatszegő lovait el nem veszi, maga is ünneprontónak tekintessék. A' törvény áthágója 3 ft. stgel vagy arányos fogsággal lakoljon. Plumptre úr az alsó házban sir A. Agnew bilijének másodszori felolvasását azon elvnél fogva pártolta, mivel Anglia, sőt minden keresztény ország jóléte leginkább a’ szombat megszentelése iránti isteni parancs megtartásától függ, a’ most ezt az ó testamentomben istentől ihletett férfiak kinyilatkoztatták. Az érdemes követ felolvasó Jeremiás 17 r. 19 v.: „Az úr így szól hozzám: Menyei , ’s lépj a’ nép kapuja alá, mellyen Juda királyai ki- ’s bejárnak, ’s Jerusalem minden kapuji alá, és mondjad nekik: Hallyátok meg az úr szavát ti Juda királyai, és egész Juda, és Jerusalem minden lajtosai, kik e’ kapun bemennek, így szól az úr: Őrizkedjetek, és szombat napján semmi terhet sem vigyetek be a’ kapukon Jerusalembe, semmi terhet ne vigyetek szombaton a’ ti házaitokba, és semmi munkát ne tegyetek, hanem megszenteljétek a’ szombatot, a’ mint atyáitoknak parancsoltam ’stb.tfí „Érdemes kötetek, folytató Plumptre hr, azt