Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1837. 2. félév (1-24. szám)

1837-07-01 / 1. szám

( v ) me alig szakítatott­ félbe. H. Halford. M. J. Tierney. W. F. Chambers. D. Davis.“ Birmingham szomszédjában, Johnson Sámuel, különben rendszerető ’s szorgalmas munkás, munka h­i­ánya miatt háznépével együtt nagy szükségre jut­ván, elébb két gyermekét, azután önmagát is meg­fojtotta. Angliában rövid idő alatt ez már harma­dik illy nemű eset, ’s a’ toryknak és radikálisok­nak új alkalmat nyújt a’ szegény­­ törvény ellen ki­áltozásra. FRANCZIAORSZÁG. Jun. löki párisi lapok leginkább a’ szeren­csétlenséggel foglalatoskodnak, melly jun. 14k én este, a’ Mars-mezőn, a’ hadi színjáték végével tör­tént. .,A’ tegnapi ünnepélyek, úgy mond, igen ked­vező kinézetekkel kezdődtek, ’s egy sajnálatra méltó katastrophán végződtek. Az elysaumi me­zők ’s más mulató hely­ek, 20 foknyi hőség da­czára is, tele voltak emberekkel. Orleans hg. ’s ligné a’ nagy sétasorban örömrivajjal fogadtatott. Slét óra felé mindenki a’ hangverseny­re tolakodott a’ tuileriákhoz, hol az erkélyen megjelent k. ud­var előtt a’ marseillei dali, a’ párisi nő, ’s a’ porti­­cii némából több darabok játszattak. Ny­olcz óra­kor kezdődött a’ köz­épületek kivilágítása, a’ Pan­theon kúpja tűzgömbként tűnt­ fel. A’ turleriákból 9 órakor adatott­ fel a’ Quai d’ Orsayn meggyújtandó tűzmívre, melly­ben F. és NI. betűk (Ferdinand és Helena) utoljára pedig a’ ludvigslusti vár, hol Or­leans ligné gy­ermekkorát leélte, csillogó tűzben jelentek­­ meg. Ez alatt a’ Mars - mezőről bom­bák ’s rakéták röpültek­ fel, melly­ek az ott feállí­­tott (az antwerpi fellegvárat ábrázoló) erősséget lövöldözték, egy ágyutelep pedig 24 ágyúból tü­zelt, míg végre a’vár lángba borult, ’s az őrsereg magát feladta. E’ közben senki sem sejdítette, milly" szomorú kimenetele leend a’ hadi színjátéknak. Több mint 200 ezer ember csődült a’ Mars-mezőt körülvevő és a’ passyi ’s chailloui halmokra. A’ megtámadás tizedfél órától 1­lig tartott. Eddig min­den csendesen folyt, néhány lopást, és néhány" zsebelő befogatását kivéve. De midőn a’ sokaság eloszlani akart, borzasztó jelenet történt a’ kato­naoskola rostély­ánál. A’ kapu mellett felállított két fa eldőlt, ’s elzárta az átmeneteit. Nehány" zsebelő lármát támasztott; erre mindenki a’ rostély" felé rohant; iszonyat kiáltozás hallatszott minden oldal­ról; asszonyok, gyermekek, férfiak letiportattak. l6 személy húzatott­ ki, kik nem sokára meghal­tak. Hasonló eset történt la Motte Piqet sétasor rostély­ánál is. A’ holt testek a’ katonaoskolába vi­tettek, 18 sebesült pedig a’ Gros Caillon kórház­ba, hol ma reggel három meghalálozott. Később még 4 holt testre akadtak, s eddig a’ holtak szá­ma 23ra, a’ sebesülteké 16ra megy­en. Hallván a’ szerencsétlenséget a’ rendőri ispán, azonnal a’ Mars mezőre sietett; a’ király is oda küldé egyik se­gédjét. A’ magánosak házai megvizsgáltattak, ha sebesültek nem fekszenek-e bennök; a’ hótt testek reggelig a’ katonaiskolában maradván, akkor, az illető rokonok által v­issza nem kérettek, el fog­tak temettetni. Az öröm ünnepe, így" Ion némelly háznépnek jajgatás napjává.“ A’ követkamara jun. 15-i ülésében sok kö­vet a’ ministerek padjaihoz közeledett ’s tőlük ag­godalmasan tudakozódott. Az elnök így szólalt­fel: „Hagyják az mák békében a’ ministereket. Valami közleni valóm van a’ kamarával (mély csend.) Uraim, a’ társasági egyesület, mellynek ma a’ v­árosháznál kellett v­olna törtéimie, elhalasz­­tatott. Tegnap a’ Mars-mezőn adott ünnepély" kö­vetkezésében, fájdalom, nehány"szerencsétlen eset­­történt. A’ temérdek népsokaság Pakisból ’s a’ szom­széd községekből olly tömegben sereglett­­ össze , hogy a’ szerencsétlenség gátlására a’ tiszthatóság által tett intézetek nem valának elegendők. Tizen­­ny­olcz személy" meghalt (mély benyomás.) E’ kör­­ny­eletek között Paris városának tanácsa, melly igen megilletődött ez eseten, ma reggel összegyűl­vén , egy­ezőleg határozá, hogy" a’ v­áros, segítségé­re tartozik lenni azon familiáknak, melly­eknek tagjai tegnap este meghaltak. Azt is meg meghatá­­rozá, hogy a’ ma esti társasági egy­esületet nem kell elhalasztani, ’s ez iránt kérelmet intézett Orleans­ághez. De ő le. magassága, maga ’s a’ herczegné nevében igen kérte a’ tanácsot an­nak helybenhagyására, hogy" kérésének, tegnap az ő házasságára adott ünnepélykor történt szeren­csétlenség miatt, ellenszegül. E’ katastropha után, melly főleg a’ szegényebb osztály­­ sujtá, sem ő sem famíliája nem­ jelenhet­ meg a’ társasági egyesület ünnepélyén. Ok. magassága azt is hozzátevé, hogy nem akarja, hogy" Paris városa káratlanítsa a’ teg­napi szerencsétlenség áldozatainak familiájit, ’s az ezekről gondoskodást magára hagytatai kéré. Ki­rály" Ő Felsége kiny­ilatkoztatá, hogy" a’ koronahg nemes érzelmeiben ő is osztozik, ’s vele együtt kí­vánja , hogy ez este ünnepélye ne legyen.“ (tetszés jelei.) A’ Charte állítja, hogy a’ Mars-mezőn csak 21 ember ny­omatott agyron, ’s hogy" ott fosztoga­tások és rút erőszakoskodások követtettek volna­­el, tagadja. A’ Gazette des Tribunaux 38ra szá­mítja a’ megholtakat, az Europe pedig 6ora; más hírlapok a’ megsebesültek számát 2—300ra teszik. Az elbocsátott gályarabok közül egynéhány befo­gatott , kik ellen bebizonyítatott, hogy a’ zavarba jött népsokaságra követ, földet ’sat. hajigáltak. A’

Next