Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 1. félév (1-52. szám)

1838-02-21 / 15. szám

suttogott vele. Majd kérelmet adott­ elő Brougham J. Roebuck úrtól, ki magát a’ felső ház sorompójá­­nál is kihalgattatni kére a' canadai biliről. Ez ellen semmi kifogás nem tétetett, hanem itt is, mint az alsó házban, szóvita támadt a’ kérdés felől, minő tulajdonságban hallgattassék­ ki, úgy-e mint az al­só canadai gyülésház ügyvivője, vagy sem? mi ez­úttal eldöntetlen maradt. Brougham 1. továbbá ké­relmeket nyújtott­ be a’ titkos szavazás, választás­jog kiterjesztése — melly radicalis kívánságok si­­kerítése végett Southwarkban van. 3 Idén nagy szá­m­i gyűlés tartalék — és zsidók fölmentése iránt. Ellenborough 1. azon kérdésére, ha Caroline gőz­hajó esetéről hivatalos tudósítást kapott-e a’ kor­mány ? Lansdowne marquis nemmel válaszolt. — Az alsó ház febr. 2ki ülésében sir R. Inglis tuda­­kozá a’ külső ministert, Caroline amerikai gőzha­jó felégetéséről vett-e a’ kormány bővebb értesí­tést, és Fox úr, Ő Felségének washingtoni kö­vete, minő helyzetben van az Egyesült Statusok kormányának ellenében? Palmerston 1. felesé: „Az említett gőzhajóról még nem jött hivatalos tudósí­tás a’ kormányhoz. Ellenben Fox úr helyzetéről adhatok felvilágítást, mert Ő Felsége kormányá­nak e’ képviselőjétől éppen ma érkeztek jan. 5kén költ sürgönyök. Fox úr jan. 2kán kapott levelet sir Fr. Headtől, ki neki a' Navy-Izlandot illető eseteket a’ megjegyzéssel jelenté, hogy e’ szigeten egy csoport fészkelte­ meg magát, melly az Egye­sült Statusok földjén amerikai polgárok segítségé­vel fegyverkezett­ fel. E’ dolgokat Fox úr közré az amerikai külső ministerrel, Forsyth úrral, ki erre olly barátságos választ adott, milly­et csak az Egyesült Statusoknak Anglia eránti jóakaró ér­zelmétől és a' külföld eránti viszonyaiban mindig kitüntetett szende érzetétől várni lehetett. Jan. 5- kén Fox úr írott jegyzéket kapott Forsyth úrtól, melly­ben ez ígéri, hogy Canadábam a' britt felső­ség fentartása végett a’ neutralitás szigorúan meg­őriztetik, a' minthogy az Egyesült Statusok kor­mánya idegen nemzetek iránti kötelezéseit híven szokta teljesíteni, ’s azoknak sem külső sem belső háborújába nem avatkozik. Ezen kívül az elnök különös üzenetet küldött a’ congressushoz, melly­­ben a’ mostani törvényt elégtelennek nyilatkoztatá a‘ neutralitas megsértésének gátlására, ’s a’ kor­mányt különös hatalommal kéré felruháztatni. E’ közlemény felett a’ congressusban rövid vitatkozás keletkezik, melly­ben valamennyi nagyobb be­folyású tag részesült, ’s Angliáról mindnyájan ba­rátságos érzéssel szólottak (tetszés.) Egyhangúlag kívánták, hogy a’ törvény teljesítessék, és szük­ség esetében erősítessék­ meg, ha nem elegendők határozatai. Az Egyesült Státusok kormánya és a" mienk közötti közlemények kielégítőbbek már nem lehetnek. Lehet, hogy egyik vagy másik rész a’ törvénnyel ’s fennálló egyezésekkel meg nem sér­hető tetteket követett­ el; de arról meg lehet győ­ződve a’ ház, hogy semmi ollyas nem történt, mi a' barátságos viszonyokat Anglia és az Egyesült Sta­tusok között megzavarhatná/4 (tetszés.) A’ felső ház febr. 2ki ülésében Glenelg 1. ja­vaslatára másodszor olvastatott a’ Canada eránti bili, mi hosszabb vitát támasztott Aberdeen, Brougham, Melbourne, Wharncliffe lordok és Wellington hg. között. Roebuck úr febr. 5kén a’ felső ház sorompójánál is kihallgattatott, ’s hosszú véd-beszédében itt is ismérlé az alsó ház előtt fel­­hordott erőségeit; miként t. i. a’ canadaiak rész­­rehajlatlan igazságot sohase tapasztaltak Anglia ré­széről, a’ törvényhozó tanács alkotása ’s hatósága, a’ föld-társulat monopóliuma, a’ tisztviselők nagy fizetése ’s hivatalok összehalmozása, rész igazság szolgáltatás ’stb miatti sérelmeik , többszöri ígére­tek daczára se orvosoltalak; a’ gy­ülés­ ház, meg­tagadván a’ költségeket, csak alkotványszerű­ ha­tóságot gyakorla , ’s a’ gyarmati jövedelmek lefog­lalása erőszakos tett volt a’ ministériumtól, melly által önmaga hívta­ elő a’ lázadást; Durham I. el­­kíirdetése, bármilly szabadelmű­ ’s becsületes férfi legyen ő , e’ körn­­öletek között semmire se fog vezetni , ’s a’ gyarmatnak békés elválasztása az anyaországtól , legtanácsosabb. Wellington hg. Lyndlurst I. és más előkelő toryk éppen a’ sorom­pónál fogtak helyet,’s Melbourne sisokat följegy­zett Roebuck beszédéből, kit Hume úr és több politikai barátai kísértek a’ sorompóhoz. Roebuck úr eltávoztával a’ lordkanczellár biztosságban ki­válni a’ bilit vitatni. Brougham I. mondá, hogy a’ bili föly­amatját gátolni nem akar­ja, hanem később majd a’ sorompóknál tanúkat is javasland kihallgat­tatni e’ kérdés felől A’ bili ezután keresztülment a’ biztosságon , ’s harmadszori olvasására febr. 8- ka tűzetett­ ki. — Az alsó házban az izlandi szegé­nyek törvénye volt főtárgya a’ tanácskozásnak. O’ Connell, hóna alatt nagy csomó papirossal lépett a’ terembe, ’s kinyilatkoztatá, hogy e’ honára nézve szerencsétlen bilit egész erejéből ellenzeni fogja, v­éleményével bár egyedül álljon is a’ ház­ban. Rövid vitatkozás után mégis másodszor fel­olvastatott a’ bili, ’s febr.­akén fog biztosság eli­­be hozatni. Továbbá egy pótlékból fogadtaték­ el az angol városi reformhoz; Ducombe úrnak pedig azon javaslata, hogy a’parlamenti választók lajst­­romozáskor ne köteleztessenek a’ szegényi adó lefizetését bebizonyítani, 206 szózattal 107 ellen félrevettetett.

Next