Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-02-21 / 15. szám
suttogott vele. Majd kérelmet adott elő Brougham J. Roebuck úrtól, ki magát a’ felső ház sorompójánál is kihalgattatni kére a' canadai biliről. Ez ellen semmi kifogás nem tétetett, hanem itt is, mint az alsó házban, szóvita támadt a’ kérdés felől, minő tulajdonságban hallgattassék ki, úgy-e mint az alsó canadai gyülésház ügyvivője, vagy sem? mi ezúttal eldöntetlen maradt. Brougham 1. továbbá kérelmeket nyújtott be a’ titkos szavazás, választásjog kiterjesztése — melly radicalis kívánságok sikerítése végett Southwarkban van. 3 Idén nagy számi gyűlés tartalék — és zsidók fölmentése iránt. Ellenborough 1. azon kérdésére, ha Caroline gőzhajó esetéről hivatalos tudósítást kapott-e a’ kormány ? Lansdowne marquis nemmel válaszolt. — Az alsó ház febr. 2ki ülésében sir R. Inglis tudakozá a’ külső ministert, Caroline amerikai gőzhajó felégetéséről vett-e a’ kormány bővebb értesítést, és Fox úr, Ő Felségének washingtoni követe, minő helyzetben van az Egyesült Statusok kormányának ellenében? Palmerston 1. felesé: „Az említett gőzhajóról még nem jött hivatalos tudósítás a’ kormányhoz. Ellenben Fox úr helyzetéről adhatok felvilágítást, mert Ő Felsége kormányának e’ képviselőjétől éppen ma érkeztek jan. 5kén költ sürgönyök. Fox úr jan. 2kán kapott levelet sir Fr. Headtől, ki neki a' Navy-Izlandot illető eseteket a’ megjegyzéssel jelenté, hogy e’ szigeten egy csoport fészkelte meg magát, melly az Egyesült Statusok földjén amerikai polgárok segítségével fegyverkezett fel. E’ dolgokat Fox úr közré az amerikai külső ministerrel, Forsyth úrral, ki erre olly barátságos választ adott, millyet csak az Egyesült Statusoknak Anglia eránti jóakaró érzelmétől és a' külföld eránti viszonyaiban mindig kitüntetett szende érzetétől várni lehetett. Jan. 5- kén Fox úr írott jegyzéket kapott Forsyth úrtól, mellyben ez ígéri, hogy Canadábam a' britt felsőség fentartása végett a’ neutralitás szigorúan megőriztetik, a' minthogy az Egyesült Statusok kormánya idegen nemzetek iránti kötelezéseit híven szokta teljesíteni, ’s azoknak sem külső sem belső háborújába nem avatkozik. Ezen kívül az elnök különös üzenetet küldött a’ congressushoz, mellyben a’ mostani törvényt elégtelennek nyilatkoztatá a‘ neutralitas megsértésének gátlására, ’s a’ kormányt különös hatalommal kéré felruháztatni. E’ közlemény felett a’ congressusban rövid vitatkozás keletkezik, mellyben valamennyi nagyobb befolyású tag részesült, ’s Angliáról mindnyájan barátságos érzéssel szólottak (tetszés.) Egyhangúlag kívánták, hogy a’ törvény teljesítessék, és szükség esetében erősítessék meg, ha nem elegendők határozatai. Az Egyesült Státusok kormánya és a" mienk közötti közlemények kielégítőbbek már nem lehetnek. Lehet, hogy egyik vagy másik rész a’ törvénnyel ’s fennálló egyezésekkel meg nem sérhető tetteket követett el; de arról meg lehet győződve a’ ház, hogy semmi ollyas nem történt, mi a' barátságos viszonyokat Anglia és az Egyesült Statusok között megzavarhatná/4 (tetszés.) A’ felső ház febr. 2ki ülésében Glenelg 1. javaslatára másodszor olvastatott a’ Canada eránti bili, mi hosszabb vitát támasztott Aberdeen, Brougham, Melbourne, Wharncliffe lordok és Wellington hg. között. Roebuck úr febr. 5kén a’ felső ház sorompójánál is kihallgattatott, ’s hosszú véd-beszédében itt is ismérlé az alsó ház előtt felhordott erőségeit; miként t. i. a’ canadaiak részrehajlatlan igazságot sohase tapasztaltak Anglia részéről, a’ törvényhozó tanács alkotása ’s hatósága, a’ föld-társulat monopóliuma, a’ tisztviselők nagy fizetése ’s hivatalok összehalmozása, rész igazság szolgáltatás ’stb miatti sérelmeik , többszöri ígéretek daczára se orvosoltalak; a’ gyülés ház, megtagadván a’ költségeket, csak alkotványszerű hatóságot gyakorla , ’s a’ gyarmati jövedelmek lefoglalása erőszakos tett volt a’ ministériumtól, melly által önmaga hívta elő a’ lázadást; Durham I. elkíirdetése, bármilly szabadelmű ’s becsületes férfi legyen ő , e’ körnöletek között semmire se fog vezetni , ’s a’ gyarmatnak békés elválasztása az anyaországtól , legtanácsosabb. Wellington hg. Lyndlurst I. és más előkelő toryk éppen a’ sorompónál fogtak helyet,’s Melbourne sisokat följegyzett Roebuck beszédéből, kit Hume úr és több politikai barátai kísértek a’ sorompóhoz. Roebuck úr eltávoztával a’ lordkanczellár biztosságban kiválni a’ bilit vitatni. Brougham I. mondá, hogy a’ bili fölyamatját gátolni nem akarja, hanem később majd a’ sorompóknál tanúkat is javasland kihallgattatni e’ kérdés felől A’ bili ezután keresztülment a’ biztosságon , ’s harmadszori olvasására febr. 8- ka tűzetett ki. — Az alsó házban az izlandi szegények törvénye volt főtárgya a’ tanácskozásnak. O’ Connell, hóna alatt nagy csomó papirossal lépett a’ terembe, ’s kinyilatkoztatá, hogy e’ honára nézve szerencsétlen bilit egész erejéből ellenzeni fogja, véleményével bár egyedül álljon is a’ házban. Rövid vitatkozás után mégis másodszor felolvastatott a’ bili, ’s febr.akén fog biztosság elibe hozatni. Továbbá egy pótlékból fogadtaték el az angol városi reformhoz; Ducombe úrnak pedig azon javaslata, hogy a’parlamenti választók lajstromozáskor ne köteleztessenek a’ szegényi adó lefizetését bebizonyítani, 206 szózattal 107 ellen félrevettetett.