Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-09-19 / 23. szám
IT- re a’ megkívántaté tőke alig vagy csupán tiszta hazafiui kinézések mellett lenne egybeszerezhető. Illy körülmények közt több érdemes férfitól, sőt felsőbb helyről is — ’s egyes egyedül Magyarország virágzásának technikailag is lehető előmozdítása tekintetéből—fölszólíttattam, alkotnék társaságot nevem alatt a’ végett, hogy a’ még csak írott törvényt, díszére a' magyar nemzetnek, mellynek tagja lenni büszke vagyok, életbe hoznám. Sokáig nem tudtam elhatározni magamat. Sokféle foglalatosságim, élemültebb korom, mellyben már nem igen szeretjük napjainkat fölhalmozott munka által keseríteni, erősen visszatartóztatának , mig végre számos, megújított biztatgatás után a’ tárgyat közelebb vizsgálat alá vévén azt találtam, mikép ez egyike azon vállalatoknak, mellyek szilárd alapra állítva, kedvező körülmények mellett a’ részeseknek koczkáztatásaikért méltányos és megérdemlett jutalmat is hozhatnak, ’s ennélfogva érdemes volna azt annál is inkább megindítani, minthogy sikerülése által hazánkra többféle nem kis haszon fogna háramlani; ’s én e’ szerint, egyedül a’ közjó előmozdítását óhajtó szándéktól vezéreltetve, a’ hozzám intézett fölszólitgatásoknak végre engedtem. Millyt kevéssé indított engem e’ lépésre nyereségvágy, minden okos ember megítélheti, ki előtt csak félig meddig is tudva van, milly bizonytalan és arányilag csekély jövedelmet nyújtanak külföldön az állóhidak;—megítélheti továbbá az, ki viszonyaimat ismeri, mellyeknél fogva nekem nemegy, hanem számos sokkal nyereségig érőbb vállalmány kínálkozik, mint Buda és Pest városainak állandó egybekapcsoltatása lenne. Alig volt azonban tudva, hogy én az ügyet fölvállalni elhatároztam, már is a’ közvéleményt úgy, szólván 24 óra alatt egyik tulságból a’ másikra szökött által, ’s a’ nagy közönség ott, hol nem sokkal ezelőtt csupa veszélyt’s veszteséget látott, most egyszerre a’legbiztosb ’s legdúsabb aranybánját vélte föllelni. Kiváltképen hallható vala csudálkozása, ’s majd mondhatnám neheztelése a’ közönségnek aziránt, hogy én 100 esztendőre terjedő kiváltságot kértem, mintha ezzel olly hallatlan ’s a’ nevem alatti társaság által viselendő terhekkel legkisebb arányban sem álló kedvezést kívántam volna. De ha tekintetbe vesszük föns. cs. kir. főlig főmért. orsz. küldöttség , mikép Francziaországban kisebbszerü hidakért is 99 kiváltsági évet szoktak adni, és Angliában, hol a’ világ legnevezetesb hidjai léteznek, ezek a’ vállalkozóknak olly’ móddal engedtetnek által, miszerint ők azokat nem 100 évi, hanem örökös tulajdonuknak tekinthetik; mi azon országok gyakorlata szerint, — mellyel mi nem bírunk, ’s nem bírhatunk, nálunk eddigelé hasonló munka sem kezdve sem végezve nem lévén — világos bizonyságul szolgál arra, hogy az illető törvényhozóságok, hasonló munkák végbevitelének lehetővé tétele végett elkerülhetlenül olly nagy engedményeket voltak kénytelenek adni;— ha továbbá fontolásra venni akarjuk, mikép sem Francziaországban, sem Angliában egy hid sem létez, mellynek valósítása mindent összevéve , annyi nehézséggel ’s aránylag annyi költséggel lett volna egybekapcsolva, mint a’ Buda ’s Pest közt építendő álló hid , — mind ezt tekintetbe véve, mondom, kiki megvallani kénytelen, hogy az általam kikötött 100 év teljességgel nem hallatlan, ’s túlságos követelés, hanem csupán csalhatlan számokra állított hidegvérű számolás eredménye, melly számolás, ha Francziaország ’s Anglia példái állanak, kivált a’ legutolsó áradási szerencsétlenség után, a’ 100 év mellett is inkább tán veszteség mint nyereség következését gyanittatja, ’s az által is sokkal kedvezőtlenebbnek mutatkozik, mint francziaországi ’s angliai hidaknál szokott lenni a’ dolog, mert ott tudtomra egy vállalkozó sem volt, a’ ki már magával az illy óriási épitvények sikeresitésével járó terheken kívül, még azon kötelezést is magára vette volna, mellyre én ajánlkozom: — „hogy t. i. a’ megszabandó kiváltsági évek elfolyta után, a’ fölállítandó közlekedési eszközt legjobb állapotban átadandom, azon ideig pedig, általam benyújtandó jegyzék szerint, egy tartalék-pénzalapot a’ főországigazgatásnak akármikor kimutatandót, alkotni ’s világosságban tartani kész vagyok, mellynél fogvást az, netaláni nagyobb megrongáltatás esetére is szakadatlan haszonvehető állapotban tartathassák.“ Ila ezenkívül még a’ javalatban levő váczi vasút, melly által Buda’s Pest elmellőzve, ’s ekkér virágzásuk nem kevéssé hátráltatva lenne, ’s tán idővel még egyéb hasonló vállalatok is létesülnek, — akkor a’ részvényesek számolásai teljességgel semmi kedvezővel sem kecsegtethetnek.— „De az én föltételimnek csekélyebbeknek kellene lenni, mint a’ franczia-’s angolországi vállalkozókéi, minekutána honunkban minden olcsóbb“ — ezt mondták sokan. Szorosabb vizsgálat azonban és a’ hozzáfogás olly rendkívüli munkákhoz épen ellenkezőt mutat, hogy t. i. a’ pesti hid Francziaországban sőt Angliában is —ugyanazon helybeli ’s éghajlati viszonyokat téve föl, sokkal kevesebb költséggel lenne valósítható mint nálunk, mit Plews és Slater urak jelentése is világosan bizonyít, minthogy Angliában mind a’ vas és faragott kő nagy’ darabokban, mind az illy munkákhoz alkalmas mesteremberek napdija