Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév (1-52. szám)

1838-10-10 / 29. szám

ugyszinte as Soprony és Győr vármegyékkeli egyetértésről, mellyre időt engedtetni kér; e’ne­hézségekre elnök­i excra ismét uj felvilágosítást terjesztett elő; mire a’gyülekezetes felszólítá­s’ kérdés*'megfejtésére: valljon a’már említett fo­lyók’ rendezése és a’ Hanság’ olly régen óhajtott lecsapolása a közjó’ boldogítására továbbá is óhaj­tandó ca’ köz kívánat által? mire általán­­os igen­lés következvén, tisztelt elnök exclac’czel’elé­résére szükséges eszközökről ’s nevezetesen a’ költségekrőli tanácskozást ajánlá a’ gyülekezet’ figyelmébe. Elnök­e excja további távolléte mi­att egy középponti helyettes elnökre lévén szük­ség, közakarattal nm. gróf Zichy-Ferraris Ferencz kéretett meg, ki is azonnal ajánlá magát. A’gyü­lekezet azt határozá továbbá, hogy a’ megyei ve­gyes küldöttségek által teljesítendő újabb fölmé­rések 1839ik év’ sept e­lső napjáig okvetlen elvé­geztessenek. Elhatároztatott, hogy a’ megyékre esendő­­s rész évenkint négy rátákban, és pedig már 1839ik év apr., jun., aug. és ott. hónapok’ első napjain, a’ legnagyobb pontossággal besze­dessék , hogy igy a‘ szabályozás már jövő tavasz­­szal okvetlen­ül kezdethessék. Mosony és Soprony vármegyék’ határai’ bizonytalanságát barátságo­san vélte a’ gyülekezet elintézendőnek egymás közt, melly elintézés az alispány urak’ munkás­ságára bízatott. A’ gyülekezet más nap is tartott. Mi az elrontandó malmok’ kármentesítését illeti, valamint azt, hogy minden malom,’s jelesen még a’ törvény által elrontatni rendelt ártalmas mal­mok is, csak kárpótlás után rontathassanak el, vagy az elrontandókért is, egyforma kármente­sítés adassék, a’ gyülekezet törvényesnek nem tarthatja, miért is abban állapodott meg, hogy a’ lerontandó eddig nem ártalmas malmokért tör­vény-’s igazság-kívánta illő kárpótlás azok által, kik ebből hasznot nyernek, vagyis a’ Rába-sza­­bályozást összes pénztárból fizettessék, az, ha tan az illető malombirtokosok más helyen talán még alkalmatosabb malmokat kapnak, méltó tekintet­be vétetvén. Erre elnök ő excra mint k. biztos azon megjegyzést téve előlegesen is , hogy a’ tör­vény minden malomra nézve zugok’ tartósat ren­delvén é s a’ rendes folyamban akármifele malmok sem állhatnak fen, ezek mint ártalmasok a ren­des megtérítésre számot csakugyan nem tarthat­nak, egyébiránt azt, hogy ha a’ ns. megyék ma­gok részéről valakit kármentesíteni kívánnának, maga részéről egyáltalán fogva nem ellenzi. V­ég­re a’ jövő gyülekezet elnök­e exc­ja által a’ jövő 1839ik esztendei januar. 7ik napjára—­a’ megje­lenési oikán lévén — ugyan szab. kir. Győr városá­ba határoztatok ’s az ülés ezúttal befejeztetett. H. A pestbudai hangászegyesületnek szabály szinti­lső műelőadása a’ folyó 3dik han­­gászati évben közelebbi november hónap első nap­jaiban lesz; ezt a’ 2dik és 3dik még farsang kez­­dete előtt követi ; a’ többi pedig tavaszkor°foly­­tattatik.— Minél fogva már megn­­ittatván az uj bérlet, a’ tisztelt zenekedvelők és ez intézet pártfogói illőleg kérettetnek, méltóztassanak évi részvénydijakat 1S3S­„ esztendőre (mint eddig, egyes belépti jegyért 3 ft. három jég­­ért 6 ft. e­­zű­stben, egész évre) befizetni, és pedig Pesten egyesületi pénztárnok Klaus A. L. urnái, a’ tü­körtárban (szinház terén a’ v­árosi színház épü­letében)— Budán pedig Trexler Antal cs. k. fó­­harminczados urnái a’ harminczad épületében, és a’ várban Milecz Imre úrnál, a’ „levélhez“ czim­­zett szövetárus boltban. — Ujan belépő egyesületi tagok kérettetnek, méltóztassanak az évi rész­vény­díjon kívül még 2 ezüst ftát alappénzül le­tenni.— Az egyesületnek 1938. oct. 7-én tarta­tott közgyűléséből. Mátray Gábor, egyesületi titoknok. Az Age szerint a’ szász-coburgi hg. Sándor fijával Octoberben Angliába váratik, mire e’tory lap , mint mondja , szemesen ügyelend. — A’ ki­rályné a’ scotiai egyház terjesztésére, az az: na­­gyobb számú presbyterianus lelkészek’ fizetésének alapítására 300 ft. szget írt alá. E’ királyi példa alkalmasint éleszteni fogja a’ kissé gyéren ada­kozó gazdag osztályok’ bőkezűségét.—A’Times az angolok és persók közötti ellenségeskedések­ről német hírlapokban elter­jesztett híreknek sem­mi hitelt nem ad. Legú­jabb hírek szerint a­ szom­széd tartomány scheikje a‘ Bombayból átszállt­ott angol seregeknek megengedte, hogy Karak szi­getet, Bushire’ ellenében, megszólják. Az an­golok sem elég erősek nem voltak arra, hogy az ellenségeskedést megkezdjék, sem olly gyöngék, hogy a’ persák által állomásaikból kiv­érethesse­nek. A’ persa kormány azt hitte—mi valóban mégis történt, — hogy egy kis angol hadosztály Persiához közel, Herat’ ostromát meg fogná gá­tolni, ámbár Herat az ország’ túlsó végén Afgha­nistan’ szélén van. A’ londoni kereskedők tehát, a’ Times szerint, inkább azt hivék, hogy a’sh­ah Herat’ ostromát csakugyan félben hagyta, ’s M’ Neill urat visszahívta, hogy részéről az angol kormánynál közben járó legyen. A’ M. Chronicle sem tartja e’ német hírlapi czikkelyeket figyelem­re méltóknak. — Birminghamban asszonyi politi­kai egyesület létesült; az Age azonban azt állítja, hogy e’ nők a’ legalsó néposztályból valók. — Egy eset minapában nagy figyelmet gerjesztett. Az es* ATag­ britaniiai.

Next