Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-08-04 / 10. szám
Nagybritannia. Az alsóház jul. 19-ei ülésében, miként mar múlt számunkban említettük, az izlandi papságnak az elmaradt tizedekért adott 640,000 ft. stg. költsön’ elengedése és a’ még hátra levő tizedeknek a’ status’ pénztárából leendő fedezése iránti javaslatok valának szőnyegen A ministeri javaslat’ czélja az, hogy a’papság a’ tizedért ajánlott summát tartozzék elfogadni; sir R. Peel ellenben választást akart engedni a’ papoknak a’ tized beszedés vagy a’ váltságpénz elfogadása között , ez utóbbi esetben a’ ministerektől függvén a’ tizedeket behajtatni, vagy nem. Russell lord a’ ministeri tervvel összehangzólag javasló, hogy az izlandi papságnak az elmaradt tizedekért ajánlott egy millióból álló költsön kiegészítésére kincstári jegyekben 360,000 ft. stg. adassék ki. E’ javaslat ellen Hume úr kelt ki legelső, sem a’ minister’, sem Peer javaslatában meg nem egyezvén, meg lévén arról győződve, hogy Izlandot ez úton nem lehet megnyugtatni. Ward úr az elsajátítási záradékot az izlandi tizedbillbe visszatétetni, ezt pedig, mostani lelketlen alakjában, valamint a’ hatóságbillt is, ha fölemelt választói adóval jőne vissza a’ felsőházból, visszavettetni javaslá. Peel úr igyekezett megmutatni, hogy az ő terve jobb a’ ministerinél; a’ kormány javaslatát mindazáltal gátolni nem akará, fent irtván magának azt, hogy majd ha a’ javaslat biliként hozatik a’ ház’ elébe, némelly módosításokat ajánlhasson. Harvey úr panaszla, hogy az izlandi billek, öt évi vita után, illy nyomoru eredményhez jutottak, melly alig fedezendi az Izlandban létező roszokat,s az ez országot tárgyazó nagy kérdéseket előbbi állapotokban hagyja. Azonban e’ szerencsétlen javaslatot nem annyira a’kormánynak, mint Peel úrnak tulajdonítja. Izland’ megnyugtatásáért, úgymond, semmi áldozat nem nagy. De az izlandiak majd azt mondják: „mi elfogadjuk pénzeteket, de nem elégszünk meg vele.“ Továbbá ama költsönben nem részesültek szegény, kerületeikben lakó lelkészek, hanem gazdag és távollevő püspökök, ’s más főpapok, kiket a’ kormány a’ költsön’ megtérítésére erőltethetne. 1 Ha a’ status’ pénztárában pénz van, azt Izlandban hasznos!) czélokra is fordíthatni. (’ Brien úr a’ kormány’javaslata mellett, Grote úr pedig ellene szólt. Peel, úgy mond, győzedelmesen áll a’ kormány’ ellenében; mert épen azon szabály, melly miatt Peel le35ki novemberben a’mostani ministerek által megbuktattatott, fogadtatik most el ugyanazon ministerek által, ’s kijelenté, hogy a’ bili czélja már az elsajátítási záradék nélkül sem jó, e’ pénzadomány által pedig még sokkal roszabb lesz. Russell lord Grote úri szemrehányására válaszoló, miként nem lát abban becstelenséget , ha annyi évi vita után Izland’ megnyugtatására minden elkövettetik, mit a’jelen környületekben tenni lehet. A’ kormány czélja az izlandi tizedek’ kérdését végkép elintézni, ’s nincs kedve a’ vitát egyik vagy másik házban tovább nyújtani. A’ minister’ első kötelessége az ország’ helyzetét tekintetbe venni, ’s e’ kötelességért néha személyes vádakat is békével kell tűrnie. Inglis R. úr a’ kormány’ javaslata mellett, Warburton úr mind a’ kettő ellen szólott, ’s a’ tizedet Izlandban egészen megszűntetni, és a’ papság’ fizetését a’ budgetből kijáratni kívánta. Howiek lord hadminister egy beszédet mondott, melly a’ torykra igen rósz benyomást tett. Az izlandiak’ ellenkezése, úgymond, onnan ered leginkább, hogy a’nagy többség olly egyházat kénytelen fizetni, melly nem sajátja. Nem sokára az leend a’ kérdés, állhat és álljon-e fen Izlandban még tovább is az angol egyház. A'javaslat mellett csak azért szavaz, mivel ez által az izlandi egyház’ további fenállása iránti kérdést elhalasztatni reméli. Hawes úr nevetségesnek és igaztalannak találja pénzzel akarni elhalasztani olly crisist, mellynek minden esetre be kell következnie. Végre O’ Connell úr szólalt föl: „Nem az izlandi nép, úgymond, hanem az angol kívánja Izlandban a’ protestáns egyházat fentartani. Azt mondják, hogy Angolország ne adja ki pénzét, mert a’ szabálynak nem leend alapos sikere. Érdemes -e utalóban tapasztalatért fáradni? Elfeledvék-e a’ tizedek’ történetei ? Azonban a’ kormány a’ tisztes baronet’javaslatának főpontját elfogadta, mert whigek és toryk érzik, hogy Izlandban változásnak kell történnie. Az 1835-i bili az elmaradt tizedek’kipótlásáról gondoskodik, a’ mostani biliben illy záradék eredetileg nem létezett ’s én a’ kormánnyal együtt kötelességemnek tartom azt bele iktatni. Az egész bili’ ellenzését könnyen megfoghatnám, de c’ részletes ellenzést’ nem foghatom meg. Vagy az egész bilit félre kell vetni, vagy e’ záradékkal együtt elfogadni. Én mellette szavazok, mert valami módon egyezkedni kívánok, de nem remélek sikert.“ Szavazatra kerülvén a’ dolog, a’kormány’javaslata 170 szóval 61 ellen elfogadtatott. — Raines úr a’ londoni térítő-egyesület’ részéről kérelmet nyújtott be a’keletindiai bálványozás ellen.— A’ tory lapoknak a’ koronázáskor kinevezett baronetek ellen is sok kifogások van. A’ Sune’ kinevezéseket hosszas czikkelyben védelmezi, ’s megjegyzésre méltó, hogy még e’ radicalismusra hajló lap is inkább az előléptettek’ születésével