Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1839. 2. félév (1-51. szám)

1839-07-10 / 3. szám

nózs. 25 f. szalonnát, 4 sódart 13 Fontost; Féray- Brunszvik báróné 90 f. disznózsírt, 60 f. szalonnát, 21­0 füstölt húst, V. mérő babot, ugyanannyi len-n­csét; Festetics Antal kamrás 8 p. mérő gabnát; Majthényi­v Bartakovics a. husvétra két bárányt; Fiáth-Szeth a. 60 róf szalmazsák-vásznat. Mind­ezekért a budai nőegyesület háláját nyílványitván, Waltel A. Fridrik Trencsenszky’ társa által az egyesületnek ingyen szolgáltatott lithografiai mun­kákról is köszönettel emlékezik-m­eg.—Jun. 30 án „I. Ferencz“ gőzös is fölevezett a’ Lugoviczán Baja alá, az ottani lakosoknak isméti nagy örö­mükre, ’s félórai mulatás után, mintegy 40 utazót vevén fel, tovább folytatá útját. Baja’ vidékén 5 hét óta csak jun. 30 án enyhité esső a’ némelly­­kor 30 fokra emelkedett hőséget, minek azonban még nem volt ártalmas befolyása az egészségre. Itt jó gabnaaratást reménylenek, ’s a’ szőlőker­­tek is bó terméssel kecsegtetnek.—Palotán (Vesz­prém megyében) az izraelita község omladozott egyháza helyébe egy szebbet ’s­­nagyobbszerűt kezdvén két év elött építeni, Zichy Miklós gr. 15,000, Zichy István gr. pedig 50,000 téglával, 900 mérő mésszel s 300 p.­ttal gyámoltták a’ sze­gény községet ájtatos vállalatában. Az egyház­nak még csak külső csinosítása ’s belső bútorozá­sa hiányzott, de a' község erejét egészen ellankad­­va érzé ’s újra birodalommal folyamodott nemes lelkű földesurához, Zichy István grófhoz, ki 300 p. ft isméti ajándékán kívül elfogulatlan tiszta gondolkozását még azzal is tanusítá, hogy Bécs­­ben az izraelita községnek némelly hitsorsosit levélben szólítá­ fel adakozásra, minek következ­tében Rothschild h. 100 ft., Eskeles h. 40 f., Ló­mér 100 ft. (mind pengőben) küldöttek az egy­ház’ építésére.—Alsó Zsid (Zala megyében)jun. 29-én délelőtti 10 óra tájban hirtelen támadt, ’s az északi széltől élesztett tűzvész’ martaléka lón a lelkészi lakkal együtt; a’ szerencsétlen lako­sok csak életüket igy­ekeztek megmenteni, ’s majd minden vagyonukat elhamvasztá a’ pusztitó eleim Svastics Károly apát s keszthelyi lelkész azon­ 100 kenyérrel sietett a’ szerencsétlenek’ szük­ségén enyhíteni.—Nyíregyházát jun. 23-án iszo­nyú dörgéssel párosult égi vihar rettegteté, m­elly­­nek villámai a’ város melletti mezőn egy hajadon leányt halálra sújtottak. Pótlék a’ mostani pesti gyapjuvásárhoz. Múlt évhez hason­lag sokkal kedvezőbb volt gyapjú mo­sásra ’s nyirésre junius, mint május ’s innen a’ korábbi nyirésbeli gyapjú nem is volt olly tisz­ta. 70000 mázsa gyapjú pontosult itt össze min­den fajból; bel ’s külföldi vevők sem hiányzottak ’s pedig olly nagy számmal jelentek­ meg ezek, mennyit több év óta nem látott Pest Belföldi kereskedőkön kívül, volt itt számos angol , franczia ’s olasz; még sem történtek nagy­ban olly szapora vásárlások, mint tavaly. Hosz­­szu küzdés volt, a’ vevők, biztosabban számol­va nyereségre, az 1837ki áron óhajtanak vásá­rolni, a’ termesztők és hajhászok csak nehány forinttal magasb áron akartak túladni gyapjaikon, mert már a’ télen is előleg illy módon köttettek szerződések. Arról, hogy külföldön a’ gyapjú­­fogyasztás csökkent, mit sem akartak tudni a’ termesztők; sőt még jobb jövendővel biztatgat­­ták magokat. ’S ez oka, hogy az idén az adás­­vevés több huzavonával, késkedő tétovázással ’s meggondoltsággal ment ’s nemű azon élénk gyorsasággal, mint többnyire szokás. Azonban hazai gyapjukereskedőink ’s az olaszok szél­­eiben vásárolták a’ közönséges, egynyiretüt cie­­dárdvásári áron ’s mi a’ finom egynyiretü gyap­jút illeti, az valóban szökkent árában ’s drá­gábban fizettetek, mint tavaly. A’ vásár folyvást tart, mert sok termesztő még nincs egészen ki­békülve az árral, azt azonban nem tulajdoníthat­ni termesztőinknek vétkül, hogy magokkal a’ kül­földi gyapjutermesztőknél könnyebben nem en­gednek bánni. Bánságban, Erdélyben, Oláhor­szágban a’ zigara ’s fürtösgyapju bevásárlása is drágább a’ tavalyinál.—A’ nyersbőr is emel­kedők árában. Borszesz után igen kérdezősköd­tek, ’s foka egy pengő krral javult árban a’ me­­dárdihoz képest, a’ repczeolaj is élénkebbül kelt (12—13 pengő írtig mázsája.) Kis­ kun Dorozsma, junius 24kén. Ilitka ün­nep örömét élvezték mai nap a’ hajdan török iga alatt végkép elpusztult, később a’ múlt század első tizedében tős gyökeres magyar családoktól újra megszállott ’s 8400 lelket keblesitő, szelíd kormány alatt a’ mivelődés útján gyors léptek­kel haladó, Dorozsma szabad helység lakosi, mi­dőn ap. fels. urunk által Vzelenczében m­. évi ocf. 5kén aláirt kegyelmes szabaditékánál fogva örök időkre nyert, évenkint négyszer tartandó, soka­­dalmi jogot legelőször gyakorlásba hozván, a’ köz örömet ünnepélyes szertartással ’s vele pá­rult díszes vigalommal kitüntetni alkalmuk volt. Miután a’ rokoni egyetértésben virágzó Kis-kún kerület városinak küldöttei és számos úri vendég koszorújában megyebeli kapitány Szabó József a’ köz szorgalmat, polgári jóllétet és boldogságot, mint az áldott béke gyümölcseit, tárgyazó be­szédével megnyitáa’ szertartást, a’ k. kir. levél nyomban következett felolvastatása után taraczk­­durrogások, örömkiáltozások és harsány zeneszó­­zat hirdetők a’ nap nevezetességét, melly a’ nép számára kitűzött vigalmak élénk változatossága ’s adásvevés gyors menete által kedves látvány

Next