Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1839. 2. félév (1-51. szám)
1839-10-19 / 32. szám
esetekben a’ megyétők kiküldetését’ sem várva, a’ felek’ meghallgatásában a’ szoros vizsgálatot tegye meg, ’s tudósítását minden iratokkal ’s a’ földesúri illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt a’ köztörvényhatósághoz késedelem nélkül beadván, az egész dolog a’ megyéknek legelső alkalommal tartandó úrbéri törvényszékén megvizsgáltatva ítéltessék el.—8. A’ 9. t. ez. 1. §a’ 3. szakaszának rendelete akkép módosíttatik, hogy ha a’ községek jegyzőiket a’ szerződési idő’ lefolyta alatt szolgálataikból elbocsátani kívánják, ebbeli szándékukat mindenkor csak földesúri jóváhagyás mellett teljesíthetik; a’ földesúri végzeten meg nem nyugvó fél’ részére azonban a’ végrehajtás előtti felebbvitel szabadon hagyatván ; illy esetben a’ kerületi szolgabiró, kiküldetését sem várva, a’ szoros vizsgálatot tegye meg,é s körülményes jelentésének a’ köztörvényhatósághoz halasztás nélküli beadása után a’ panasz’ érdemét a’ megyéknek legelső alkalommal tartandó törvényszéke itélje el, magában értetvén, hogy azon községek, mellyek eddig jegyzőiket a’ földesuraság’ minden jóváhagyása nélkül szabadon fogadták fel, jegyzőiknek elbocsátását is földesúri jóváhagyás nélkül teljesíthetik; ha pedig illyes esetben is a’ szolgálatukból elmozdítani czélzott jegyzők’ részéről panasz tétetnék, panaszuk’ megvizsgálására és elitélésére nézve a’ föntebb kijelölt út és mód egyiránt megtartassék.—9. Ugyanazon 9. t. ez. 6. §ához az tétetik, hogy „miután a’ jobbágyok’ árvái’ egész vagyonának tökéletes összeirása megtétetik, annak a’ kerületi szolgabiró által bemutatandó egy példánya a’ köztörvényhatóságnak levéltárába mindenkor tétessékbe.—10. A’ 10. t. ez. 4. §ának rendelete oda is kiterjesztetik, hogy ezentúl a’ megyék’ úrbéri törvényszékei a’ kir. Helytartó-Tanáccsal hivatalosan levelezhetve, az úrbéri tárgyú felebbvitt minden pereket önmagok a’ kir. Helytartó-Tanácshoz közvetlenül fölterjeszthetik.—11. Ugyanazon 10. tez. 5. gának 1. szám alatti szakasza annyiban szenved változtatást, hogy mindazok, mik a’földesúri munkára makacsságból meg nem jelenő jobbágyoknak megítélése’, büntetése’ ’s ezeknek módja’ tekintetében megállapítalak, a’ földesúri munkát resten, vagy makacsságból épen a’ földesúr’ kárával tevő jobbágyokra is egyiránt kiterjesztetnek. — 12. Ugyanazon 10. t. ez. 5. §a’ 3. szám alatt a), b) és c) pontjainak rendeletei akkép világosíttatnak ’s részint változtatnak, hogy a’ károk’ megbecsülésére alkalmaztatandó helybeli elöljárók vagy egyéb a’ dologhoz értők mindenkor esketessenek meg, különben pedig minden a’ szántóföldekben, rétekben, mezőkben, szőlőkben, erdőkben készakarva történő kártételek tolvajságoknak tekintetvén, az ollyas kártévők, akár nem nemesek akár nemesek legyenek, mint egyenes tolvajok, a’ büntetőtörvényszékek által az ország’ törvényeiben kiszabott ’s vétségeik’ mivoltához mérséklendő büntetés alá vettessenek.—13. Ugyanazon 10. t. ez. 6. -nak a), b), c), d), e) pontjai alatt foglalt rendelkezésekhez következők tétetnek, u. m . 1) Melly közbirtokosságokban nincs még behozva a’ törvényes arány és ennek behozatala végett a’ közbirtokosoknak egyike is az arányossági pert megindítani ’s folytatni nem akarná,—a’jobbágyoknak nagyobb része pedig az úrbéri rendezést és összesítést kívánná, az olly közbirtokosok ellen a’ megyei tiszti ügyész ön felperessége alatt az alispányi szék előtt az arányossági pert törvényesen indítsa meg, és be is végeztesse. 2) Melly közbirtokosságokban az úrbéri rendezést a’jobbágyoknak nagyobb része kívánja,— a’ közösen tartandó uriszék’ költségei’ viselésének az 1832/6. évi 12. t. sz. 18. §a’ rendeletének ide is kiterjesztésével a’ közbirtokosok közt, birtokaik’mivoltához mérsékelve, közösnek lennie kellvén, az olly közbirtokosok, kik e’ részben önkid eleget tenni nem akarnak, tartozásuknak viselésére a’ megyék’ tiszti ügyészének felperessége alatt szóbeli per’ útján szólhassanak , magában értetvén, hogy a’ nemesi udvartelkeket biró azon közbirtokosok, kiknek semmi úrbéri javaik és jobbágyaik nincsenek, az úrbéri rendezési perek miatt tartatni kellő uriszékek’ költségeinek viselésében részt venni nem tartoznak. 3) Ha az úrbéri rendezési perek miatt tartatni kellő közös uriszékek’ határnapjának kijelölésére nézve a’ közbirtokosok magok között meg nem egyeznének, az illető közbirtokosoknak bár mellyike vagy a’ jobbágyok a’ megye’ közönségéhez folyamodjanak, ez pedig az 1832/6. évi 10. t. ez. 2. -ban megállapított szabályok’ teljesítésére uriszék’ tartása végett határidőt rendeljen , ’s azon az uriszék valósággal és okvetetlenül meg is tartassák.—14. Ugyanazon 10. t. ez. 6. §nak f) pont alatti rendelete akkér módosíttatik, hogy ha a’ per’ kezdetére mind a’ földesuraság’ mind a’ jobbágyok’ részéről egyaránt az nyilványíttatik, hogy nincs semmi olly törvényes vagy szerződési akadály, melly a’ törvény’ értelmében kívánt úrbéri rendezés’ behozatalának ellentállana, ’s ezen kölcsönös és teljes megnyugvásnál fogva az úriszék az úrbéri rendezésnek behozatalát ítélettel megállapítja, illy esetben azon körülmény’ érdemében hozott úriszéki ítéletet a’ megyei törvényszék’ ’s illetőleg a’ m. kir. Helytartó-Tanács’ felsőbb megvizsgálása alá előlegesen felterjesztetni nem szükséges, ha mindazáltal egrészten bírói ítélést kívánó bárósejly