Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1839. 2. félév (1-51. szám)
1839-08-07 / 11. szám
S kiknek darab ideig főgondviselőjök volt, ’s a szegények, kiket vigasztalás és segedelem nélkül sohase bocsátott-el magától. Nyugodjanak békével porai! Sz. Márton Kátán kemény, ’s egymásután négy nap, u. m. jul. ll. 12, 13 és 16án megújult földrengés éreztetett, mire a’ lakosok annyira elrémültek, hogy házaikat elhagyva, udvarokon ’s kertekben tanyáznának. A’ ref. egyház, paplak és a’ földes uraság’ épülete tetemesen megrongáltatott , sok ház megrepedezett, kémények leomlottak sőt. A’ földrengés északkeletről nyugotdél felé vonult. ELEGYTÁR. A’ pöstyéni fürdő, Scherer bécsi orvostanár, mint mostani haszonbérlő, igazgatása alatt, az idén mind kényelemre, mind jótékonyságra igen nevezetes és czélszerű javításokon ment át. Ugyanis a’ nevezett haszonbérlő gondos előrelátása nemcsak megszűnteté a’ már ezelőtt fenállott fürdőépületekben létezett, annyira veszélyes léghuzamot, ezélszerü előcsarnokok ’s más intézvények megnyitása által; de az iszapnak , mint e’ fürdő lényeges tulajdonának , helybeli sérvek gyógyítására való használhatását, több alkalmas kamra fölépítése által is könnyebbité , sőt egy, maga nemében hazánkban talán első ’s a’ hozzá értők ítélete szerint különös erejű ’s jótékony természeti melegségü permet- zuhany- és sugár (douche) fürdő létesítésével az egész*intézetnek több hatást eszközle, miért is a’ haszonbérlő, ki sem fáradtságot sem költséget nem kimért az említett javítások létrehoztában, az idén igen is számosan összesereglett ’s hozzá folyamodó betegnek orvosi tanácsával egész készséggel szolgál , a’ szenvedő emberiségtől hálás megismerést érdemel.—Mező-Kövesd, jul. 26kán: Esti 6 órakor, nyugotrul jött barna terhes fellegek fölöttünk a világosságot komoly sötétségre változtaták, félórai korú után pedig iszonyú szélvész támadt. E’ vihar épületiek fedelit felszaggató, a’ kertekbe rakott szénaboglyákat szerteszórás után szárnyaira kapván, elragadó; a’ búza-, árpa-, zab-csomókat pedig felforgató a’ termés-hordó szekerekkel együtt ’s a’ mezőn álló életkalangyok kévéit vagy lapos helyekre, vagy a’ folyam medrébe sodra. Rettentő vala ez egy óráig dühöngött orkán annyival inkább, mivel a’ munkás gazda nemhogy eltuzolt javait védni, de az iszonyú tömegű ’s elfojtással fenyegető porviharban életét is alig tudá menteni. E’ zivatar után óra múlva sűrű villámok közt zápor kezde ömleni, melly a’ kínzó port ugyan elveré, de egyszersmind a’ földeken elszórt termés még ki nem perdült szemeit is kisulykolta ’s földbe tapasztó, sőt a’ kévéket a’ rögtön összefutott esővíz Hor nevű folyamba hömpölygetvén ’s beiszapolván, megsemmité, megfoszta végül e’ szél- és záporvész ásztatásban levő minden kenderünktől, valamint szőlő, tengeri s egyéb lábas veteményinktől is , mellyek által hozzá járulván az is, hogy mind őszi mind tavaszi termésünk az idén e’ megyében a’ nélkül is majd legsilányabb vala, egyes lakosaik nagy ínségbe suttattak. B. L. városi hites jegyző. — Sz. Endrén jul. 26kán nyugotról dél felé, délutáni 4 óra tájban iszonyú szélvésszel párosult égiháboru dühét olly rendkívüli jégzáporban ömleszté ki, hogy az egész nagy szőlőhegyen egyetlen tőke sem maradt épségben, ’s több szőlőben még a’ venyigéket is leromboló a’ tőkékről. E szomorú esemény kipótolhatlan veszteséget okoza Sz.Endre lakosinak, annyival inkább, minthogy most már egymásután mör hiusultak meg a’szőlögazdák reményi, mit a jégzápor épségben hagyott, azt egyéb elemi viszontagság rongálta meg, a’ marha-dögöt s a tavalyi vizárt nem is említvén, melylyek szinte nagy mértékben járulttak a’ lakosság elszegényitésihez. A’ község erejét ez újabb szerencsétlenség végkép meg tőré.—Zsámbékból hasonló szomorú hírek érkeztek ’s Egerbül is, hol szinte jul. 26kan délután 6 óra tájban tönkre rongálá a hatalmas szürettel biztató egedi és síkhegyi szőlőket. Minthogy pedig Eger népségének számosb része szologazda ’s kapás ’s 1834 (’s igy már 5 év óta) a’ szóló itt úgy szólván mit sem jövedelmeze , annyi szakadatlanul egymást követő mostoha év után ’s a’ borkereskedésnek itthon de főleg Lengyelországban (hová nagyobb menynyisége szokott vala eddig szállíttatni a’ finomabb fajú egri bornak) olly veszteg csönkkentével nem csuda, ha az egri nép nagy része ínségbe ’s talán vég szükségre jut, ha a’ könyörület istene mindenható boldogitásával nem lesz gyámitani kegyes jövendőjét.—Minthogy tizennégy, de igazábban, húsz év kívántatik, mig annyira nő az eperfa, hogy kár nélkül elég levelet szedhetni róla, természetes, hogy sok, kivált idősb ember, elijedt a selyemtenyésztéstől. Ezért próba létetett Doboka megyének egy helységében. Olaszországból, a híres selyemtenyésztő Bős sítól nyert kevés tojásból kelt bogarak, eleitől fogva végig, csupán sövényekről szedett levéllel tartattak ’s kívánságnak tökéletesen megfelelt a’ próba, azadik hét végit minden betegség nélkül elérvén a’ bogarak, befonták magokat szép gubákba. E’ szerint tehát az epermag elvetése után 3ik évben már tenyészthetni bogarakat. Kejér, nagy levelű eperfa magot ingyen találhatni Csáky-Gor-