Hazanéző, 1992 (3. évolyam, 1-2. szám)
1992 / 2. szám
ra, hogy Orbán Balázs a közélet színterére lépjen. A birtokos nemesség politikai téren passzív ellenállásba vonul, s a közjogi kérdéseket vitatja. Orbán Balázsra más gondok várnak. Meg kell találnia helyét szűkebb hazájában, ahonnan mint ifjú elszakadt. Vár reá „a zöld fák bársonyába foglalt kis falu” — Lengyelfalva. Rendbe kell szednie a gazdaságot, osztoznia kell testvéreivel. Házasodni kéne, de ő megmarad legényembernek. 1861- ben Udvarhelyszék főjegyzőjévé választja. 1864-ben megjelenik két kötetben a Kelet tündérvilága vagy Szaif Zuliákán szultán című arab rege fordítása. 1862- 1868. Hat év alatt mintegy ötszáz székelyföldi községet keres fel gyalogszerrel vagy döcögő szekéren „egy kodakkal és egy váltó fehérneművel”. A vonaton harmadosztályú kocsin utazik, hogy a népet jobban megismerje. Tarisznyájába jegyzőkönyvén kívül csak egy kis hideg étket tesz: barna kenyeret, szalonnát, kofa pecsenyét, retket, hagymát, meg egy ivópoharat az ásvnyvíznek. Útközben megszólít minden gazdát, napszámost, menyecskét. Adatok ezreit jegyezte be kis, kemény fedelű pirosba borított jegyzetfüzeteibe. Ezek közül egy megmaradt, s a marosvásárhelyi Teleki Tékában őrzik. Helyszíni tapasztalatai és levéltári kutatásai nyomán írja meg élete nagy munkáját. 1868-ban jelenik meg A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból című munkája I. kötete (Udvarhely-szék), 1869- ben a II. és III. kötet (Csík-szék, Háromszék), 1870- ben a IV. (Marosszék), 1871-ben az V. (Aranyosszék) és 1873-ban a VI. kötet (Barcaság). Műve a helytörténeti művek leíró csoportja és az érzelmes útleírások között alkot átmenetet. Legalább annyira irodalom, mint tudomány. A hazafias hozzáállás, a sok színes költői kép úgy lepi meg az olvasót, mint a tisztáson átszaladó szarvas a rengetegben. A székelység ködbevesző eredetéről nemcsak történelmet írt, hanem mítoszt is teremtett. Több mint száz templomot és harangot, többszáz hímzést mutatott be, szárnyasoltárt, mennyezetfestményt, kelyhet, poharat — ezek jelentős részét ő fedezte fel. Orbán Balázs földtani és földrajzi ismerete nem haladta meg az alapismereteket. Mégis érdeklődése és ügyszeretete számos olyan nyomra vezetett, amelyet a tudomány és a termelés további során hasznosítottak. Az irodalomban fellelhető adatokat saját megfigyeléseivel egészítette ki, vagy ő maga irányította a figyelmet ásványi lelőhelyre ott, ahol a szakember érzéketlenül elhaladt. Mintha útjában a népi varázslónak valami primitív ösztöne vezette volna, aki két keresztbe rakott vesszővel keresi a forrást. A szájhagyomány alapján felkeresi a „sárig arany folyásos” helyeket, s bebizonyítja, hogy az aranynak nézett piritek a Hargitában is előfordulnak. Kikaparja a hargitai higany, cinóber lelőhelyeit, pásztorokkal vezetteti el magát a rejtett borvízforrásokig. Fő gondja a székely ipar, főként a bányászat. Tudja, hogy a nép felemelkedése, helybenmaradása ettől függ. Néprajzos munkája is többé-kevésbé történelem. 1870-ben Marosvásárhelyen képviselőnek választják függetlenségi párti programmal, majd a székelykeresztúri kerületet képviseli az országgyűlésen. 1881-ben megbukik Keresztúron a kormánypárt jelöltével szemben. Nemes bosszúhoz folyamodik: ötszáz forintos alapítványt tesz a keresztúri gimnáziumnak olyanformán, hogy mindenik osztályban évenként száz-száz forint kamatra a legjelesebb tanulónak nemzet- és valláskülönbség nélkül kiszolgáltassák. Az ösztöndíj megítélését maguk a tanulók döntik el titkos szavazással. Az alapító levélből: „...csekély vagyonomat a szellemi élet fejlesztésére, az értelmesedés fokozására szándékozom áldozni. Mi, szegény kopár hegyek közé szorított székelyek, mint mindenben, úgy a nevelés terén is háttérbe szorulunk, itt is, mint egyebekben, az önsegélyre vagyunk utalva, azért csekély alapítványomat egy székely tanodához, imádott szülőföldem egy olyan tanintézetéhez küldöm, amely azt leginkább szükségéig egy olyan nevelőintézethez, melyben nagyon sok szegény tanuló van, s amely egy kis számú felekezet túlfeszített áldozatkészségéből merítette létét s annak köszönheti folytonos fejlődését, attól várja jövendőjének biztosítását. Ez a székelykeresztúri unitárius gymnázium, — teszek tehát 500 o.é.frt. alapítványt, oly formán, hogy mindenik osztályban évenként, — legjelesebb, legfedhetetlenebb magaviseletű, legtöbb szorgalmat tanúsító tanulónak nemzet és vallási- Az Orbán kúria Lengyelfalván. Az Orbán család egykori sírboltja a Szejkén (1910) 30