Hazanéző, 2007 (18. évfolyam, 1-2. szám)
2007 / 2. szám
meg. A nikolsburgi ábécé jelsorrendje nem a latin ábécé, hanem az ugariti ékírásos ábécé jelsorrendjének közeli párhuzama. Az írás iránya a különböző korokban eltérő volt s általában megfelelt az íráshordozó és az írástechnológia követelményeinek, de az alkalmazás egyéb szempontjai is befolyásolták. A legkorábbi írásemlékek (a róma ligatúra és az afrászijábi tál e ligatúrát tartalmazó felirata alapján) balról jobbra haladó sorvezetésűek. Ennek talán az lehetett az oka, hogy a kőkorszak körülményei között (fémből készült kés hiányában) nem a rovás, hanem a festés és a homokszórás volt az általánosan elterjedt írástechnológia - s mindkettő balról jobbra haladó sorvezetést igényel. A homokszórás kőkori eredetét támogatja az is, hogy az új rovásjelnek megfelő mandaláikat a tibetiek és az indiánok egyaránt hagyományosan homokszórással készítik. A sikely felek A székely jelek párhuzamait megtaláljuk a magyar népi uralmi és vallási jelkincsben az egész mai magyar nyelvterületen, sőt Etelköz és Levédia, a heftalita Hun Birodalom területén is (a fennmaradt emlékek szerint használták a szkíták, a hunok és az avarok is - ami a székelység eredetének kérdését is eldönti). Megtalálhatók a párhuzamok az ókori magaskultúrák írásrendszereiben Egyiptomtól Kínáig (például a hettita hieroglif írásban), valamint az ezeket megelőző korok (pl. a kőkor) jelkincsében is. Földrajzilag a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, a kort tekintve pedig 20-30 000 évvel ezelőttől napjainkig terjed a párhuzamok fellelhetősége. A Nemeth Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámítás alapján ezek a párhuzamok nem tulajdoníthatók véletlen egyezésnek, csak a genetikus kapcsolatnak. 4. ábra: IX-X. századi afrászijábi tál székely szójelek párhuzamaival; a felirat olvasata: "Jóma szár földje", azaz "Jóma úr földje" (vö. finn jumala "isten"!) ztobtofato cfrlzktíhk A legkorábbi, székely jelekkel elolvasható fonetikus írásemlék egy özönvíz előtti isten magyar szavakból összetett nevét tartalmazza és másolatokban maradt ránk az Éden írásából. Az emlék változatai megtalálhatók a Szent Koronán, csángó tojásmintán, hun jelvényen, egy afrászijábi tájon, valamint Eurázsiában és Amerikában máshol is. Ez utóbbi alapján az 3. ábra. A sopronkőhidai avar sótartó székely szójelekből álló "Magas ős ég" felirata