Hazánk s a Külföld, 1866 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1866-01-07 / 1. szám

]) e á k F e r e n c. Egy élestollú pamphletista, ki „A magyar forra­dalom férfiai“ című könyvében történetünk leg­utolsó korszakának szereplőit ecseteli, ezelőtt tizenöt évvel így írt arról, kit ma a „haza bölcsé­nek“ nevezünk. Deák Ferenc Kehidán (a „Ha­zánk“ m. évi 52- dik száma közlése szerint azonban Söjtörön­, Zala­­megyében szüle­tett, 1803. októb. 17-dikén. Szülei kor­án elhalván, testvére Antal neveltette Győrött, oly mó­don , hogy láng­eszét fejleszteni képes volt. Letevén az ügy­védi censurát s oly sikerrel, mely censorait s hallga­tóit bámulatra ra­gadta, szülőföldé­re ment, hol Forintos főbírót hivatalának rész kezeléséért bevádla. Az ügy folytatását rábízták, s ezt ő akkép tel­jesíté, hogy Forintost lemondani kényteték, miért ő és párthívei folytonos ellenségeskedéssel visel­tettek iránta s mindent elkövettek őt megbuktatni s lehetlenné tenni országgyűlési kö­vetté választatá­sát. E célból az ultra - conservativ ügy zászlója alá esküdtek s iszo­nyú pénzáldozat­tal kivitték, hogy Zalamegye az 1847-diki ország­gyűlésre nem pár­told az adót. Ekkép Deák — ki az azelőtti pozsonyi gyűlé­seken mentora, irányadója s gyak­ran mérséklője volt a szabadelvű ügynek,­­s kima­radt a követek so­rából. A márciusi na­pok után képvi­selővé s igazságügyminiszterré lett. A minisztérium feloszlatásakor ő is letette tárcá­ját s csak mint képviselő vett részt a dolgokban.

Next