Hazánk s a Külföld, 1866 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1866-01-14 / 2. szám

Zeyk Károly. A bérces Erdély nem szűkölködik fényes elméjű férfiakban, a­mit eléggé bizonyít a most lefolyt or­szággyűlés vezéreinek tiszteletreméltó sora. Ezek között a legelsők egyike Zeyk Ká­roly, ki már 1848 előtt is jelenté­keny szerepet vitt és kivívta a köz­vélemény elisme­rését. Ő volt az, a­ki az előleges tanácskozásokban a magyar párt né­zeteit formulázta, a­ki a párt nevé­ben az első ülés alkalmával meg­tette az indít­ványt, szabatos fo­galmazással, velős és higgadt modor­ban, annyira, hogy ellenfelei tisztele­tét is haladéktala­nul megnyerte. Különben is az egész nevezetes gyűlés alatt ki­váló részt vett minden tanácskozásban, minden vi­tában s a felirat szerkesztésében. De nemcsak mint politikus, hanem a társada­lomban, mint az egyház tagja, s mint közgazda is dicséretre méltó. A Zeyk-család igen régi eredetű, s Hunyadme­gyében tűnt fel; egyik ősük már Nagy Lajos ná­polyi hadjárata al­kalmából említve van, s a vitézsége elismeréséről szó­ló okmányokban Zayek néven ma­radt fenn. Ennek egyik utóda Zápo­lya idejében vál­toztatta nevét Zeykre s fölvette a reformata val­lást. Ezután hosz­­szu sorával talál­kozunk Erdély történelmében a­­zon Zeykeknek, kik elméjük vagy bátorságuk által az utódokra is fényt vetnek. Zeyk Károly 1810-ben novembe 19-kén született. Apja tudományos miveltségü, emelkedet szellemű férfi, és kormányszéki­­taná­csos volt. Három fiát kitűnően nevelte föl: Zeyk Zeyk Károly.

Next