Hazánk s a Külföld, 1866 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1866-01-14 / 2. szám
Zeyk Károly. A bérces Erdély nem szűkölködik fényes elméjű férfiakban, amit eléggé bizonyít a most lefolyt országgyűlés vezéreinek tiszteletreméltó sora. Ezek között a legelsők egyike Zeyk Károly, ki már 1848 előtt is jelentékeny szerepet vitt és kivívta a közvélemény elismerését. Ő volt az, aki az előleges tanácskozásokban a magyar párt nézeteit formulázta, aki a párt nevében az első ülés alkalmával megtette az indítványt, szabatos fogalmazással, velős és higgadt modorban, annyira, hogy ellenfelei tiszteletét is haladéktalanul megnyerte. Különben is az egész nevezetes gyűlés alatt kiváló részt vett minden tanácskozásban, minden vitában s a felirat szerkesztésében. De nemcsak mint politikus, hanem a társadalomban, mint az egyház tagja, s mint közgazda is dicséretre méltó. A Zeyk-család igen régi eredetű, s Hunyadmegyében tűnt fel; egyik ősük már Nagy Lajos nápolyi hadjárata alkalmából említve van, s a vitézsége elismeréséről szóló okmányokban Zayek néven maradt fenn. Ennek egyik utóda Zápolya idejében változtatta nevét Zeykre s fölvette a reformata vallást. Ezután hoszszu sorával találkozunk Erdély történelmében azon Zeykeknek, kik elméjük vagy bátorságuk által az utódokra is fényt vetnek. Zeyk Károly 1810-ben novembe 19-kén született. Apja tudományos miveltségü, emelkedet szellemű férfi, és kormányszékitanácsos volt. Három fiát kitűnően nevelte föl: Zeyk Zeyk Károly.