Hazánk s a Külföld, 1869 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1869-04-15 / 15. szám
226 HAZÁNK S A KÜLFÖLD. tenberg ilynézetű utódai közé tartozott; tanúskodnak erről az általa millió meg millió példányban nyomtatott és kiadott könyvek és hírlapok, melyek egyike vagy másika minden magyar család könyves asztalán vagy szekrényében ott található. Azon szívélyes viszony, mely e lapok szerkesztőjét az elhunythoz köté, nem engedi érdemeit egyenkint elősorolnunk, s ezért áttérünk élete adatainak rövid fölemlitésére, remélve, hogy érdemei azokból is eléggé kitűnnek. Id. Emich Gusztáv 1814. nov. 3-dikán Pesten, polgári állású szülőktől származott. Tanulmányait a pesti piaristáknál kezdte s a m. kir. egyetemen végezte. Atyját már 12 éves korában elvesztvén, s mert a jogi pályán önállást gyorsan nem remélhetett, azért nem kedvező anyagi helyzete, de hajlama is a könyvkereskedői pályára utalta, melyen munkásságát az akkor nagyhírű (ma már 102 év óta fennálló) Eggenberger-féle könyvkereskedésben kezdi meg; később szakmájához tartozó tapasztalások szerzése végett Bécsben, Párisban, és az európai könyvkereskedés és nyomdászat gyypontján, Lipcsében, több évet töltött. Bécsben ismerkedett meg nejével is, kivel egybekelvén, csakhamar visszatelepedett Pestre s 1842-ben itt önálló könyvkereskedést nyitott, az úri utca és kigyó-utca sarkán, fősulyt a nemzeti irodalom terjesztésére fektetvén. Az Emich-féle „nemzei könyvkereskedésre“ érettek korú olvasóink közül sokan emlékezhetnek vissza, annál inkább, mert az igen gyakran gyűlhelye volt a politikai tekintélyeknek, egészen 1848-ig. Emich idáig terjedő pályafutásába esik Petőfi költeményeinek, az akkorig hazánkban legnépszerűbbé vált könyvek kiadása s Petőfi minden költeményei tulajdonjogának megszerzése. Nyomdáját Emich Eisenfels Rudolffal 1848-ban alapítá, ez utóbbi azonban a vállalatból már a kökövetkező évben kilépett. A forradalom időszakában Emich igen sok mvet nyomott s adott ki a magyar kormány megbízásából, többek közt a honvédség és nemzetőrség szolgálati szabályzatainak kézi könyvét, sat. A később bekövetkezett események után kiadványainak legnagyobb része elkoboztatván s a nyomdai számlák kifizetlenül maradván, a legnagyobb kitartásra, áldozatokra és buzgalomra volt szüksége, hogy fiatal kiadónyomdai vállalatát fönntartsa. Emich nyomdai és kiadói üzlete elejénte a Lafferte-házban, később az akkori takarékpénztári épületben volt. Hirlapvállatai közül első volt a jó öreg „ Pesti Napló“, melyet Haynau rémuralma alatt, 1850 elején alapított. Később már a Nagy Ignác által létrehozott s Tóth Kálmán, majd Vadnai által szerkesztett „Hölgyfutár“ szépirodalmi napilap is nála jelent meg, mindig szaporodó szépirodalmi és tudományos önálló művekkel s folyóiratokkal, melyek közt megemlítendő a Toldy által szerkesztett nagybecsű „ Új magyar múzeum“, a tudományos Akadémia munkálatainak eme gyűjteménye. Mindjobban terjeszkedő üzlete szükségessé tette nyomdája és kiadói helyisége nagyobbítását, s így az ötvenes évek vége felé megvásárolván a volt Eggenberger-féle könyvkereskedés háta mögött levő házat, annak helyére építette azon díszes nyomdát, melynek belsejét a 8. és 9-dik lapon levő kép tünteti elő, s mely célirányosságára és nagyszerűségére nézve a legkitűnőbb külföldi nyomdák mellett sem szégyellteti magát. Emich könyv- és hirlapkiadóságának legtöbb ideje oly korszakba: a Bach-, Schmerling-, Pálfy-, Eszterházy Mór-féle szabadsággyűlölő és sötétségterjesztő időkbe esik, midőn a mindenható censura alatt nemcsak a könyv- és hirlapirás, de ezek kiadása és nyomása sem volt ment minden tövis nélkül, s ha van — pedig kétségbe vonhatlanul nagy érdeme van — az irodalom férfiainak, hogy a nemzetben elnyomott szellemi erőket azon nehéz idők alatt örök álmát előidézhető aléltságba nem engedték esni, ez érdemből bizonyára készségesen kiszolgáltatják az őt illette részt azon buzgó kiadónak, ki az ily irányú irodalmi működésnek kezet nyújtva, nem egyszer kockáztatá becsületes szorgalommal szerzett vagyonát és egyéni szabadságát is. A Tóth Kálmán s később Szokoly Viktor által is szerkesztett „Bolond Miska“ című élclapot 1860- ban alapította, melynek kiadásáért Pálffy Mór kormányzósága idején pár ezer ftnyi pénzbírságra és egy hóig tartó börtönre ítélték, mit már akkor is betegen töltött ki a Károly-kaszárnyában. Százak és százakra megy azon könyvek száma, melyek tiz év alatt Emich Gusztáv kiadásában megjelentek s figyelembe veendő, hogy azok legnagyobb része nemzeti irodalmunknak becsületére való más kiadásuk a nyereményt illetőleg kevésbbé volt kecsegtető, mint a könnyedebb, épen csak a mulattatásra számított selejtes olvasmányoké ; míg másrészről az általa kiadott hírlapokat sokszor veszteséggel tartotta fenn, s ha mindezek dacára anyagilag mégis mosolygott rá a szerencse, ez kitartásának, szakismeretének és becsületességének volt gyümölcse.