Hazánk s a Külföld, 1869 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1869-07-01 / 26. szám
402 HAZÁNK 8 A KÜLFÖLD től fogva kétségen kivil római katholikusok voltak Szerencsnek lakosai; ezt látszik bizonyítani Zemplénmegye levéltárában levő azon 1321-ben kelt okmány, melyet Szirmay Antal Zemplénmegye leírásában idéz. Tehát már Róbert Károly királyunk korában, 1321-ben, Szerencsen nevezetes plébánia volt, mert az akkori plébános címzetes egri kanonok és alesperest volt a szerencsi járásban (Districtus), a kit a nemes káptalan, mint maga emberét (homo capitularis) kiküldő Zombory Andrással, a király emberével (Homo regius), törvényes tanúnak Arbona Zandány, zempléni helység határai szabályozására. Ekkor tehát már Szerencsen régi és nevezetes plébánia és egyház volt, és hogy az akkori plébánia temploma ugyanaz volt, melyet jelenleg e reformátusok beírnak, azt Szerencs városának a század elején élt tudós plébánosa, Kassai József határozottan állítja az 1820-ik évi „Tudományos gyűjteményben“ megjelent érdekes leírásában, ahol mondja : „Mivel hasonló alkotmány a templom ez a bodrog-keresztúrihoz, azt gyanítom, hogy alkalmasint egy időben épülő a mavval, a b.-keresztúri pedig, mint a déli ajtaja felett való falának faragott kővel való szegésén (gimzet) láthatni, ezerkétszáz húszban épült. Lészen hát ily öreg a szerencsi templom is, ha csak nem öregebb, mert nevezetesebb hely vola Szerencs Bodrog-Koresztúrnál.“ A reformáció után Szerencsen is elszaporodtak a reformátusok, s midőn 1583-ban Rákóczy Zsigmond lett Szerencs ura, a katholikusok annyira megfogytak, hogy a plébániának meg kelle szűnnie, és 1595-ben a régi plébánia-templomot Rákóczy Zsigmond a maga és a reformált nép számára elfoglaló, annak szekrestyéjét elhányatván, s a szekrestye ajtaját berakatván, melynek körvonala az északi oldalon — az eső lemosván a vakolást — most is meglátszik; a kar (chorus) alatt uj ajtót vágatott, s a fölé e sztvakat véseté: „Lvchi. Beati, qvi. avdivnt. vkkbvm. dm. kt cvstodivnt ILI,VI a. i. 1595.“ (Lukács XI. Boldogok, kik meghallgatják isten igéit és megőrzik azokat. Az Úr 1595. évében). És később hozzá tétetett: RKHOV. 1791. (Megujittatott 1791-ben.) Az oltárt és orgonát kivetette, s a torony tetejébe kakast állita. Később ugyyan rövid időre ismét katholikus templommá lett, midőn t. i. II. Rákóczy Györgynek neje Báthori Zsófia a r. katholika vallásra tért, s fiát I. Rákóczy Ferencet is katholikus hitben nevelteté fel, ki 1670-ben a kálvinista prédikátort Szerencsből kifizető , de 1683-ban Tököli itteni táborozása alkalmával a templomot visszakapták a reformátusok, s ez időtől fogva ezek kezeinél maradt. Ezen templomba temettetett el 1608 ban Rákóczy Zsigmond, Erdély fejedelme, s utóbb neje is Gerendi Anna, mint azt a templom közepén álló díszes márvány-síremlék feliratai bizonyítják. Az emlék vörös és fekete márványból, a római kőkoporsókhoz hasonló hosszas négyszög alakú, melynek felső lapján a családi címer látható domborfaragványban, míg felfii és alul latin feliratok olvashatók. A keleti oldalán levő felirásból, — mely úgy látszik, hogy valamely dombormű — a fentebb említett szerencsi plébános szerint Rákóczy Zsigmond nejének domborfaragványú arcképe körüüi négyszögben volt alkalmazva, csak egy töredék van meg a szavakkal Gerfendi consorti di.im ill. spec Ao . . a többi, valamint a közép része is, egészen hiányzik s csak a meztelen téglák láthatók, melyek a márvány-lemezzel voltak beburkolva. Nyugoti oldalán ellenben Rákóczy Zsigmond arcképe volt, de ez is hiányzik s látszik, hogy erőszakosan töretett ki onnan. Északi oldalán (lásd 3-ik kép) egy csinos dom borfaragványtt keretben, melyet egy oldalról oroszlán, másik oldalról pedig valami griffmadár forma alak tart, következő verses felirás alkalmaztatott : „Hie Sigismvndvs ovans post vltima fata Kakoc/.y. Pannóniáé colomén pace sagoqve cvbat. Agria forlvnam est cvivs in irata seevndain, llectoris amoenvm Caesar et ingenivin. Dacia proleetorein ; atrox séd Tvrca flagellvin Xos Patriae Gives mite patroeinivin. Qvaro Pannónia, Agria, Caesar, Dacia, Gives, Jvsta Patri Patriae solvite ovm lacrvmis.“ Az ezzel szemben levő déli oldalon pedig két angyal által tartott hasonló domborfaragványú keretben ugyanily értelmű magyar vers olvasható, mely eredeti imodorában igy hangzik : „Itt fekszik lakoczy Sigmond, az .jámbor felöle jót mond, Magyarországnak támasza vala, Csyazarvnk tanachya. Ssendreö csyrdalta erejet, Eghez kariat nagy elmeiet, Erdély szerette oltalmát. Vas Teöreök félte hatalmát. My Hornyvakban lakó népek ohajlyák, mint igaz hivek. Azért Ssendrő, Magiar, Eger, Czyaszár, Erdély és minden ember, Sirassad édes Atyádot megloholt Rakocy Sigmondot. Megjegyzem még, hogy az emlék, melyet Rákóczy Zsigmond három fia : György, Zsigmond és Pál, 1618-ban emeltetett, vörös és fekete már el ' « . « f