Hazánk s a Külföld, 1870 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1870-01-06 / 1. szám
1. szám. Pest, 1870. Jan. 6. VI. évfolyam. Ismeretterjesztő, szépirodalmi és társaséleti illusztrált hetilap. Erdélyi képek. XXXIX. A szentmihálykői várrom. A Sárd közelében balra kanyarodó zalathnai szorosban több sziklacsoport, szeszélyes alakú hegy, stb. után az utasnak az Ompoly vizén túl, Tótfalu mellett, a nyugati havasok aljában, ifjú erdővel benőtt hegycsúcson emelkedő rom ötlik szemébe. E kies fekvésű romról vajmi keveset olvashatunk. A meglevő okmányok alapján építési ideje 1268-ra esik, a mikor a „káptalan megengedi a püspöknek a káptalani birtokon várat építtethetni, oly föltétellel, hogy az Péter püspök halála után a káptalanra visszaszálljon.“ Ezen pontok sok viszályt szültek, mert majd ez, majd az tartván hozzá jogot, többször erőhatalommal foglaltatott el. 1356-ban András vajda bitorolta, ki is 1357-ben Nagy Lajos király parancsára a káptalannak visszaadta. 1379-ben Goblin püspök a szentpáliak vagy Pálosok szerzetének adományozta „Castrum Beatae Mariae Virginis de Szent Mihály köve“ címen, s a várban zárdát alapított, melyet később Imre püspök végleg fölépíttetett. 1469-ben még a Pálosok kezén volt, de már 1521-ben ismét a káptalan birtokaként emlit A szentmihálykövi várrom. (Straubert 6. rajza.)