Hazánk s a Külföld, 1870 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1870-10-27 / 43. szám
Hazánkba Külföld. Ismeretterjentő, szépirodalmi és társaséleti illusztrált hetilap. 43. szám. Pest, 1870. Október 27. II. évfolyam. Egy harang mint Gara Borbála hozománya. A Trencsin-megye déli, Nyitra- megyével határos részében fekvő, a csömöri gróf Zay Albert hasonnevű birtokához tartozó Zay-Ugróc helységének számo nevezetessége közül méltán megemlítendő a katholikus templom tornyában függő három, ezüstcsengésű harang legnagyobbika. Ez tizenöt mázsát nyom és okmányilag bebizonyított hozománya Gara Borbálának, a híres Gara-család utolsó csemetéjének, Chemeri báró Zay Ferenc hitvesének, kitől minden jelenleg élő csömöri gróf Zay származik. Ezen harang magassága két láb, nyolc hüvelyk, alsó körzete tiz láb. Felső részén góth betűkben olvasható e következő közirás: „1 G Rex glóriáé veni cum pace f 0 Rex glóriáé veni cum pace “ (Oh dicsőségkirálya , jöves békével) mely alatt áll öntésének éve 1511; lejebb pedig lombdíszes körrajz, és oldalt játszik a bárány zászlóval. A harang neve Burian, valószínűleg Goriának, a Szlavóniában fekvő régi Gara vára nevének XVI-dik századbeli elferdítése. Korántsem lévén feladatunk itt a Gara-család történelmét és a Zay-családdal utóbbi egybeolvadását tárgyalni, mégis megemlíteni érdemesnek tartjuk, hogy Gara Miklós nádort, egyszersmind Zsigmond király sógorát, VI. Károly, a frankok királya Párisban 1415-ik évben március 26-kán kelt okmány által, (mely eredetiben a zayugróci családi levéltárban találtatik,) ősi címer megtartása mellett, mindkét nemű utódival, Franciaország nagyjai sorába emelte. Továbbá említésre méltó, különösen a jelenleg fejlődő politikai viszonyokban, hogy ezen dúsgazdag Gara Miklós Hohenzollern Frigyest, nürnbergi várgrófot, ki a XV-ik század elején, balsorsa csapásainak engedvén, ideiglenesen Magyarországba vándorlóit, ismételve pénzzel segítette, mig ez szorgalma és takarékossága által dolgát annyira vitte, hogy a pazarló Zsigmond magyar királynak valóságos bankárává lett, úgy hogy neki a király követelései fejében eleinte hazánk több várát és városát elzálogosította, mi kékésebben, Zsigmod német császárrá megválasztatván, Németországban is megtörtént, mig végre ezen Frigyest százezer arany forintnyi díjért, a brandenburgi választófejedelemséggel megajándékozta, mi alapjail szolgált a Hohenzollern-ház későbbi, csaknem óriási emelkedésének. Ezen Frigyestől egyenes férfiágon származnak a porosz királyok s származik I. Vilmos is, Bója Károly.