Hazánk, 1898. április (5. évfolyam, 78-103. szám)
1898-04-01 / 78. szám
78. SZÁM. BUDAPEST, PÉNTEK __________HAZÁNK______________ múltja nincs, kinek személye tehát nem visz a pártokon kívül álló tudományos társulatba semmiféle se politikailag kellemes, se kellemetlen reminisczencziát. Ezenkívül Kaposi, mint a katholiczizmus hatalmi fénykorának, a renaissance kezdetének tudós búvára is ismeretes, kinek 1200 kötetet meghaladó Dante-gyűjteménye Magyarországon egyetlen e nemben. Működése eddigi szűkebb körében, mint a ‚,Magyar Szemle“ szerkesztője, közbecsülést vivott ki, mint hitoktató őszinte rokonszenvet biztosított saját számára, — fényesebb új állása kifogástalan betöltésének ezek oly kezességei, melyekben bizonyára ellenfelei is megnyugszanak. — Küzdelem a tüdővész ellen. A század legveszedelmesebb betegségének, a tüdővésznek leküzdésére, nálunk is meg akarják kezdeni az üdvös mozgalmat azzal, hogy szegénysorsú tüdőbetegek számára szanatóriumokat állítnak fel. Az alakulandó egyesület előkészítő bizottsága ma délután báró Harkányi Frigyes elnöklete mellett ülést tartott. Dr. Korányi Frigyes, a mozgalom megindítója, előterjesztette az alapszabályok tervezetét s rövid beszédben hívja fel a bizottság figyelmét újból az egyesület fontosságára, mert ennek megalakításával Magyarország is beleilleszkedik abba az akcióba, melyet a világ czivilizált nemzetei indítottak a legveszedelmesebb betegség ellen való küzdelemre. Nem akarja újra számokkal fárasztani a bizottságot, de kiemeli, hogy a tüdővésznek egymagának évenként több áldozata van, mint a többi fertőző betegségeknek együttvéve. E betegség ellen pedig a szanatóriumrendszer bizonyult hatásos védelemnek s a szanatóriumi gyógyítás egyszersmind kiindulási pontja az egészséges emberek megmentésének attól, hogy ők is ne kapják meg a sorvasztó betegséget. Egyelőre Budapesten alapítják meg az első szanatóriumot s aztán idővel, a kormány és a társadalom segítségével az egész országra ki fogják terjeszteni a mozgalmat. Ezután ismerteti az alapszabályokat, melyeket dr. Kuthy Dezső bizottsági előadó mutat be. Az alapszabályzatokat ezután pontonkint tárgyalták s Ormódy Vilmos, hatvani Deutsch Sándor, Jálies Géza s mások felszólalása után néhány változtatással el is fogadták. A bizottság elhatározta, hogy most már rövid idő múlva összehívja a »Budapesti szegénysorsú tüdőbetegek szanatórium-egyesületé-nek alakuló közgyűlését, mely az alapszabályokat a ministeriumhoz terjeszti föl. — A bepörölt császár, II. Vilmos német császár nemrégiben mint alperes szerepelt a berlini Reichsgericht előtt. Felperes brandensteini gróf Arnim volt, aki a hohenzollerni ház ellen indított birtokperének revízióját kérte. A gróf a Szászországban levő Gladen és Schattbege birtokok tulajdonjogát követelte a maga részére. Ezek a birtokok most a poros királyi hitbizományhoz tartoznak, de a felperes gróf állítása szerint 1744-ben az Arnim-család birtokába kerültek, minthogy pedig a család illető ága 1869-ben kihalt, ezért most őt illeti a tulajdonjog. Arnim nem is a hitbizományt, hanem II. Vilmos császárt személyében, sőt vele együtt Frigyes Vilmos trónörököst, Henrik és Frigyes Lipót herczeget is beperelte. Az első bíróság egyéb okoktól eltekintve már azért is elutasította gróf Arnimot, mert kiderült, hogy egyik őse, Arnim Kristóf jó pénzért eladta a két birtokot a hohenzollerni ház egyik herczegének. A császár nevében hozott határozat természetesen nem említi a császárt, mint alperest, hanem csak a birtokok telekkönyvi átíratásának megtagadásáról beszél. A makacs felperes nem nyugodott meg ebbe a határozatba s felebbezést adott be II. Vilmos császár és érdektársai ellen. Ezt a felebbezést is elutasították, mire Arnim gróf perének revízióját kérte. A Reichsgericht birái ezt is megtagadták tőle s most a kevésbé lojális német alattvaló kénytelen felhagyni a pörösködéssel. — Véres szoczialista zendülés. Zsombolyáról táviratoztak, hogy Tóba községben szoczialista zendülés tört ki. A csendőrség közbe lépett, de fellépésével nem nyugtatta meg a felingerült lakosságot. A csendőrök fegyverüket használták, sortüzet adtak s a tömegből sokan terültek el megsebesülve. A nép azonban még ekkor sem tágított, megtámadta a csendőröket s közülök többeket leütött. Végre a csendőrök meghátráltak. Mindkét részről több halott és súlyosan sebesült ember áldozata a zavargásnak. — Egy zártszék — 50.000 frank. Madridból táviratozzák . A királyi színházban tartandó előadás jövedelme, amelyet egy hadihajó vásárlására rendeznek, igen rendkívül lesz. Mária Krisztina régenskirálynő egy páholyért 50.000 frankot fizetett. Egy zártszékért 150.000 frankot, egy másikért 100.000 frankot fizettek. A spanyol bank 500.000 frankot irt alá szintén egy zártszékre. — A jegybank a pagnár-jubilaumra. Mint Bécsből jelentik, az osztrák-magyar bank a császári jubileum alkalmából 250.000 forint alapítványt tesz jótékony czélokra. — Két kanczellár. Bismarck az egyik, aki immár friedrichsruhei magányába vonult vissza, Hohenlohe pedig a másik, aki most van a német birodalom ügyeinek az élén. A két kanczellár egymás után következő napokon ünnepüki születési évfordulójukat. Ma volt a tényleges kanczellár születésenapja, holnap lesz a nyugalmazotté. Hohenlohe herczeg szűk családi körben ünnepelt s nem feledkezett meg Onkel Chlodwig-val a császári rokon, aki legújabb arczképét küldte neki ajándékul. Az arczkép megfelel a mostani német politikai helyzetnek. Tengernagyi uniformisban ábrázolja a császárt, a mi talán vonatkozás a flotta-javaslat sikerült elfogadtatására. A volt kanczellárról alkalmasint szintén hasonló elmés módon emlékezik meg a találékony szellemű császár, sőt valószínűleg meg is látogatja. Bismarck holnap 83-dik születésenapját tölti be,ami a katonai jubileum után újból alkalmat ad a németeknek, hogy iránta való tiszteletüket kifejezzék. A katonai jubileum ötletéből különben sokat beszéltek arról, vájjon Bismarck inkább katona-e vagy polgárember. Annyi bizonyos, hogy magatartása, beszédmodora egészen a katonáé, de már egyéb viselkedése, hajlamai szinte nyárspolgárra vallanak. Nem csoda tehát, hogy eleinte a tábornokok sehogy sem kedvelték. Mikor 1870-ben a gyorsvonat átvette a franczia határon, hallotta, amint a szomszéd kocsiban utazó tábornokok mondogatták egymásnak: — Reméljük, hogy az „egyenruházott czivil“ nem zavar minket. Az „egyenruházott czivil“ Bismarck volt, aki már hatvan esztendeje katona. Bismarcknak egy igen találó mondása kelendő most Németországban: — A ministereknek a népesség müveit kisebbségéhez kell tartozni. Bizony van ország, ahol nem tartoznak a művelt kisebbséghez ... — Magyar technikusok Boszniában. Tegnap indult el a boszniai tanulmányútra a budapesti műegyetem 72 hallgatója, akik Lipthay Sándor tanár vezetése mellett és több tanár társaságában teszik meg az érdekes kirándulást. A műegyetemi tanulókat Mihanovics Ferencz banjalukai főmérnök kalauzolja Bosznián át. A magyar technikusok tegnap Zágrábban voltak s itt Bedekovich Kamill, a horvát mérnökegyesület elnöke üdvözölte őket. Zágrábból a társaság ma Banjalukába érkezett, ahol szívélyesen fogadták. — Zola felebbezése. Mint Párisból táviratozzák, a semmisítőszék Lőw elnöklete alatt ma tárgyalta Zolának az esküdtszék ítélete ellen benyújtott semmiségi panaszát. A tárgyalást 12 óra 10 perczkor nyitották meg. Zola nem volt jelen. Chamberaud semmisítőszéki tanácsos felolvasta a jelentést. A semmiségi panasz 7 pontból áll. A jelentés kizárólag a kérdés jogi oldalával foglalkozik s az ítélőszéknek engedi át a semmiségi panaszban foglalt okok megítélését. Chamberaud előadó kéri a bíróságot, tartsa fenn döntését a semmiségi ok gyanánt felhozott amaz állításra nézve, hogy Zolát a hadügyminiszer idéztette a bíróság elé és nem a haditörvényszék, amelyet megsértett. Oda konkludál, hogy ha ezt az érvet elfogadják, az ügyet nem lehet más esküdtszék elé utasítani. Az elítéltetés fenmaradna, az elítéltnek azonban nem kellene büntetését kiállania. Ennek az eredménynek — úgymond az előadó — kétségtelenül megvan az az előnye, hogy véget vet a nyilvános agitácziónak. Morvard védő erre hosszabb beszédben kifejti a panaszban felhozott okokat. Manau főügyész ezek egyikét sem fogadta el. A semmitőszék a határozathozatalt szombatra halasztotta. — Tüntetés a műegyetemen. Mikor nemrégiben tüntetés volt a műegyetemen, részletesen foglalkoztunk első műszaki főiskolánk fogyatékosságaival. Megírtuk, hogy csak látszólag uralkodik rend a műegyetemen, mert voltaképpen napról-napra ellentétek merülnek fel a tanárok és hallgatók között. Ma ismét tüntettek a technikusok, ezúttal Tötössy Béla, a konstruktív rajz tanára ellen, akivel szemben az a legnagyobb sérelmük, hogy olyan hangon érintkezik velük, amilyent nem felnőtt fiatal emberek, de elemi iskolás gyermekek sem tűrhetnek meg. Tötössy a húsvéti szünetre annyi feladatot adott első éves hallgatóinak, hogy ezek illő udvariassággal megkérték, könnyítsen valamit munkájukon. Tötössy meg sem hallgatta őket, hanem sértőn elutasította a fiatal embereket. Erre aztán ma olyan demonstrácziót rendeztek Tötössy ellen, hogy Asbóth Emil dékán közbelépésére volt szükség a nyugalom helyreállítására. Ebből is látszik, hogy végre-valahára rendet kell teremteni a műegyetemen, amit azonban nem nagyhangú szigorral lehet elérni, hanem kölcsönös méltányossággal és főiskolába való bánásmóddal. Végtére is tanár és tanítvány nem ellenségei egymásnak. — Anya és gyermeke a vonat alatt. Megírtuk tegnap, hogy a temesvári 195. számú gyorsvonat a gyömrői útnál elgázolt egy asszonyt, aki gyermekét vitte a karján. Ma reggel a rendőrség fölismerte a két halottat. A főkapitányságnál özvegy Fábry Sándorné Garay Juliánna bejelentette, hogy Karolin nevű húga tegnap a kisfiával elment hazulról s a következő levelet hagyta hátra: Bocsássatok meg, úgy megszomoritalak benneteket, de mire ezeket a sorokat olvassátok, én már megszűntem élni. Ha kérdik, hol vagyok, mondjátok, hogy a fiam apja vitt el. Ne sirassatok, Karolin. A halottas kamrában Fábryné fölismerte nővérének és az ő gyermekének holttesteit. — Leégett gőzmalom. A nagy surányi gőzmalom, mely Olasz Miksa és társa cég bérletében van, földig leégett. A kár 75.000 forint. — Halál tréfa közben. Magyar-Óvárott az elmúlt vasárnapon a gazdasági akadémia több hallgatója mulatozott együtt. A fiatal emberek között a legiigabb volt Barcza Kálmán akadémiai hallgató, aki bérközi állapotban revolveréből lövöldözgetett. A hatlövetű revolverből már négy golyót kilőtt s azt hitte, hogy már nincs több golyó a forgópisztolyban. Tréfából meg akarta ijeszteni a czigánybanda prímását s feléje czélzott a revolverrel. A czigányprimás meg sem moczczant. — Nem félsz? — kérdezte tőle Barcza — amire a czigány bátran felelte : — Nem én, mert üres a puska. — Akkor majd megmutatom, hogy ez az enyém — szólt a fiatal gazdász, s homlokának szegezte a revolvert. A következő pillanatban elsült a fegyver s Barcza sikoltva rogyott a földre. A tréfa szomorúan végződött. Barcza haldokolva azt mondta, hogy nem kereste a halált. A zólyomi nemzeti szövetség április hó 3-án tartja ünnepélyes alakuló közgyűlését. A közgyűlésen jelen lesz Zólyom város országos képviselője, nemeskéri Kiss Pál államtitkár, Zólyom vármegye fő- és alispánja s a szövetség elnöke. Az Országos Nemzeti Szövetség küldöttséggel képviselteti magát dr. Herczegh Mihály igazgatósági elnök vezetése alatt.— Húsvéti fecskendők és tojások Kertész T.-nál. __________1898. ÁPRILIS 1.____________ MŰVÉSZET, TODOHANT, SHOB4LOB. — Búcsúzás az operaházban. Az operaházban ma a »Rigoletto I I. felvonása után megható kis bucsu-ünnepély folyt le: özv. Kamermayer Jánosáé, a ki az operaháznak 28 éven át volt a legkiválóbb artistanéja és karvezetőnője, nyugalomba vonult s ma énekelt utoljára. Pályatársai ez alkalommal érzékenyen vettek tőle búcsút, összegyűltek az operaház feldíszített társalgójában az összes művészek és hivatalnokok, köztük Huszár Kálmán kormánybiztos és Káldy Gyula igazgató s érzékenyen búcsúztak el a távozótól. Krausz Soma kartanító tartott hozzá kis beszédet s átadta kortársai emlékét, egy értékes aranyórát lánczczal, azután pedig Huszár Kálmán miniszeri tanácsos az intézet nevében mondott köszönetet a távozónak. A nyugdíjas művésznő sírva köszönte meg az iránta tanúsított figyelmet és gyöngédséget. — Styka Jan, a Bem-Petőfi körkép festője tegnap két havi itt tartózkodása után hazautazott Lembergbe, ahol egy újabb körkép előmunkálatait kezdi meg. Styka az utolsó időben azzal volt itt elfoglalva, hogy lefestette Strobl Alajost lóháton, viszont ez a Styka mellszobrát mintázta. Styka társai közül Vágó és Rozwadovsky Nagybecskerekre utaztak a torontáli bandérium-kép lefestése végett. — Pósa bácsi mesemondása. Április elsején, pénteken nagy öröme lesz a gyermekvilágnak: Pósa bácsi, az ő kedves versírójuk mesét fog nekik mondani az Operaházban, délután 5 órakor. A kicsinyek abban a fényes, nagy palotában fogják hallgathatni a 6 Pósa bácsijukat, a melyben máskor szép nagy