Hazánk, 1898. április (5. évfolyam, 78-103. szám)

1898-04-01 / 78. szám

78. SZÁM. BUDAPEST, PÉNTEK________ __________HAZÁNK ________ 1898. ÁPRILIS 1­­5 ___ ^ ^ szerint fejlődött nemzeti életünk, van nagy esemé­nyekben gazdag történelmünk, a kormányzatban, a törvényhozásban, a jogszolgáltatásban, a közéletben a katholikus elvek voltak irányadók, — mindezekből következtetést lehet vonni arra, hogy az isteni gond­viselésnek különös kegyelme tartotta fenn e nemze­tet , de reményt is lehet meríteni, hogy bármit rejtsen is magában a jövő, bármily átalakuláson menjen is át édes hazánk, azon isteni erővel, mely azt eddig fentartotta, a kettős keresztnek oltalma alatt, — me­lyet a nagy és szent király szép és kedves hazánk bérczeire feltüzött, — élni, izmosodni és virá­gozni fog. A Szent-István-Társulat pedig az egyház és haza szolgálatában mindig meg fogja tenni kötelességét. A felolvasott beszédet folyton megszakította a zugó helyeslés, mire az elnökség indítványára a közgyűlés mély köszönetét fejezi ki s elrendeli, hogy e beszé­det a társulat az egész országgal megismertesse. Az igazgató-választás. Ezután Kisfaludy A. Béla alelnök előterjesztette jelentését, melyet a közgyűlés felolvasottnak vett. Előterjesztik az irodalmi osztály újonan megvá­lasztott tagjainak a herczegprimás által jóváhagyott névsorát. Most dr. Kiss János terjesztette elő igazgatói je­lentését, melyben egyúttal egyetemi tanárrá való ki­­neveztetése miatt lemond igazgatói állásáról, kijelent­vén, hogy minden erejével ezentúl is támogatni fogja a társulatot. A közgyűlés elismerésének legmelegebb hangján fejezi ki a megváló igazgató iránti tiszteletét és szeretetét. Hets Ödön indítványára a közgyűlés egyúttal ki­mondja, hogy a távozó igazgatónak érdemei meg­örökítésére a társulat igazgatóválasztmánya tegyen formális javaslatot, melylyel a társulat tagjai elis­merésüket és hálájukat érvényre emelhessék. (Per­­c­ekig tartó zajos éljenzés.) Következik az igazgató választása. Felolvassák a kijelölő­ bizottság jelentését, melyet a herczegprimás jóváhagyott. Első helyen van jelölve: Kaposi József. (Zajos él­jenzés.) Második helyen: Miller József. (Éljenzés.) Harmadik helyen: Hérics Márton. (Éljenzés.) A szavazatszedő bizottság befejezvén munkáját, Várossy Gyula elnök jelenti . Beadatott összesen 333 szavazat. Ebből kapott: Kaposi József 235-öt. (Óriási, perczekig tartó éljen­zés.) Miller József 71-et, Hérics Márton 27-et. Ennek alapján Csuszka György érsek Kaposi Józsefet meg­választott igazgatónak jelenti ki. (Megújuló, szűnni nem akaró éljenzés.) Mielőtt az elnök a naggyülést berekesztené, Balogh Sándor indítványára a nagygyűlés az elnöknek az ülés buzgó és tapintatos vezetéséért köszönetét fejezi ki. (Éljenzés.) Ezalatt megjelent az időközben értesített Kaposi József, kit éljenzéssel fogadtak. Megindult hangon mondott köszönetét megválasztásáért. A nagygyűlés ezután Kaposi folytonos éltetése közt oszlott szét, kísérletek könnyelmű diskutálása. Pártja a kölcsönös méltányosságon alapuló, elfogadható kiegyezés mellett van, a melyben a kikerülhetetlen kompromisszumok nem egyedül Magyarország javára ütnek ki s a­melyben Ausztriát nem kompromittálják a kompromisszumokkal. A szükséges egyensúly hely­reállításának előfeltétele a parlament és a kor­mány együttműködése. Pártja sajnálja, hogy nem foglalt állást a nyelvkérdéssel, ezzel a nagyon aktuá­lis kérdéssel szemben. Követelendő a nyelvkérdés törvényes szabályozása és pártja az ebbeli törek­véseket mindig buzgón támogatni fogja. Valamennyi németnek nemzeti kérdésekben való egyetértésére, minden elválasztó divergenczia háttérbe szorításával annál inkább lehet törekedni, mert a sok viszályt látott felekezeti téren már enyhébb felfogás kezd lábra kapni. Pártja megfigyelő állást foglal el a kor­mánynyal szemben, fentartván teljes függetlenségét és működési szabadságát. Mauthaez nem látja a miniszerelnök nyilatkozatá­ban a nemzetiségi ellentétek enyhítésére szolgáló eszközök kifejtését. Követeli, hogy a nyelvrendeletek helyett nyelvtörvényt alkossanak, a­mely megfelel az ausztriai németek jogos igényeinek. Nyíltan kijelenti, hogy ő a Magyarországgal való gazdasági kiegyezés híve. Azok az érdekek, melyek a két államfelet gazdasági tekintetben összefűzik, oly nagyok, hogy ennek az összeköttetésnek szétszakítása mindkét félre nézve helyrehozhatlan kárral járna. Az összkivitel 770 millió. Magyarországba való kivitelünk egyedül 445 millió. A magyar kivitel a többi külföldre 140 millió. Hozzánk 417 milliót exportálnak. A kiegyezés tehát Magyarországra nézve is életkérdés, mi pedig bajosan találunk másutt olyan eladási piac­ot, mint Magyarország. Ha a kiegyezés nem jön létre, akkor az annyi, hogy Ausztria és Magyarország közt kitört a vámháború. Ha igaz az, a­mi a tárgyalások állá­sáról hallatszik, akkor reméli, hogy a kormány nem veszi át ezt az örökséget s minden erejével vissza­utasítja az igazságtalan magyar követeléseket és olyan kiegyezést alkot, a­mely megfelel mindkét fél jogos érdekeinek. Vasary megjegyzi, hogy a kormánynyilatkozat sze­rény volta nem gyakorol ellenszenves hatást, de azért még­sem vethet az ember bizalmat ebbe a nyilatko­zatba. A magyar kiegyezésre válaszolva azt mondja, hogy nem használ az, ha Magyarországgal szigorú és kötelező szerződéseket kötnek, mert ők egyszerűen nem tartják meg azokat. A magyarok az államszer­ződéseket sem tartják meg, a­miként ez azokból az erőszakosságokból kiderül, a­melyeket a magyarok Horvátországban elkövetnek. Olyan kiegyezés, a­mely nem jelenti a mostani állapotok nagymérvű javulá­sát, elfogadhatlan. Váljunk inkább el. A szóló igaz­ságos kiegyezés mellett van, ez azonban lehetetlen, mert a mi kedves szomszédaink arrogánsak s támo­gatást találnak a legmagasabb­­szférákban, a koroná­nál. Emlékeztet arra a félmilliós ajándékra, a­melye­ket a magyaroknak a rebellisek szobrára adtak. A­hol ilyen törekvések vannak, ott az egyezkedés ki van zárva. Ha azonban lehetséges volna az igazságos kiegyezés, akkor a cseh képviselőknek ahhoz kell magukat tartaniuk, a­mit Herold három év előtt mon­dott : „a cseh kiegyezés nélkül nem lesz magyar ki­egyezés.“ Botrány, hogy Ausztria nem teszi magáévá a magyarországi elnyomott és erőszak sújtotta szlá­vok ügyét. A tárgyalást félbeszakítják. A következő ülés este. Az esti ülés. Bécs, márczius 31. A képviselőház esti ülésén Jarosietwicz (szoczialista ruthén) panaszkodik a bánásmód miatt, a­melyben a galicziai ruthének részesülnek, valamint az ottani választási visszaélések miatt. Kijelenti, hogy ellenzéki álláspontot foglalnak el a kormánynyal szemben. Herold kifejti, hogy a parlament tényleg akut be­tegségben szenved, a­melyet azonban a szláv népeket elnyomó választási rendszer idézett elő. A csehek ra­gaszkodnak a többséghez. A cseh államjog nem ve­szélyes Ausztriára nézve. Herold beszédét a baloldal gyakori közbekiáltásokkal zavarta. Az osztrák képviselőház ülése. — Távirati tudósítás. — Bécs, márczius 31. A pénzügyminiszer expozéja után, melyet a Hazánk más helyén ismertet, megválasztják a 48 tagú költ­ségvetési bizottságot. Azután folytatják a vitát a mi­­nisterelnök nyilatkozata felett. Stürgkh: A parlamenti gépezet szünetelése azt a hitet keltette fel, hogy a törvényhozási gépezet és maga az alkotmány is változtatásra szorulna. Ez azonban tévedés. Az alkotmányos nagybirtokosság azért óhajtotta volna, hogy a kormány pregnánsabb alakban jelezte volna az alkotmánynyal, a birodalmi egység e vadbástyájával szemben elfoglalt álláspont­ját. Abban, hogy a kormány nem ismerte a többség felirati javaslatát, annak jelét látja, hogy a kormány részt akar venni a parlamenti vi­szonyok helyreállítását c célzó kooperác­ióban. A kormány nyilatkozatának abból a mondatából, hogy alkotmányosan szándékozik eljárni, a szóló pártja megnyugtatást merít arra nézve, hogy a kormány nem tervezi az alkotmányos viszonyok lazítását. A szóló pártja határozottan az alkotmány mellett száll síkra, fentartván annak okos továbbfejlesztését. Éppen most a magyar kiegyezés előtt veszélyes dolog alkotmányi Amerika és a spanyolok. — Távirati tudósítás. — Washington, márczius 11. A kongresszus alsóháza mai ülésén elvetette a demokrata Bailey-nek azt a sürgősségi indítványát hogy az Egyesült­ Államok ismerjék el Kuba függet­lenségét. Sokan ezt a republikánus többség sakkhúzá­sának tekintik, a­mely nem akarja az uralmat a de­­mokratáknak átengedni. Az egész országban tiltakozó meetingeket tartanak Mac Kinley ellen. London, márczius 31. A Newyork Journal és a londoni Daily Chronicle kubai tudósítóját, Musgravet a spanyolok letar­tóztat­­ták és Spanyolországba vagy Puerto Rico szigetére fogják deportálni. London, márczius 31. Az unió valamennyi városából soviniszta tünteté­seket jelentenek. Mac Kinleyt a színházakban ki­fütyülték, arczképét a tengeren elégetik. A michigani egyetemi hallgatók is nagy tüntetéseket rendeztek Mac Kinley ellen. A hadi­tengerészeti hivatal azt a hírt kapta, hogy a spanyol kormány a Cristobal Colon és az Infanta Maria Tereza pánc­élos hadi­hajókat és a Cartagena torpedó-pusztítót útnak indí­totta ; azt hiszik, hogy mind a három hajó Kubába ment. Madrid, márczius 31. Egész Spanyolországból a lakosság leírhatatlan lel­kesedéséről jönnek hírek. A madridi operaházban ma díszelőadás lesz a flotta-alap javára. Már napok előtt eladták az összes jegyeket. Számos főúr karzati álló­jegyet vásárolt s ezer pesetát fizetett érte. Magáról a jegyről lemondtak, hogy újra eladhassák. Madrid, márczius 31. Ma ministertanács volt, melynek határozatait titok­ban tartják. A közmunkaügyi minister azonban egy interwiev alkalmával kijelentette, hogy a helyzet az utóbbi 24 órában javult. Washington, márczius 31. 115 republikánus pártgyűlést tartott. A gyűlés el­határozta, hogy Mac­Kinley elnökhöz küldöttséget menesztenek, a­mely tudatja vele, hogy a republi­kánusok a kubai ügyben haladéktalanul intézkedéseket követelnek. London, márczius 31. A Reuter-ügynökségnek jelentik Washingtonból. A spanyol követ közzéteszi Blanco tábornok táviratát, a­melyben azt mondja, minthogy a nyugalom Kuba keleti tartományaiban helyreállt, elhatározta, hogy a koncentrációkra vonatkozó intézkedéseket megszünteti és megengedi nekik, hogy hazájukba visszatérjenek. Cambon franczia nagykövet meglátogatta Day helyet­tes államtitkárt és közölte vele, hogy ha az Egyesült­ Államok bármikor azt vélnék, hogy Francziaország segédkezet nyújthat abban, hogy a súlyos válság megakadályoztassék és a béke fentartassék : Franczia­ország kész mindkét hatalomra nézve elfogadható módon közbenjárni. Madrid, márczius 31. A Fahra-üigynökség jelenti: A régenskirályné el­nöklete alatt tartott ministertanács előtt, valamint utána is, a ministerek hosszabb értekezletet tartottak. A második értekezletről a következő félhivatalos kommünikét adták ki: Blanco tábornagytól távirati uton nagyon jó hírek érkeztek. A tábornagy hírt ad Luque tá­bornok dicsőséges harczáról a Garcias Calixto vezérlete alatt állott fölkelők ellen és közli, hogy a műveletek és pac­ifikálási törekvések annyira haladtak, hogy a nyugati tartományok­ban meg lehetett szüntetni a parasztok össze­vonását és egyidejűleg közmunkákba fogtak, hogy a munkakeresőknek foglalkozást adhassa­nak. Tekintettel e hírekre, azt várják, hogy a fölkelők tömegesen meg fognak hódolni. A minis­terek kijelentették, hogy egyhangúlag hozott ha­tározataik hazafias okokból nem tehetők közzé. Sagasta ministerelnök ma este valószínűleg értekezni fog Woodford amerikai követtel s Wood­­fordnak a keddi értekezleten tett közleményeire válaszolva, ki fogja fejteni a spanyol kormány nézetét.

Next