Hazánk, 1899. január (6. évfolyam, 1-27. szám)

1899-01-01 / 1. szám

4 BUDAPEST, VASÁRNAP H­A­Z­A IM K 1899. JANUÁR 1­1. SZÁM. nyi többségéhez. Ezóta az ellenzék számtalan alka­lommal bebizonyította számbeli fölényét s igy leg­utóbb a törvényhatósági választásoknál teljes győ­zelmet aratott. Hogy egyébként is milyen értéke van az egri „bizalom­“-nak és hogy az amúgy is gyenge helyi kormánypárt mennyire megfogyatkozott, mutatja az is, hogy Buzáth­ Lajos, az egri szabadelvű kör al­­elnöke lemondott tisztéről s kilépett alkotmánypártból, mert nem akar hozzájárulni az alkotmánytiprók tá­mogatásához. Nagyvárad és az ex-lex állapot. Tisza Kálmán választói az elsők közé tartoznak a kormánypártiak közül, a­kiknek részéről tiltakozás történik a törvényen kívüli állapot ellen. íme a haza­­árulás mesterének sikerült magát lejáratni a saját városában is. Nagyváradon ugyanis tegnap érdekes dolgok történtek a fogyasztási adóhivatalt ellenőrző bizottság ülésén, mely dr. Bulyovszky József polgár­­mester elnöklése mellett tanácskozott. A tárgyalás előtt nagy meglepetésre a nagyváradi kormánypárt egyik oszlopos tagja, dr. Horányi Gyula jogakadémiai tanár tiltakozását fejezte ki az alkotmány felfüggesz­tése ellen. Bejelentette, hogy mivel az ex-lex állapot beáll, ő semmiféle adó kivetésében, beszedésében vagy végrehajtásában részt nem vehet, mert ezt­­alkotmá­nyos érzülete tiltja. Minthogy pedig a kormány tör­vényes felhatalmazás nélkül akarja az állam ügyeit vezetni, azért ő a fogyasztási adó ellenőrzésében sem vesz részt, hanem lemond bizottsági állásáról. A polgármester rábírni akarta Hoványit, hogy álljon el szándékától, de ez hajthatatlan maradt s eltávozott a bizottság üléséről. Erre fölállott dr. Molnár Imre jogakadémiai tanár s ő is tiltakozott az ellen, hogy az ex-lex állapotban bármiféle adót behajtsanak. Egyben kijelentette, hogy az alkotmány felfüggesztése következtében összes bizottsági tagsági állásairól lemond. Nagyváradon természetesen nagy feltűnést kelt a két kormánypárti vezérember- fellépése. Horányi a katholikus autonómiai kongresszus albizottságának előadója. Úgy ő, mint Molnár tanár nagy befolyásnak örvendenek a városban. A vidék közvéleménye. Magyarország vidékei hazafias közvéleménye napról­­napra erősebben adja tanujelét annak a lelkesedésnek, melylyel az alkotmányáruló kormányzat ellenében üdvözli az országgyűlési ellenzéki pártokat. — Napról­­napra azt bizonyítják a pártkörökhöz intézett távira­tok, levelek s minden vasárnap és ünnep hangos sza­vát adja a tiltakozásnak azok gonosz munkája ellen, a­kik önös érdekeikért a törvénytelenség állapotába kergették az országot. Erről tanúskodnak az alábbi értesülések is : A nagykárolyi függetlenségi párt táviratban üdvö­zölte gróf Károlyi Istvánt, az országgyűlésen tartott beszéde alkalmából; a táviratot nem függetlenségiek is aláírták. Szövege a következő : Gróf Károlyi István orsz. képviselő úrnak, Budapest. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt méltó­ságo­nak az országgyűlésen e hónap 19-én tartott nagyhatású hazafias beszédéért elismerését és kö­szönetét nyilvánítja és az önálló vámterület érde­kében hangoztatott független eszmékért melegen üdvözli. A tahi választó­polgárok nevében több választó­­polgár által aláírt feliratot küldtek a függetlenségi és 48-as párthoz. A felirat, melyet a képviselőházhoz fognak benyújtani, ezeket tartalmazza . Meggyőződést szerezvén a felől, hogy a tahi választókerület képviselője, Ágoston József úr, képviselői aláírását adta a képviselőházon kívül oly törvényjavaslathoz, mely által hazánk törvé­nyeink ellen kormányoztatnék, mint a kerület lakói s választók ez eljárás ellen a képviselőháznál tiltakozunk és kérjük, hogy a törvényellenes Tisza-féle javaslatot elvetni s aláíróit megróni mél­­tóztassék. Alsó fehér megye legutóbbi közgyűlésén került napi­rendre az ismeretes csongrádi átirat. A közgyűlés az átirat fölött minden vita nélkül egyszerűen napi­rendre tért. A nyíregyházi szabadelvű pártnak ama maroknyi hada — mintegy 20—30 ember — a mely a minap az egész párt nevében bizalmi nyilatkozattal bökött Bánffy Dezsőnek, teljes bomlást idézett ott elő. A feltétlen hódolat e jele igen diplomatikus formában látott napvilágot: a Tisza-lex miatt a kormánypártból kilépett Ferlicska Kálmán országgyűlési képviselő hazafias elhatározását tudomásul vették s ugyanakkor hűségüket s bizalmukat fejezték ki az ex-lexre el­szánt ministerelnök előtt. Nos, a párt önérzetes és csak egy meggyőződést valló tagjai ehhez nem járul­tak hozzá. Halasi János, a nyíregyházi szabadelvű párt alelnöke lemondott e tisztségéről és kilépett a pártból. Vele mentek: Kovách Elek királyi közjegyző, dr. Tragu­er Soma főorvos, Novák árvaszéki ülnök és még számosan a párt legszámottevőbb emberei közül. Ezek a tények oly élénken beszélnek, hogy szükség­telen bármi kommentárt is fűznünk hozzájuk. Kossuth Ferenczh­ez, a függetlenségi és 48-as párt elnökéhez a következő üdvözlő táviratok érkeztek: „Nógrád vármegye egyesült ellenzéke folyó évi de­­czember 30-án tartott értekezletén egyhangú lelkese­déssel üdvözli a függetlenségi pártot mostani alkot­mányos küzdelméért. Szczitovszky elnök, Hanzély jegyző:“ „Kápolna-város hazafias polgársága egyhangú lel­kesedéssel üdvözli a függetlenségi pártot folyó évi dec­ember 30-án tartott népgyűlése alkalmával és egyszersmind tántoríthatlan bizalmáról biztosítja, a­melyből kívánják, hogy erőt merítsen a párt a to­vábbi hazafias küzdelemre is. Meschitz Kálmán elnök,“ Jász-Dósa község képviselőtestülete ma elhatá­rozta, hogy „A történelmi összetartozandóság érzeté­nél fogva a jászberényi összevásárolt képviselőtestü­let határozatával szemben Bánffy Dezső díszpolgár­­sága ellen tiltakozik s ezen határozatát hozzájárulás végett a többi független községeknek is megküldi. Politikai affér. Budapest, deczember 31. Horánszky Nándornak Halassy Pál és báró Atzél Béla elleni ügyében a következő jegyző­könyvet vettük: Jegyzőkönyv, felvétetett Budapesten, 1898. évi deczember hó 31-én Horánszky Nándor — Halassy Pál cs. és kir. tábor­nok és báró Atzél Béla urak között felmerült lovagias ügyben. Gulner Gyula és Szentiványi Árpád, mint Horánszky úr megbízottjai elégtételt kérnek Halassy Pál tábor­nok és báró Atzél Béla uraktól azon tényük miatt, mert mint báró Fejérváry Géza és Gajári Ödön urak megbízottjai Horánszky Nándor urnak báró Bánffy Dezső úrral szemben elintézetlen ügyéből ki­folyólag tagadták meg Horánszky Nándor úr részére az elégtételt. Kijelentik egyúttal, hogy azon esetben, ha Halassy Pál tábornok és báró Atzél Béla megbízottjai felük nevében jelenleg ugyanazon álláspontra helyezked­nének és ily czímen tagadnák meg az elégtételadást, felajánlják a becsületbíróság összeállítását oly czélból hogy az döntsön azon egyetlen kérdés felett: Van-e Horánszky Nándor úrnak báró Bánffy Dezső úrral szemben befejezetlen ügye : igen vagy nem ? Horánszky Nándor úr megbizottjai: Szentiványi Árpád s. k. Gulner Gyula s. k. Zoltán Elek nyug cs. és kir. altábornagy és báró Üchtritz Zsigmond, mint Halassy Pál cs. és kir. tábornok és báró Atzél Béla megbízottai kijelentik, hogy feleiknek a_ Horánszky — báró Fejérváry Géza, illetőleg Gajári Ödön urak ügyében elfoglalt állás­pontját magukévá teszik: kijelentik ehhez képest, hogy Horánszky Nándor urnak a lovagias elégtételt felajánlják, fegyverválasztási jogát elismerik; az ügy végleges elintézését azonban csak akkor tartják tár­­gyalh­atónak, mikor Horánszky Nándor ur báró Bánffy Dezső, báró Fejérváry Géza és Gajári Ödön urakkal szemben megindított és befejezést nem nyert ügyeit, miután ezeknek lovagias elintézése biztos tudomásuk szerint kizárólag Horánszky Nándor ur cselekvőségé­től függ, a lovagias után rendezi. A­mi a felajánlott becsületbíróság összeállítását és a fent körülírt kérdést illeti, egyértelműnek tartják azzal, mintha a becsületbíróság azon kérdés fölött ítélne, hogy Horánszky Nándor úr helyes álláspontra helyezkedett-e a Horánszky-Bánffy-ügyben. Ezen kér­dés a Horánszky-Bánffy vagy pedig báró Bánffy se­gédeivel fenforgott ügyben foglalhatott volna helyet, ott azonban fölvetve nem volt. A felajánlott becsületbiróság ennélfogva oly tények és oly egyének cselekedetei fölött volna hivatva ítélni, a melyek és a kik ma már — a Horánszky Nándor és báró Bánffy urak segédeinek ez ügyből fölmerült lovagias ügyeik elintézése után — újból vitatás tár­gyává nem tehetők. A becsületbíróság felvetése ezenkívül ezért sem vezetne czélra, mert az a másik fél, vagyis báró Bánffy Dezső hozzájárulása nélkül csakis egyoldalú határozatot hozhatna, egyoldalú verdikttel pedig Horánszky Nándor úr megbízottjai sem érhetik el az általuk óhajtott czélt, vagyis a Horánszky—Bánffy-ügy tisztázását. Végül az adott esetben a becsületbiróságinak lehe­tősége elvileg is kizártnak tekintendő, miután a becsületbiróság fogalmához fűzött hivatás gyakor­latba vételének csakis akkor van helye, ha a pár­bajképesség vagy a párbajképtelenség kimondásáról van szó. Erre az álláspontra pedig sem alulírott megbízott­jai Halassy Pál tábornok és báró Atzél Béla uraknak, sem ezek, sem báró Fejérváry Géza sem Gajári Ödön urak egy pillanatra sem helyezkedtek. Kijelentik ennélfogva, hogy a főügyből kifejtett egyik mellékügy elintézésénél elvi tekintetből sem térhetnének vissza oly kérdésre, a­mely magánál az eredeti ügynél sem foglalt helyet. Üchtritz Zsigmond s. k. Zoltán Elek s. k. mint Halassy Pál és báró Atzél Béla megbízottai. Horánszky Nándor úr megbízottjai, a Halassy Pál és báró Atzél Béla urak segédeinek álláspontját nem fogadják el, mert ez ellen határozottan szól nemcsak az előbbeni ügyekben Horánszky Nándor úr részéről közreműködött megbízottaknak felfogása és magatar­tása, de ellene szól minden párbajszabály, jelesül Die Verger. Art. 17, Bolgár 13 szak., Gusztáv Hersch­el 13. sz., Gusztáv Kristóf 219,220 szak., melyekből vi­lágosan kitűnik, hogyha a segédek között vélemény­­eltérés fordul elő, mindig kötelesek a becsületbiróság döntését igénybe venni; itt tehát úgy a gyakorlat, mint az írott és elfogadott párbaj-codexek ellenére utasíttatik el a becsületbiróság összeállítása, a­mely azon egyedüli kérdést lett volna hivatva eldönteni, várjon „Horánszky Nándor úrnak báró Bánffy Dezső úrral van-e elintézetlen ügye ?“ Kijelentik ennélfogva, hogy Horánszky Nándor ur­nak elintézetlen ügye nincsen s minthogy Halassy Pál tábornok és báró Atzél Béla urak megbizottjai feleik nevében sem elégtételt adni, sem pedig az általuk felhozott ok elbírálására felajánlott becsület­­bírósági eljárást elfogadni hajlandók nem voltak. Horánszky Nándor úr részéről az ügyet befejezettnek tekintik. Horánszky Nándor úr megbizottjai: Szentiványi Árpád s. k. Gulner Gyula s. k. Halassy Pál tábornok és Atzél Béla báró alulírott megbizottjai e kijelentés után is ragaszkodnak előbb kifejtett álláspontjukhoz és megbízóik részéről az ügyet befejezettnek nyilvánítják. Kmf. Zoltán Elek s. k. Üchtritz Zsigmond s. k. mint Halassy Pál és báró Atzél Béla megbizottjai.• A Horánszky-afférral kapcsolatban a Bánffy rendelkezése alatt álló újságok a ferdítés, a hamis színezés eszközeivel elevenítenek fel „eseteket“ azzal a nyilvánvaló czélzattal, hogy vezérek malmára hajtsák a vizet. így legújab­ban Bánffynak a legszemélyesebb újságja arra az állításra vetemedik, mintha Horánszkynak el­intézetlen ügye volna Szilágyi Dezsővel és Csá­­volszky Lajossal szemben. Szilágyi a parlament­ben, Csávolszky pedig 1891. október 23-án az „Egyetértésiben megjelent czikkeivel sértette meg Horánszkyt. Ezt a botor valótlanságot így tálaltatja fel Bánffy a beidzsum­álban: Horánszky Nándor, kinek ugyanakkor Szilágyi­val is volt lovagias ügye, elküldte segédeit Csá­volszky Lajoshoz is. A segédek ismét csak azt kérdezték felük nevében Csávolszkytól, a­mit Szi­lágyitól kérdeztek, hogy akarta-e Csávolszky Ho­ránszkyt ama czikkben sérteni? Csávolszky erre egészen úgy felelt, mint Szilágyi ? — A­mit írtam, Írtam. Olvassák! A segédek ezt az üzenetet hírül vitték meg­bízójuknak. De Csávolszky azóta sem látta többé Horánszky segédeit. Hogy Bánffy lapjának eme gyanúsítása milyen alaptalan, arról okiratok tanúskodnak. Az elsőt az Egyetértés említett czikkének meg­jelenése után Horváth Gyula irta. Horánszky Nándorhoz intézett levelében arról ad számot, hogy megbízásából Csávolszky Lajost felkereste s nyilatkozatot kért tőle, váljon az Egyetértés 1891. október 23. számának Képviselőház czímű czikkének ez a kitétele. „A­ki egyebet mond — bárki legyen az — nem cselekszik mást, mint alávalóan rágalmaz.“ Horánszky képviselőre vo­natkozik-e. Csávolszky Lajos úr — folytatja le­velében Horváth Gyula — kijelentette, hogy ez a kitétel mint ez a szövegből is látszik, sem Horánszky képviselőre, sem valaki másra nem vo­natkozik, hanem azokra, a­kik az Egyetértés viszonyait illetőleg mai nyilatkozata után ellen­kező kijelentéseket tennének. Minthogy ezen fel­világosítás u­tán — végzi Horánszkyhoz intézett levelét Horváth Gyula — további lépések szüksége

Next