Hazánk, 1899. február (6. évfolyam, 28-51. szám)

1899-02-17 / 42. szám

6 BUDAPEST, PÉNTEK. ___________H A Z A N K______________ 1899. FEBRUÁR 17. 42. SZÁM. bontja. Egerváry kijelentette, hogy a közgyűlés határoza­tát megfellebbezi. Arra kérte a bizottságot, hogy a laká­sában május elsejéig hagyják meg s erre a negyedévre a lakásért száz forint bért ajánlott meg. Kérte továbbá, hogy a bálokon addig, a­mig a város a Vigadót bérbe adja, ő ad­hassa az ételt italt. A bizottság a kérelmet méltányosnak találta s a tanács ma tartott ülésén a kérelmet teljesí­­tet­te is. A bizottság a leltározást megkezdte. A Vigadó földszinti éttermeit egyelőre bezárják. A kiadások és be­vételek a kezelésével tanács Langer Géza gondnokot bízta meg. FARSANG. A nyomdászok szakköre február 25-én az ügy­védi kamara díszhelyiségében (Szalay­ u. 11.) táncrestélyt rendez, amelyre már elküldötték a meghívókat. A meg­hívók­ a magyar nyomdász-ipar remekművei. A mulatság kezdete 9 órakor lesz. A tánczzenét Ku­thy Vincge zene­kar,­ fogja szolgáltatni. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. — A kúria a gabonauzsora ellen. A kir. kúria büntető osztálya ma határozott azokban a délvidéki gabonauzsora-perekben, melyek oly nagy port vertek fel és melyekben a legfelső fórum döntését az igen közelről érdekelt budapesti ga­­bonakereskedő czégek méltó aggodalommal várták. Ezek az ismeretes pörök onnan származtak, hogy délvidéki parasztoktól egyes gabonakereskedők potom áron megvették tavaszszal a termést és mikor 1897. őszén a silány aratás után a ga­bona ára felszökött, differenczia fejében az adott összeg három-négyszeresét vették meg a szegény gazdákon, akiket irgalmatlanul pereltek, hezitál­tak és koldusbotra juttattak. A fehértemplomi törvényszék két ily esetben uzsora vétsége miatt vád alá helyezte a gabonaügynököket és feleb­­bezés folytán a vádhatározat ma a Kúria döntése elé került. Ez a döntés lesújtó a terheltekre. Legfőbb bíróságunk természetesen figyelmen kí­vül hagyta a „legitim kereskedelem“ jelszava alatt hangoztatott frázisokat, melyekkel még az utolsó pere­ben is befolyásolni akarták a köz­véleményt azok, akik a kúria határozatának praejudicium­ától tartanak, és a vádhatározatot helyben hagyta. Kárba veszett a Pester Lloyd leg­utóbbi alapos czikke, kárba veszett a hírlapok­ban megjelent egyéb „magyarázat“ arról, mit kíván a legitim gabonakereskedelem és a sok szép röpirat is hasztalan volt. A kir. kúria döntése folytán a fehértemplomi törvényszék lesz hivatva most ítélni a felett, uzsoratörvényünk ad-e mó­dot arra, hogy a nép lelketlen kiszipolyozását meggátolja. Az uzsoraper, mely e jogerős vád­határozat után megkezdődik, a magyar judica­­turában, de társadalmi és gazdasági szem­pontból is bizonyára jelentős lesz.­­­ A rendőrség sajtópere. A rendőrség ma ismét mosakodni járt. Kohn Vilmos betűszedőt állította az esküdt­szék elé a Népszavá­ban megjelent czikkéért, amelyben többek közt a következő sorok voltak: .Kinek kezében van mind e roppant hatalom ? Szé­gyenkezz ember ! A rendőrség kezében van. A rendőr­ség az a mindenható hatalom, mely rendelkezik veled, mely tehet veled, amit akar, ami neki tet­szik.“ A mai tárgyaláson Zsitvay Leó elnökölt. A vád és véd­­beszédek után a különben nem veszedelmesnek látszó czikkírót az esküdtszék felmentette. A rendőrség már csak így jár, ha­­ diadalokat akar szerezni . . . Rendőrtípus. Izgalmas tárgyalás volt ma a büntető törvényszék harmadik számú tárgyalási termében, ahol Haupt bíró elnökölt. A rákospalotai jegyző panaszára rágalmazásért vonták felelősségre Kasiyó Márton rendőrt, aki a tárgyalás során olyan kihívóan s illetlenül viselte magát, hogy az elnök fegyelmi jogával élve, nyomban le­­tzsákatta. Mialatt ugyanis az elnök a tényállást ismertette, Kanyó minduntalan beleszólt, mondván: — Kern úgy van, ki elnök egyszer-kétszer eltűrte a közbeszólást, de az­tán figyelmeztette a vádlottat, hogy ha nem türtőzteti magát, meg fogja büntetni. Kanyón nem fogott a figyel­meztetés s csakhamar újra közbevágott az elnöknek, hogy: — Nem úgy van. — Ezért a tiszteletlenségért itz írt pénzbüntetésre íté­lem, szólt szigorú hangon az elnök. — Tessék, felelte daczosan a vádlott. — Ezért pedig 24 órai elzárásra itélem. — Nem bánom, ha ötven esztendőre ítél is az úr, feleselt tovább a vádlott, akin meglátszik a rendőrség „jó nevelése.“ Az elnök a fölháboritó arczátlanságért negyvennyolcz órai elzárásra, ítélte a durva embert s két szuronyos bör­tönőrrel nyomban lekisértette a fogházba. A tárgyalást ez inczidens miatt el kellett halasztani. — A Szentg­yörgy-éj­szakai keresztek. A babo­nának köszönhetik Szanyó László és Vincze József, hogy ma a budapesti büntető törvényszék marasztaló ítéletet mondott ki felettük. A két fiatal legénynek ugyanis azt mondta valami vénasszony, ha Szent-Györgynap éjszaká­ján sírkeresztek lángjain keresztül ugranak, akkor nem sokára kincset találnak. Több se kellett a két tudatlan fiatal­embernek. A kerepesi­ úti temetőből elloptak négy sírkeresztet és április 24-én, vagyis Szent-György éjszaká­ján a Pékerdőben halomra rakva meggyújtották. Aztán hozzáfogtak a szerencsét hozó ugráláshoz, Javában mulat­tak, amikor egy rendőr figyelmes lett rájuk és mind a kettőjüket letartóztatta. A törvényszék ma idegen vagyon rongálásának vétsége miatt 6—6 napi fogházra és 50 fo­rint pénzbüntetésre ítélte a babonás legényeket. — Férj a feleség ellen. Érdekes ügy kerül nem­sokára tárgyalásra a budapesti büntető törvényszéken. Egy kereskedelmi minisztériumi tisztviselő K. F. elvette egy devecseri orvos özvegyét, özv. dr. R. M.-nét. A há­zasság megkötése előtt 11000 forint hozományt ígértek a férjnek. Az esküvő után tényleg kapott is 1000 forint kész­pénzt és két összesen 10000 forintra szóló takarékpénztári könyvet. Az egyiket a kis-czelli takarékpénztár, a másikat a devecseri takarékpénztár állította ki, s ahol az asszony apja valamikor igazgató volt. Pár hónappal az esküvő után a férjnek pénzre lévén szüksége, a devecseri takarékpénz­tári könyvre egy fővárosi szövetkezetnél pénzt akart fel­venni. A szövetkezet Devecseren tudakozódott a betét ál­lapota felől. Akkor kitűnt, hogy a takarékkönyv hamis. A kis-czelli takarékkönyv is hamisítványnak bizonyult. A házaspár ezek után elvált és a férj okirathamisítás miatt tett feljelentést felesége és annak apja ellen. A budapesti büntető törvényszék ma hozott vádhatározatában csupán az asszonyt helyezte vád alá, még pedig csalás miatt. — Munkácsy Mihályné pere. Érdekes perben döntött ma a királyi kúria. Munkácsy Mihályné 18.333 forint és járadékaiért bepörölte Roheim Ödön budapesti lakost. A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvény­­szék Munkácsynét keresetével elutasította, mert ő csak a kereset beadása után lett Munkácsy Mihály ideiglenes gondnokává. E tisztéből kifolyólag pedig felperes a gond­nokoltja nevében pert indítani nincs jogosítva. A tábla megváltoztatta ez a határozatot s megállapította Mun­­kácsyné kereshetőségi jogát. A királyi kúria IV. polgári tanácsa Fabiny Ferencz kúriai biró előadása mellett a törvényszék ítéletét hagyta helyben, amely Mimkácsynét keresetével elutasította. a kúria elfogadta a törvényszék megokolását is. — Az eltépett váltó. Feltűnést keltett annak idején egy román gavallérnak, Olteanu Sándornak az esete, aki­ről azt írták a lapok, hogy váltóhamisítás miatt letartóz­tatták. A vizsgálat hosszasan tartott, s a vége az volt, hogy Olteanut szabadlábra helyezték, mert kitűnt, hogy az ellene tett feljelentés alaptalan volt. A bíróság erre Olteanut fölmentette. A kir. Ítélőtábla Tolnay bíró elő­adása mellett ma e felmentő itéletet­ helybenhagyta. KÖZGAZDASÁG. (E rovat folytatása a mellékleten van.) — Borhamisítás és hatósági ellenőrzés. Danid Ernő báró kereskedelemügyi miniszter a bortörvény sikeres végrehajtása érdekében or­szágszerte megalakított borellenőrző-bizottságok részére ügyrend-szabályzati mintát készített. Több ellenőrző­ bizottság azonban tágítani óhajt­ván rendeletileg megállapított hatáskörén, oly intézkedéseket vett fel hatáskörébe,­­így pl. hogy a bizottság tagjai a termelők és kereskedők pin­­czeit bármikor megvizsgálhatják, hogy a vasúti közegek a borküldeményekről a bizottságnak havonta jelentést tenni tartoznak stb. stb.) me­lyeknél fogva a bizottság valóságos közigazgatási hatóságot képezett volna. A kereskedelemügyi miniszter a neki bemutatott ilyen ügyrendi szabály­zatokat azzal utasította vissza, hogy a bizottságnak nincs hatósági jogköre s csak azon czélból szer­­veztetett, hogy a társadalmi utón tudomására jutott borhamisítási eseteket jelentse fel az ille­tékes hatóságnál és ebbeli kötelességét is akkor végezze, hogy eljárása által a borkereskedelem reális érdekei ne ts­.Nyertessenek. Ugyancsak felkérte a kereskedelemügyi miniszter a belügy­minisztert, hogy utasítsa a rendőrhatóságokat, hogy a törvény és rendelet szigorú végrehajtása mellett tartsák szem előtt azon világos rendel­kezést is, hogy csakis alapos gyanú esetén in­dítsák meg az eljárást, vagyis vegyenek mintát a borokból; továbbá, hogy tartózkodjanak a vizsgálat megindításának nyilvánosan való tár­gyalásától, végre hogy a hatóságok minden eset­ben igyekezzenek a valódi bűnöst, vagyis azt kipuhatolni, aki a bort hamisította, vagy az ily bort forgalomba hozta, legyen az akár termelő, akár kereskedő.­­ Magyar általános takarékpénztár részvény­társaság. A folyó hó 13-án tartott igazgatósági ülésben a mérleg megállapíttatván, az a következő számadatokat tartalmazza : Vagyon : Pénztár­számla 128,266 69, váltó­számla 2.199,281-30, hitelegyleti váltószámla 476,707-22, különféle sorsjegyekben 24,607 90, előlegekben érték­papírokra 643,547-25, biztosítéki letétszámlán 70585, különféle adósok 169,420 88, sorsjegyosztály 847,895 60, összesen 4.496,795­ 25. Teher: Részvény alaptőke 1.500,000, tartalékalaptőke 84,903 95, hivatalnokok el­látási pénztára 26,948­ 69, betétek 2.580,918 03, hitel­­egyleti biztosítéki alap 35,625, alapítók számlája 5­04, szelvényszámla 324, alapítói jutalékszámla 4640, óvadék számla 7958 50, különféle hitelezők 74,00032, átme­neti kamatok 32,70320. Tiszta nyereség 154.262 12 összesen 4,496.795­25 frt. Az igazgatóság a közgyű­lésnek javasolni fogja, hogy a tartalékalap 100,000 frtra egészítessék ki, olyképen, hogy az alapszabályszeri, 7256 frt 15 kron kívül még további 7839 frt 90 krajézár­ral, tehát összesen 15.096 frt 05 krral javadalmaztassék a forgalomban levő 6000 darab 250 frtos részvény szel­vényei — úgy­ mint tavaly — 18 frttal (7­2%), a még forgalomban levő 1000 darab alapítói részjegy szelvényei pedig 1 forint 40 krral váltassanak be és a fenmaradó 18.105 frt a folyó év javára elővezettessék. A kimuta­tott tiszta jövedelem — mely az alaptőke 10Vrt/o-os kamatozásának felel meg (a tavalyi 9Vs°/o-os kamato­zással szemben) — annál inkább kielégítő, mert kizáró­lag a folyó üzletből ered, melynek ápolására az inté­zet vezetősége különös gondot fordít. Hogy az intézet forgó tőkéje az üzlet folytonosan növekvő kiterjedségé­hez és az üzletbarátok állandóan emelkedő számához meg­felelő arányban hozassák, valamint, hogy az intézet mű­ködésére szélesebb alap teremtessék, az igazgatóság a köz­gyűlésnek indítványozni fogja a jelenlegi alaptőkének 500.000 írttal 2 millió forintra (4 millió koronára) való felemelését, 2000 darab 500 koronás (250 frtos) részvény kibocsátása által, melyekre nézve az átvételi előjog teljes­ségében a részvényeseknek felajánlandó. Ezen tőkefeleme­­lés az intézet helyzetét és további fejlődésének feltételeit és így a részvényesek érdekeit is kétségtelenül előmozdít­­ja, valamint hogy a körültekintő vezetésnek bizonyára sikerülni fog a 10 év óta állandósított kielégítő osztalékot a felemelt alaptőke után is biztosítania. Az intézet c­ég­­vezetője, Rüster Béla igazgató-helyettessé neveztetett ki. A budapesti bank­egyesület részvény­társa­ság igazgatósága mai ülésében a múlt évi zárszámadá­sokat megállapította. Jelentékeny belső leírások után a nyereség a megelőző évi nyereségáthozat betudásával 433.404.18 frtot tesz ki, a­mi a 6.000.000 frtnyi részvény­­tőke kb. 71/4°/c-os kamatozásnak felel meg. Az igazgatóság a közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy a tartalék­alapnak szokásos javadalmazásán, az in­tézeti épületekből és leltárból eszközlendő leírások, vala­mint a létesítendő, nyugdíj alapján való hozzájáruláson kivül részvényenkánt 6 frt 6% osztalék kifizettessék s a fenmaradt 37608,52 frt nyereség-egyenleg új számlájára át­vitessék. A kimutatott tiszta­ nyereség ugyan az előző évek ered­ményei mögött áll, tekintve azonban az általános kedve­zőtlen üzlet viszonyokat, a várakozásoknak annyival is inkább megfelel, miután a „Bankegyesület váltóüzlet r­­t.“ a nyereséghez mivel sem járult hozzá, ami egymagában 60000 frt. hiányt jelent. Mint általánosan ismeretes, a Bankegyesületi váltóüzlet r. t. az 1898. szeptember hóban a vezetésben eszközölt változás előtt nagyobb vesztesége­ket szenvedett, minek következtében a nevezett társaság nemcsak, hogy osztalékot nem fizethet, hanem kénytelen tőkeleírást eszközölni. Ezen körülmény visszahatása a bankegyesület tárcsájában lévő váltóüzleti részvényekre körülbelül 200.000 zrt.-ban nyilvánul. A bankegyesület igazgatósága a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy úgy ezen veszteség, valamint a régebbi az 1890 előtti időkből származó leírások, a viszonyok teljes tisztázása czéljából a társasági tartalékalapból fedeztessenek. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: Koklovxi­ József. HELYETTES SZERKESZTŐ: JAKCSÓ DEZSŐ.

Next