Hazánk, 1899. február (6. évfolyam, 28-51. szám)
1899-02-17 / 42. szám
6 BUDAPEST, PÉNTEK. ___________H A Z A N K______________ 1899. FEBRUÁR 17. 42. SZÁM. bontja. Egerváry kijelentette, hogy a közgyűlés határozatát megfellebbezi. Arra kérte a bizottságot, hogy a lakásában május elsejéig hagyják meg s erre a negyedévre a lakásért száz forint bért ajánlott meg. Kérte továbbá, hogy a bálokon addig, amig a város a Vigadót bérbe adja, ő adhassa az ételt italt. A bizottság a kérelmet méltányosnak találta s a tanács ma tartott ülésén a kérelmet teljesítette is. A bizottság a leltározást megkezdte. A Vigadó földszinti éttermeit egyelőre bezárják. A kiadások és bevételek a kezelésével tanács Langer Géza gondnokot bízta meg. FARSANG. A nyomdászok szakköre február 25-én az ügyvédi kamara díszhelyiségében (Szalay u. 11.) táncrestélyt rendez, amelyre már elküldötték a meghívókat. A meghívók a magyar nyomdász-ipar remekművei. A mulatság kezdete 9 órakor lesz. A tánczzenét Kuthy Vincge zenekar, fogja szolgáltatni. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. — A kúria a gabonauzsora ellen. A kir. kúria büntető osztálya ma határozott azokban a délvidéki gabonauzsora-perekben, melyek oly nagy port vertek fel és melyekben a legfelső fórum döntését az igen közelről érdekelt budapesti gabonakereskedő czégek méltó aggodalommal várták. Ezek az ismeretes pörök onnan származtak, hogy délvidéki parasztoktól egyes gabonakereskedők potom áron megvették tavaszszal a termést és mikor 1897. őszén a silány aratás után a gabona ára felszökött, differenczia fejében az adott összeg három-négyszeresét vették meg a szegény gazdákon, akiket irgalmatlanul pereltek, hezitáltak és koldusbotra juttattak. A fehértemplomi törvényszék két ily esetben uzsora vétsége miatt vád alá helyezte a gabonaügynököket és felebbezés folytán a vádhatározat ma a Kúria döntése elé került. Ez a döntés lesújtó a terheltekre. Legfőbb bíróságunk természetesen figyelmen kívül hagyta a „legitim kereskedelem“ jelszava alatt hangoztatott frázisokat, melyekkel még az utolsó pereben is befolyásolni akarták a közvéleményt azok, akik a kúria határozatának praejudiciumától tartanak, és a vádhatározatot helyben hagyta. Kárba veszett a Pester Lloyd legutóbbi alapos czikke, kárba veszett a hírlapokban megjelent egyéb „magyarázat“ arról, mit kíván a legitim gabonakereskedelem és a sok szép röpirat is hasztalan volt. A kir. kúria döntése folytán a fehértemplomi törvényszék lesz hivatva most ítélni a felett, uzsoratörvényünk ad-e módot arra, hogy a nép lelketlen kiszipolyozását meggátolja. Az uzsoraper, mely e jogerős vádhatározat után megkezdődik, a magyar judicaturában, de társadalmi és gazdasági szempontból is bizonyára jelentős lesz. A rendőrség sajtópere. A rendőrség ma ismét mosakodni járt. Kohn Vilmos betűszedőt állította az esküdtszék elé a Népszavában megjelent czikkéért, amelyben többek közt a következő sorok voltak: .Kinek kezében van mind e roppant hatalom ? Szégyenkezz ember ! A rendőrség kezében van. A rendőrség az a mindenható hatalom, mely rendelkezik veled, mely tehet veled, amit akar, ami neki tetszik.“ A mai tárgyaláson Zsitvay Leó elnökölt. A vád és védbeszédek után a különben nem veszedelmesnek látszó czikkírót az esküdtszék felmentette. A rendőrség már csak így jár, ha diadalokat akar szerezni . . . Rendőrtípus. Izgalmas tárgyalás volt ma a büntető törvényszék harmadik számú tárgyalási termében, ahol Haupt bíró elnökölt. A rákospalotai jegyző panaszára rágalmazásért vonták felelősségre Kasiyó Márton rendőrt, aki a tárgyalás során olyan kihívóan s illetlenül viselte magát, hogy az elnök fegyelmi jogával élve, nyomban letzsákatta. Mialatt ugyanis az elnök a tényállást ismertette, Kanyó minduntalan beleszólt, mondván: — Kern úgy van, ki elnök egyszer-kétszer eltűrte a közbeszólást, de aztán figyelmeztette a vádlottat, hogy ha nem türtőzteti magát, meg fogja büntetni. Kanyón nem fogott a figyelmeztetés s csakhamar újra közbevágott az elnöknek, hogy: — Nem úgy van. — Ezért a tiszteletlenségért itz írt pénzbüntetésre ítélem, szólt szigorú hangon az elnök. — Tessék, felelte daczosan a vádlott. — Ezért pedig 24 órai elzárásra itélem. — Nem bánom, ha ötven esztendőre ítél is az úr, feleselt tovább a vádlott, akin meglátszik a rendőrség „jó nevelése.“ Az elnök a fölháboritó arczátlanságért negyvennyolcz órai elzárásra, ítélte a durva embert s két szuronyos börtönőrrel nyomban lekisértette a fogházba. A tárgyalást ez inczidens miatt el kellett halasztani. — A Szentgyörgy-éjszakai keresztek. A babonának köszönhetik Szanyó László és Vincze József, hogy ma a budapesti büntető törvényszék marasztaló ítéletet mondott ki felettük. A két fiatal legénynek ugyanis azt mondta valami vénasszony, ha Szent-Györgynap éjszakáján sírkeresztek lángjain keresztül ugranak, akkor nem sokára kincset találnak. Több se kellett a két tudatlan fiatalembernek. A kerepesi úti temetőből elloptak négy sírkeresztet és április 24-én, vagyis Szent-György éjszakáján a Pékerdőben halomra rakva meggyújtották. Aztán hozzáfogtak a szerencsét hozó ugráláshoz, Javában mulattak, amikor egy rendőr figyelmes lett rájuk és mind a kettőjüket letartóztatta. A törvényszék ma idegen vagyon rongálásának vétsége miatt 6—6 napi fogházra és 50 forint pénzbüntetésre ítélte a babonás legényeket. — Férj a feleség ellen. Érdekes ügy kerül nemsokára tárgyalásra a budapesti büntető törvényszéken. Egy kereskedelmi minisztériumi tisztviselő K. F. elvette egy devecseri orvos özvegyét, özv. dr. R. M.-nét. A házasság megkötése előtt 11000 forint hozományt ígértek a férjnek. Az esküvő után tényleg kapott is 1000 forint készpénzt és két összesen 10000 forintra szóló takarékpénztári könyvet. Az egyiket a kis-czelli takarékpénztár, a másikat a devecseri takarékpénztár állította ki, s ahol az asszony apja valamikor igazgató volt. Pár hónappal az esküvő után a férjnek pénzre lévén szüksége, a devecseri takarékpénztári könyvre egy fővárosi szövetkezetnél pénzt akart felvenni. A szövetkezet Devecseren tudakozódott a betét állapota felől. Akkor kitűnt, hogy a takarékkönyv hamis. A kis-czelli takarékkönyv is hamisítványnak bizonyult. A házaspár ezek után elvált és a férj okirathamisítás miatt tett feljelentést felesége és annak apja ellen. A budapesti büntető törvényszék ma hozott vádhatározatában csupán az asszonyt helyezte vád alá, még pedig csalás miatt. — Munkácsy Mihályné pere. Érdekes perben döntött ma a királyi kúria. Munkácsy Mihályné 18.333 forint és járadékaiért bepörölte Roheim Ödön budapesti lakost. A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék Munkácsynét keresetével elutasította, mert ő csak a kereset beadása után lett Munkácsy Mihály ideiglenes gondnokává. E tisztéből kifolyólag pedig felperes a gondnokoltja nevében pert indítani nincs jogosítva. A tábla megváltoztatta ez a határozatot s megállapította Munkácsyné kereshetőségi jogát. A királyi kúria IV. polgári tanácsa Fabiny Ferencz kúriai biró előadása mellett a törvényszék ítéletét hagyta helyben, amely Mimkácsynét keresetével elutasította. a kúria elfogadta a törvényszék megokolását is. — Az eltépett váltó. Feltűnést keltett annak idején egy román gavallérnak, Olteanu Sándornak az esete, akiről azt írták a lapok, hogy váltóhamisítás miatt letartóztatták. A vizsgálat hosszasan tartott, s a vége az volt, hogy Olteanut szabadlábra helyezték, mert kitűnt, hogy az ellene tett feljelentés alaptalan volt. A bíróság erre Olteanut fölmentette. A kir. Ítélőtábla Tolnay bíró előadása mellett ma e felmentő itéletet helybenhagyta. KÖZGAZDASÁG. (E rovat folytatása a mellékleten van.) — Borhamisítás és hatósági ellenőrzés. Danid Ernő báró kereskedelemügyi miniszter a bortörvény sikeres végrehajtása érdekében országszerte megalakított borellenőrző-bizottságok részére ügyrend-szabályzati mintát készített. Több ellenőrző bizottság azonban tágítani óhajtván rendeletileg megállapított hatáskörén, oly intézkedéseket vett fel hatáskörébe,így pl. hogy a bizottság tagjai a termelők és kereskedők pinczeit bármikor megvizsgálhatják, hogy a vasúti közegek a borküldeményekről a bizottságnak havonta jelentést tenni tartoznak stb. stb.) melyeknél fogva a bizottság valóságos közigazgatási hatóságot képezett volna. A kereskedelemügyi miniszter a neki bemutatott ilyen ügyrendi szabályzatokat azzal utasította vissza, hogy a bizottságnak nincs hatósági jogköre s csak azon czélból szerveztetett, hogy a társadalmi utón tudomására jutott borhamisítási eseteket jelentse fel az illetékes hatóságnál és ebbeli kötelességét is akkor végezze, hogy eljárása által a borkereskedelem reális érdekei ne ts.Nyertessenek. Ugyancsak felkérte a kereskedelemügyi miniszter a belügyminisztert, hogy utasítsa a rendőrhatóságokat, hogy a törvény és rendelet szigorú végrehajtása mellett tartsák szem előtt azon világos rendelkezést is, hogy csakis alapos gyanú esetén indítsák meg az eljárást, vagyis vegyenek mintát a borokból; továbbá, hogy tartózkodjanak a vizsgálat megindításának nyilvánosan való tárgyalásától, végre hogy a hatóságok minden esetben igyekezzenek a valódi bűnöst, vagyis azt kipuhatolni, aki a bort hamisította, vagy az ily bort forgalomba hozta, legyen az akár termelő, akár kereskedő. Magyar általános takarékpénztár részvénytársaság. A folyó hó 13-án tartott igazgatósági ülésben a mérleg megállapíttatván, az a következő számadatokat tartalmazza : Vagyon : Pénztárszámla 128,266 69, váltószámla 2.199,281-30, hitelegyleti váltószámla 476,707-22, különféle sorsjegyekben 24,607 90, előlegekben értékpapírokra 643,547-25, biztosítéki letétszámlán 70585, különféle adósok 169,420 88, sorsjegyosztály 847,895 60, összesen 4.496,795 25. Teher: Részvény alaptőke 1.500,000, tartalékalaptőke 84,903 95, hivatalnokok ellátási pénztára 26,948 69, betétek 2.580,918 03, hitelegyleti biztosítéki alap 35,625, alapítók számlája 504, szelvényszámla 324, alapítói jutalékszámla 4640, óvadék számla 7958 50, különféle hitelezők 74,00032, átmeneti kamatok 32,70320. Tiszta nyereség 154.262 12 összesen 4,496.79525 frt. Az igazgatóság a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a tartalékalap 100,000 frtra egészítessék ki, olyképen, hogy az alapszabályszeri, 7256 frt 15 kron kívül még további 7839 frt 90 krajézárral, tehát összesen 15.096 frt 05 krral javadalmaztassék a forgalomban levő 6000 darab 250 frtos részvény szelvényei — úgy mint tavaly — 18 frttal (72%), a még forgalomban levő 1000 darab alapítói részjegy szelvényei pedig 1 forint 40 krral váltassanak be és a fenmaradó 18.105 frt a folyó év javára elővezettessék. A kimutatott tiszta jövedelem — mely az alaptőke 10Vrt/o-os kamatozásának felel meg (a tavalyi 9Vs°/o-os kamatozással szemben) — annál inkább kielégítő, mert kizárólag a folyó üzletből ered, melynek ápolására az intézet vezetősége különös gondot fordít. Hogy az intézet forgó tőkéje az üzlet folytonosan növekvő kiterjedségéhez és az üzletbarátok állandóan emelkedő számához megfelelő arányban hozassák, valamint, hogy az intézet működésére szélesebb alap teremtessék, az igazgatóság a közgyűlésnek indítványozni fogja a jelenlegi alaptőkének 500.000 írttal 2 millió forintra (4 millió koronára) való felemelését, 2000 darab 500 koronás (250 frtos) részvény kibocsátása által, melyekre nézve az átvételi előjog teljességében a részvényeseknek felajánlandó. Ezen tőkefelemelés az intézet helyzetét és további fejlődésének feltételeit és így a részvényesek érdekeit is kétségtelenül előmozdítja, valamint hogy a körültekintő vezetésnek bizonyára sikerülni fog a 10 év óta állandósított kielégítő osztalékot a felemelt alaptőke után is biztosítania. Az intézet cégvezetője, Rüster Béla igazgató-helyettessé neveztetett ki. A budapesti bankegyesület részvénytársaság igazgatósága mai ülésében a múlt évi zárszámadásokat megállapította. Jelentékeny belső leírások után a nyereség a megelőző évi nyereségáthozat betudásával 433.404.18 frtot tesz ki, ami a 6.000.000 frtnyi részvénytőke kb. 71/4°/c-os kamatozásnak felel meg. Az igazgatóság a közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy a tartalékalapnak szokásos javadalmazásán, az intézeti épületekből és leltárból eszközlendő leírások, valamint a létesítendő, nyugdíj alapján való hozzájáruláson kivül részvényenkánt 6 frt 6% osztalék kifizettessék s a fenmaradt 37608,52 frt nyereség-egyenleg új számlájára átvitessék. A kimutatott tiszta nyereség ugyan az előző évek eredményei mögött áll, tekintve azonban az általános kedvezőtlen üzlet viszonyokat, a várakozásoknak annyival is inkább megfelel, miután a „Bankegyesület váltóüzlet rt.“ a nyereséghez mivel sem járult hozzá, ami egymagában 60000 frt. hiányt jelent. Mint általánosan ismeretes, a Bankegyesületi váltóüzlet r. t. az 1898. szeptember hóban a vezetésben eszközölt változás előtt nagyobb veszteségeket szenvedett, minek következtében a nevezett társaság nemcsak, hogy osztalékot nem fizethet, hanem kénytelen tőkeleírást eszközölni. Ezen körülmény visszahatása a bankegyesület tárcsájában lévő váltóüzleti részvényekre körülbelül 200.000 zrt.-ban nyilvánul. A bankegyesület igazgatósága a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy úgy ezen veszteség, valamint a régebbi az 1890 előtti időkből származó leírások, a viszonyok teljes tisztázása czéljából a társasági tartalékalapból fedeztessenek. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: Koklovxi József. HELYETTES SZERKESZTŐ: JAKCSÓ DEZSŐ.