Hazánk, 1899. február (6. évfolyam, 28-51. szám)

1899-02-01 / 28. szám

4 BUDAPEST, SZERDA. HAZÁNK 1899. FEBRUÁR 1. 28. SZÁM. TÁVIRATAINK. A horvát országgyűlés. Zágráb, jan. 31. A napirendhez elsőnek Klein Alajos igazságügyi osztályfőnök szólalt fel. H­osz­­szabb beszédben, statisztikai adatokra támasz­kodva, visszautasította az igazságügyi igazgatás ellen ellenzéki részről felhozott vádakat. Bauer­­koalíc­ió) Popovics Vazul képviselővel polemizál és azt mondja, hogy ámbár egyetért vele a fele­kezeti iskolára nézve, mégis ő volna az elsőt aki ellene szavazna, ha Popovics olyan iskolát ért alatta, amelybe csak egy felekezethez tartozó gyermekek járhatnak, még­pedig azért, mert ilyen iskolák fentartása meghaladná a nemzet erejét. (Általános helyeslés.) Azután a jezsuitákat veszi védelmébe a szónok Popovics támadásai elle­nében. A legközelebbi ülés holnap lesz. A bolgár kormányválság. Szófia, jan. 31. A félhivatalos „Mir“ ismer­teti a Sztojlov-kabinet lemondásának okait. A közvetlen okot a lemondásra Teodorov pénzügy­miniszter és Benev belügyminiszter lemondása szolgáltatta. Teodorov lemondó levelében azt mondta, hogy a keleti vasutakra és a bolgár vasúti kölcsön konverziójára vonatkozó szer­ződések ellen országszerte űzött lelkiismeret­len izgatás indította a lemondásra, hogy ez­zel lehetővé tegye a fejedelemnek, hogy más felelős személytől kérjen tanácsot a szerző­dések hasznos vagy káros voltáról. Utódja tehát a maga felelősségére elfogadhatja vagy elvetheti a szerződéseket, mert a szerződő bankoktól alá­írt okirat feljogosítja a kormányt, hogy a szerző­déseket február 1-ig visszautasíthatja. A két miniszter lemondása következtében Sztojlov mi­niszterelnök kénytelen volt beadni az egész ka­binet lemondását. Szófia, jan. 31. Az új kabinet következőkép alakult meg: Grekov — elnökség és külügy; Radoszlavov — belügy; Ivancsov, a statisztikai hivatal igazgatója — közoktatásügy; Toncev — közmunkaügy; Tenev, a nemzeti bank igazga­tója . — pénzügy; Nacsovics — kereskedelmi- és földmivelésügy; Pesev — igazságügy és Papri­­kov Róbert — hadügy. A francziaországi események. Paris, jan. 31. A semmitőszék büntető tanácsa ma kihallgatta Hanotaux volt külügyminisztert. A kamara bizottsága, amelyet a revízió ügyében tegnap benyújtott törvényjavaslat tárgyalására küldtek ki, ma délután ült össze. Lehret igazságügyi miniszter átadta a bizottságnak a Mareau elnök s Dareste és Voisin bírák által vezetett vizsgálatra vonatkozó iratokat. A bizottság, mielőtt az iratok megvizsgálásához fogott volna, elhatá­rozta a teljes titoktartást minden egyes vizsgálati iratra nézve, mindaddig, míg a törvényjavaslat és a vizsgálat eredményének közzététele tekintetében nem dönt. A bi­zottság minden ülés után a nyilvánosságnak szánt hiva­talos jegyzőkönyvet fog szerkeszteni. Leh­et igazságügy­­miniszter eltávozása után a bizottság azonnal megkezdte az iratok vizsgálását. Paris, jan. 31. A kamara folyosóin Rouvier kijelentette, hogy szavahihető képviselőtársaitól hallotta hogy Mareau jelentése nem bír sémi jelentőséggel. Cochery el­lenben azt állítja, hogy a jelentés valószínűleg fon­tos dolgokat tartalmaz, amelyek a kamara, bizottsá­gának figyelmére méltók. Azt beszélik, hogy eleinte a bizottságnak öt tagja a javaslat mellett és hat ellene foglalt állást. Minthogy azonban egy tag véleményét megváltoztatta, most már a többség a javaslat mellett van. Azt hiszik, hogy a bizott­ság jelentését nem fogja péntek előtt előterjesz­teni és hogy a tárgyalás a kamarában jövő hét­főn lesz. NYÍLTTÉR. So­rozatban közlöttekért a szerkesztőség nem vállalnak felelősséget. Téli kúra Budapest. Rheumatikus­­ bajok, kösszeny, neuralgiák, ipc­ias stb. ellen. iszap fürdő, külön fürdők. Massage, gépgyógyászat. Lakás és teljes ellátás­­.közepes ár 25 frt betonkinty. Lift. Meghűlés kizárva. Prospektust ingyen küld az igazgatóság.­­ . . . u A német tőzsdetörvény hatása. Budapest, febr. 1. (K. C.) Igazi lelki gyönyörűséggel olvassuk azokat a közleményeket, amelyek a német tőzsde­törvény jótékony hatását ecsetelik. Beigazolva, látjuk azon régen elfoglalt elvi álláspontunkat, hogy a megfelelő tőzsdereform, esetleg a határ­időüzletek eltörlése csak a kíméletet nem ér­demlő börzespekulácziónak van kárára, de hasz­nára van az eddig büntetlenül lépre vezetett nagyközönségnek és az ország közgazdaságának. Mint tudva van, a német börzianerek az új törzsdetörvény behozatala előtt a legképtelenebb fenyegetésekkel és kísérletekkel állottak elő. Fenyegetőztek, hogy visszavonulnak a berlini tőzsdéről s másutt állítanak fel értéke­s termény­tőzsdéket. Mikor ez az óhajtott sikert nem tudta előidézni, azzal állottak elő, hogy a határidőüz­letek eltörlése a forgalomban oly csökkenést fog előidézni, mely Németországot ki fogja szorítani a nemzetközi piaczok forgalmából s a német tőzsdék nem lesznek egyebek, mint a helyi és országos szükségletek szűkkörű piaczai. Mint tudjuk, ennek az ijesztgetésnek sem volt foga­natja, mert a határidőüzletet korlátozó törvény életbe lépett és bevált. Első és üdvös hatása abban nyilvánul, hogy a nagyközönség lassan kint teljesen visszavonul a tőzsdejátéktól. Megjegyezzük, hogy a német tőzsdetörvény nem minden értékpapírra mondja ki a határidő­üzleti tilalmat. Eltiltja a differenc­iális üzletet a bánya- és iparértékpapírokban, de megengedi a bank- és vasúti részvényekben. Ennek az oka abban rejlik, hogy a tőzsdetörvény életbelépte­tése előtti időben különösen a bánya- és ipar­­értékpapírokban volt nagy a játékszenvedély. Ez tehát nagy csapás volt azokra a börzespekulán­sokra nézve, kik a nevezett papírokban határidő­üzleti játékra csábították a nagyközönséget. A határidő­ üzleti játék el lévén törölve, más módját eszelték ki a játékszenvedély felébreszté­sének s a közönség kizsákmányolásának A tör­vényt ugyanis olyformán akarták megkerülni, hogy ultimo-üzlet helyett kassza üzletet folytattak. De ez a kísérlet is dugába dőlt. Mert a kassza­üzletek folytatására csak a nagy forgalmi tőkével, rendelkező bankok képesek, a kisebb bankárok erre kevésbé képesek. A börzejátékot kedvelő nagyközönség azonban rendszerint a kisebb, kevésbbé ismert bankokat és bankirodákat szokta felkeresni, mert ezek a sok kicsiny préda remé­nyében a közönséggel szemben az előzékenység legvégső határáig is elmennek, mindent szépen megmagyaráznak, hogy a kliens szinte a zsebé­ben érzi már a tőzsdenyereséget és ami a fő­dolog, nem olyan rigorózusak a fedezet dolgában. A kaszsza-üzlet a nagyközönségnek tehát csak igen kevés hányadát tudta börzejátékra csábítani. Ennek azután az lett a következménye, hogy a spekulánsok, kik abban a reményben vásároltak, hogy a papírokat, miután azok árfolyamát mes­terséges módon felhajtották, nagy haszonnal a közönség nyakába varrják, ebben a reményükben megcsalatkozva, busán fejeket horgasztják, m­er­t ha nincs játszó közönség, nincs üzlet, az a játék pedig, mit a spekulánsok maguk közt folytathatnak, nincs ínyére egyik félnek sem. Mint fennebb említettük, a német tőzsdetör­vény a határidőüzleti tilalmat a bank és vasúti részvényekre nem terjeszti ki. A tőzsdejátékra való csábítás és a közönség kizsákmányolása tehát most ezekben az értékekben folyik. Az agrárius körökben erős akc­ió indult meg az­iránt, hogy a határidőüzleti tilalom ezekre az értékekre is kiterjesztessék. Ezeket olvasva, újabb erőt meríthetünk a tőzsdei határidő-üzletek korlátozását c­élzó küz­delmünkben, mivel nap-nap után­­ győződünk meg róla, hogy a tőzsdei differenciális üzletek semmi néven nevezendő közgazdasági czélt nem szol­gálnak, hanem csak a közönség kizsákmányolá­sára valók. — A magyar királyi udvarnagy fogad d. u. 2 órától ,■ 1 óráig.­­ Nemzeti muzeum: Képtár, továbbá a néprajz gyűjtemény. — Nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. (Csil­lag-utcza 14. sz.) Többi tárai megtekinthetők naponta 5­ krajezár belépti díj mellett. Bem—Petőfi-kü­rkép (Vá­rosliget, Aréna-ut­­17), reggel 9-től este 9-ig. Belépő di­j0 krajezár. NAPI HÍREK. Napirend: 1899. február 1-én. Naptár: szerda, február 1. Római katholikus: Ignácz út. — Protestáns: Ignácz. — Görög-orosz. (január 20.) Eutim ap. - Zsidó: Sehebat 21. — Nap kelte 7 óra 12 percskor. — Nyugszik: 4 óra 45 perczkor d. u.Hold kel ht óra 7 perczkor este. — Nyugszik: 8 óra 63 perczkor reggel. —.■ .A horvát-szlavonországi, minister tagad naponkint (vasárnap ,kivételével) d. e.. 10. órától. A bolgár fejedelemné meghalt Szófia, január 31. Mária Lujza pármai herczegnő, a bolgár fejedelem neje ma dé­lelőtt 11 órakor gyermekágyban meghalt. A bolgár fejedelemné halálát hozza hírül a táviró és ahová csak eljut ez a szomorú hír­adás, mindenütt mély részvétet és megilletődést kelt. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy a fejedelemné leánygyermeknek adott életet és most e hírünket azzal a jelentéssel kell megtol­danunk, hogy a szerencsétlen anya gyermekágyi lázban meghalt. Fiatal, életerős asszony volt, büszkesége és főtámasza fejedelmi férjének s büszkesége, legigazabb barátja annak a kis Balkán államnak, amely ma váratlanul mély gyászba borult. Ferdinánd fejedelem 1893. április 8-ikán vette nőül Mária Lujza herczegnőt, aki 1894. január 18-ikán megajándékozta őt a trónörökössel, Boris, tirnovoi herczeggel, 1895. november 5-ikén pedig második fiával, brittel. Már a Boris herczeg születésekor is csak hajszálon függött a fejedelemné élete. Akkor a világ leg­első orvosait hívták betegágyához és sikerült is a herczegnő életét megmenteni. Mária Lujza egyike volt a század legérdeke­sebb fejedelmi asszonyainak. Amikor csöndes, nyugodalmas életéből egyszerre belekerült a leg­ádázabb politikai harczok zűrzavarába , amikor egy félig vad és rá nézve teljesen idegen nép­nek fejedelemnőjévé lett, okosságával és ener­giájával nem egyszer védelmezte meg Bulgária érdekeit. Szüksége volt a bolgár népnek arra az asszonyra, akiről királyunk így nyilatkozott, ami­kor arcképét szemlélte : — Mária Lujza Európa legokosabb asszonyai közül való! Ezt az okosságát bebizonyította akkor is, ami­kor a buzgó római katholikus anyának meg kel­lett érnie, hogy elsőszülött fiát az orthodox hitre keresztelték. Akkoriban el is hagyta egy időre Bulgáriát és a fáma azt beszélte, hogy Mária Lujza nem is tér többé vissza Ferdinándhoz. De a fejedelemné beletörődött a fia hitehagyá­­sába és visszatért a férje mellé. Nehéz megpróbáltatáson ment keresztül a, Sztambulov meggyilkoltatásának idején és akkor, amikor Bojcsev Decsko, a gyilkos gárdatiszt becsületét támadta meg. Most vége minden szenvedésének. Nem volt zavartalanul boldog az élete és tragikus a halála is. A gyászba borult Bulgáriával érez ma bizo­nyára mindenki, megsiratva egy kiszenvedett anyát. A tragikus eseményre vonatkozólag tudósítónk a következő részleteket távírja : Szófia, jan. 31. Mária Lujza fejedelemné ma, 24 órával A­­dezsda hercegnő születése után, meghalt. Az ud­vari orvosok a fejedelemné halálát influenzának tulajdonítják, amelyhez keletkezőfélben lévő tüdő­­gyuladás járult, és annak, hogy 20 nappal ko­rábban szült. A fejedelemné halálának a híre nagy megdöbbenést keltett a lakosság körében. A város minden házán fekete zászló leng. Fer­dinand fejedelmet egészen megtörte a csapás. A fejedelmi palotát kora reggel óta nagy néptö­meg veszi körül. Mindenki sír. Mindenütt a leg­nagyobb részvét nyilvánul. A palota környékén zárva vannak a boltok. Senki sem törődik a mi­niszterválsággal. Mindenki annak a nagy csapás­nak a hatása alatt áll, amely a fejedelmi csalá­dot és az országot érte. Szófia, jan. 31. Mária Lujza fejedelemasszony tegnap este óta feküdt agóniában, de állapota nem jutott a nyil­vánosság tudomására. Ma délelőtt öntudathoz jutott, felvette a halotti szentségeket s gyerme­keitől elbúcsúzott. Tizenegy órakor meghalt. A fejedelemnőnek külön mauzóleumot építenek. Szófia, jan. 31. Az utolsó orvosi jelentés szerint, melyet Herzt dr. bécsi egyetemi magántanár, Zob­otovics és Ludwig orvosok­ írtak alá, Mária Lujza, bolgár fejedelemasszony tüdővizenyő következtében hált

Next