Hazánk, 1899. március (6. évfolyam, 52-78. szám)

1899-03-01 / 52. szám

2 BUDAPEST. SZERDA. ____________HAZÁNK______________ 1899. MÁRCZIUS 1. 52. SZÁM. A nemzeti párt értekezlete. A Pol. Ért. jelenti. A nemzeti párt Szentiványi Árpád elnöklete alatt értekezletet tartott, mely­ben a parlamenti békére vonatkozó megállapo­dásokat, tárgyalta. Ezen megállapodások jegyző­könyvét Hock János egész terjedelmében felol­vasván, úgy ennek, valamint a jegyzőkönyv mellékleteit képező kúriai bíráskodás és házsza­bály módosításának tartalmát Horánszk­y Nándor terjedelmesen és minden részletre kiterjedőleg ismertette, sőt ezeknek fontosabb intézkedéseit szöveghűen felolvasta. Ismertette továbbá az Ausztriával fenforgó gazdasági viszonyok rende­zésére vonatkozó, azon közjogi formulák tartal­mát is, melyekben az önálló vámterület jogálla­pota és a külfölddel kötendő kereskedelmi szer­ződések kötésénél az országnak törvény által biztosított joga teljesen megóva van. Az érte­kezlet a létrejött és előterjesztett megállapodá­sokat egyhangúlag elfogadta és azokat jóvá­hagyta. Egyszersmind Hódossy Imre és Ivánka Oiszkár az értekezlet tüntető helyeslése között a párt köszönetét fejezte ki a béketárgyalásokra kiküldött pártvezéreknek hazafias és sikeres működésükért. A függetlenségi pártban A függetlenségi és 48-as párt ma délután 5 órakor Kossuth Ferencz elnöklésével értekezle­tet tartott. Jelen voltak: Endrey Gyula, Rátkay László, Olay Lajos, Tóth János dr. Pichler Győző, Lukáts Gyula, Kiss Albert, Papp Elek, Madarász Imre, Rigó Ferencz, Putnoky Mór, Gencsy Al­bert, Antal Pál, Illyés Bálint, Hentaller Lajos, Kubik Béla, Thaly Kálmán, Jeszenszky Ferencz, Brázay Kálmán, Leszkay Gyula, Balogh László, Beniczky Árpád, Bulyovszky Sándor gróf, Oláh József, Kállay Leopold, Csávolszky Lajos, Boda ▼fimos. Az értekezletről a következő hivatalos értesítést adták ki: Kossuth Ferencz elnök megnyitván az érte­kezletet, Papp Elek jelentést tesz a nemes-ócsai választásról. Majd elnök előterjeszti a béketár­gyalások határozatait, melyeket a párt egyhangú­lag helyesléssel elfogadott, egyúttal az értekez­let köszönetét és háláját fejezte ki Kossuth Fe­rencz elnöknek és a béketárgyalásokban részt­­vett többi tagoknak is hazafias működésükért. A párt számos tagja abból indulva ki, hogy az „Egyetértés“ napilap, melyet a vidéken igen sok helyen a párt orgánumának tekintenek, a párt állásfoglalását a lezajlott nagy küzdelmek alatt igen sokszor élesen elítélte — egy határo­zati javaslatot adott be, a­melylyel a párt ki­mondja, hogy az „Egyetértés“ a pártnak sem nem közlönye, sem pedig nézeteit nem tolmá­csolja. Ugyanezen határozatban elítélendőnek mondja ki Eötvös Károly képviselőnek, mint párttagnak politikai magatartását és mint az Egyetértés főrészvényesének a nagy politikai küz­delem folyamán a lap irányítására gyakorolt ténykedését is. E javaslattal szemben Endrey Gyula halasztási indítványt adott be, a köz alapszabályaira hivat­kozva , az indítványt azonban a párt nagy több­sége nem fogadta el. Rátkay László az indít­vány ketté választását javasolta, amit a párt szintén nagy többséggel elvetett. Ennek utána a szavazás megejtetvén, a párt a benyújtott javas­latot nagy többséggel elfogadta. Az Ugron-pártban. A B­­rtha Miklós elnöklete alatt álló függet­lenségi és 48-as párt helyeslőleg tudomásul vette a kiküldöttek j­elentését s megbízta Polónyi Gé­zát, hogy Széll Kálmán miniszterelnök programm­­beszéde után a párt részéről politikai jellegű észrevételeit megtegye. A néppárt értekezlete. A Pol. Ért. jelenti: A országgyűlési néppárt ma este 6 órakor népes értekezletet tartott, melyen a békeszerződés jegyzőkönyvét készséggel és egyhangúlag tudomásul vette és önmagára nézve kötelezőnek jelentette ki. Egyúttal őszinte köszönetet szavaz Széll Kálmán miniszterelnök­nek a béke létesítése körül kifejtett tevékeny­ségéért és a békejegyzőkönyvre vonatkozó párt­­határozatról azonnal értesítette őt. Végül meg­bízta az értekezlet Molnár János pártelnököt, hogy a Ház holnapi ülésében jelezze a pártnak az új kormány irányában elfoglalandó állás­pontját. A szabadelvű párt értekezlete. Az országgyűlési szabadelvű p­árt ma este 7 órakor Podmaniczk­y Frigyes báró elnöklete alatt értekezletet tartott, amely következőleg folyt le: Podmaniczky Frigyes báró elnök, T. értekez­let ! Miután a mai napon van először szeren­csénk Széll Kálmán­­ Excellenciáját (Éljenzés), az új miniszterelnököt mint pártvezérünket tisz­telhetni, azt hiszem, méltó hozzánk, hogy szives üdvözletet mondjunk neki. Éljen Széll Kálmán ! (Lelkes éljenzés.) A mai értekezletnek első tárgya: pártvezé­rünknek, Széll Kálmán miniszterelnöknek föl­­szólalása (Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: Igen t. értekez­let ! Ö cs. és ap. kir. Felsége kegyességéből és parancsából miniszterelnökké neveztetvén ki, siettem e párt kebelébe, hogy magamat és m­i­­niszter­társaimat a pártnak bemutassam és mint e pártból megalakult kormány elnöke, e párt­­nak szives támogatását kérjem­ ki. (Élénk éljenzés.) Keresetlen, egyszerű szavakkal fogom a t. értekezlet előtt kifejteni, mily alapon alakult meg e kormány és mik azon elvek és mik azon alapirányzatok, amelyek e kormányt működésé­ben vezetni fogják. Talán nem fogja a t. érte­kezlet szerénytelenségnek venni tőlem, aki im­már 30 éve múlt, hogy szakadatlanul tagja va­gyok a törvényhozásnak és keletkezte óta e pártnak tagja, hogy hosszasan és részletesen fejtegessem, mi az én politikai hitvallásom. (Úgy van !) És ezért röviden csak arra mutatok rá, hogy két alapvető gondolat az, amely az én politikámat képezi, mióta én politikáról gondol­kodom és politikával foglalkozom. (Halljuk ! Halljuk !) Az egyik : tántoríthatatlan ragaszkodás az 1897 XII. t. cz.-hez (Élénk helyeslés.), mit állandó al­kotásnak tekintek, amelyhez tántoríthatatlanul ragaszkodom, annak igaz valódi hamisítatlan értelméhez, tartalmához, minden betűjéhez. (Élénk helyeslés.) A másik, — talán ezt sem kell bőveb­ben fejtegetnem, — a másik alapvető gondolata az én politikai meggyőződésemnek és irányza­tomnak : szabatos, világos, határozott, szabadelvű, irány (Hosszas, élénk tetszés és éljenzés); az a szabadelvű politika, amely hosszú évtizedek har­­czai és törekvései által elvekben jegy­zedett meg, alkotásokban domborodott ki és szűrte le a maga törekvéseinek eredményeit. (Igaz! Úgy van !) Úgy, amint én azzal magamat azonosí­tottam , amióta csak politikailag gondolkozom és amelyért nagy és nehéz kérdésekben és idők­ben természetszerűleg minden habozás, minden vonakodás nélkül helyt álltam (Élénk helyeslés.) Mert én is azt tartom, amit mindannyian, hogy ezzel a politikával lehet megvalósítani azt, ami minden magyar ember ideálja, az egységes ma­gyar nemzet számára kiépíteni az egységes magyar államot ! (Élénk helyeslés), intézmények­kel és anyagi és kulturális erejének fejlesztésé­vel. (Élénk helyeslés.) A képviselőház munkája,­­ értekezlet, közel 6 hónap óta szünetel. Egy parlamenti krízis tört ki; áldatlan, ádáz harcz gátolt meg minden munkát és zavarta meg a parlament egyensú­lyát; és az én t­­elődöm azzal a gyors elhatá­rozással, amely az ő kiváló tulajdonsága, ne­mes és hazafias eltökéléssel kijelentette, hogy nem áll útjában a kibonyolításnak. (Élénk tet­szés és éljenzés) és megkezdődtek a tárgyalások a helyzetből való kibontakozás iránt, s e tár­gyalások nagy nehezen, nagy vontatottsággal hosszú heteket vettek igénybe. Végre tisztelt értekezlet, előállott egy for­dulat , és ezen fordulat végre előidéz­te azt, hogy a tárgyalások egy eredményben végződtek, egy eredményben, amely különböző kérdésekre vonatkozólag tisztázva e helyzetét alkalmas arra, hogy a parlament munkásságát felvegye és a parlamentbe bevonuljon azon ádáz küzdelem helyett a béke angyala. Én azt hiszem, 1. értekezlet, hogy úgy áll előt­tünk a kérdés, hogyha lehet — és lehet — becsüle­tes és tisztességes alapon a békét megcsinálni, azt elutasítani nem szabad. (Úgy van!) Én el fogom önö­k előtt mondani igen­­, barátaim objectíve, miből áll az, méltóztassanak a felett határozni, teljesen szabadon, teljesen objectív és nyugodt elhatározással .Halljuk! Az a béke, melyet én hozok, a következőképen van gondolva: Az ellenzéki pártok elveit fentar­­tása mellett megszüntetik a harczot, felveszik a munkát, nem gátolják a parlament nyugodt tárgyalásait, nem gátolják az elnök és alelnökök választását és nem gátolják az indemnity-törvény­­nek a megszavazását egy toldalékkal, amely­nek czélja a két havi törvényenkívüli állapotnak legalizálása (Helyeslés) és a kormány által telje­sített szolgálat iránti felmentés (Helyeslés). Nem gátolják megszavazását a véderő­törvény egy évi meghosszabbításának (Helyeslés) az újonczok megajánlásának, (Helyeslés) harmadszor nem gá­tolják az Ausztriával fenforgó gazdasági viszonyt, egy évre szabályozó provizóriumnak a meghoza­talát, hasonlólag egy bizonyos hozzáadással, hogy az a részben is két hónap óta fennálló tör­vényenkívüli állapot legalizáltassék (Helyeslés) és végre elfogadják s nem gátolják a horvát egyez­ménynek hasonlólag egy évre való meghosszabbí­tását mindaddig, mig a törvény által előirt, mó­don az új országgyűlés az egyezség iránt intéz­kedik, itt is legalizálva a két havi hiátust (He­lyeslés). Meg kell jegyeznem, hogy a provizórium javaslatba felveendő lesz azon szövegtől eltérőleg, mely előterjesztetett az én tisztelt elődöm által, illetőleg elődöm kormányának pénzügyminisztere által két dolog : az egyik egy bevezetés, amely az 1867. XII. t. ez. 58. szakasza alapján és annak értelmében betű szerint kimondja, hogy miután az Ausztriával fenforgó viszonyokat az 1867. XII. t. ez. 61. szakasza alapján államszövetség útján nem sikerült rendezni, az 1867. XII. t­. ez. 58. szakaszának világos betűi értelmében, az oknak alapján s azoknak értelmében előállott Magyar­­ország részére az önálló vámterület jogállapota, amelynek folytán ugyanazon t. ez. 58. szakasza értelmében fentartott önrendelkezési alapon az­ ország beigtatja­­és elfogadja a fennálló al­apain­kat, úgy amint vannak, egy évre. (Helyeslés. Ezenkívül egy toldalék vétetett fel, amely a külföldi szerződésekre vonatkozólag szabályzatat mondja ki, hogy daczára annak, hogy az orszáy az önálló rendelkezés alapján intézkedik ezen kérdésekben, még pedig az 1867. XII. t. 58. szakasza értelmében, a külföldi szerződések megkötésére vonatkozólag az 1887. XVI. t. 55., illető­ szakasza mérvadó. (Helyeslés.) Ez a két változtatás lesz az, amelyet leszek szerencsés a Házban annak idején javaslatba hozni s kérem a tisztelt értekezletet, hogy ezzel a kiegészítéssel együtt méltóztassanak a provizó­rium javaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Amint most már hivatalosan vagyok érte hű­ver az ellenzéki pártok határozatairól, ezek egy­hangúlag elfogadták ezeket a megállapodásokat, mind, (Helyeslés), a függetlenségi párt is, egy­hangúlag és egyértelműleg. A Házban ezen javas­latok tárgyalásának befejezése után következnék az 1899. évi költségvetés tárgyalása, még­pedig lehetőleg úgy, hogy honorálták és honorálják a kormánynak azon óhajtását, hogy újabb indem­­nity-re ne szoruljunk és e költségvetés április vé­gén törvényerőre emelhető legyen. (Helyeslés.) Ennek utána, t. értekezlet, úgy — miként az én igen t. elődöm az értekezletnek bejelentette — én is és az a kormány, melynek elnöke van szerencsém lenni, kész vagyok a kúriai bírásko­dásról szóló törvényjavaslatot a Ház elé terjesz­teni azon szövegben, amelyben azt 1896-ban a képviselőház elfogadta. Ezen kúriai bíráskodási törvény kiegészíttetnék némely szakaszszal, ame­lyek a választási eljárásra vonatkoznak és a választási visszaélések kérdésével foglalkozván, egynémelyikét vagy többjét felveszik azon sza­kaszoknak és azon rendelkezéseknek, amelyeket­ annak idejében a nemzeti párt és annak vezére a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat tár­gyalásával megbízott bizottságban a választások tisztasága érdekében előterjesztett. Az én­­. elődöm az ügy állását előadta, elő­adta azokat az eltéréseket, amelyek akkor fen­­forogtak; én ezeknek a részletes fejtegetésébe ezúttal belemenni nem akarok, de csak azt­ emelem ki, hogy ezek az eltérések közös meg­állapodással meg lettek szüntetve, amely meg­­állapodásban én igyekeztem némely lényeges dolgokat, amelyeket nem tartottam konczedál­­hatóknak, fentartani és azokat koncredálni, ame­lyeket a törvényjavaslatnak igazi szelleme és.-

Next