Hazánk, 1899. május (6. évfolyam, 104-129. szám)

1899-05-02 / 104. szám

2 BUDAPEST, KEDD. H A­Z A N­K 1898. MÁJUS 2. 104 SZÁM. tuak­“. Íme a tényálladék elemei még e szigorú törvényben is: a szavazatok lekö­tése egyrészről, másrészről a „lelki ígéret vagy fenyegetés­­“ a bűncselekmény pedig csak a már elhatározott jelölések ellen kö­vethető el. És hogy szól nálunk a javasolt szöveg? Nullitás okává lesz és büntetéssel suttatik az ott meghatározott helyen tett „a válasz­tás eredményének befolyásolását czélzó nyilatkozat­“ Ez pedig az igazságügyminisz­­ter úr szerint azt jelenti, hogy a nyilatko­zat a választás befolyásolására alkalmas legyen. ("Csakhogy ez sem nullitási, sem büntető­jogi kritériumnak veszély nélkül el nem fogadható. Én értem az ígéret, értem a fenyegetés, értem a felhívás, sőt még a ta­nács determináczióját is, mert ez nem tar­talmazza ugyan, de bizonyítja a szónok­ban létezni kellő szándékot és czélt. De a nyilatkozatnak „befolyásolásra alkalmas volta“ vagy semmit, vagy, a­minek bün­tetőjogilag feltétlenül kizártnak kell lennie, mindent bizonyít. Nem tudnám magam a befolyás jogi je­lentőségét és tartalmát jobban meghatá­rozni, mint azt a lichfieldi választás ügyé­ben kihirdetett ítélet indokolásában Willes, angol bíró tévé. Gyönyörű fejtegetés ez, melyből itthon nálunk sokaknak tanulni lehet. „The law, — így szólt, — cannot strike at the existence of influence.“ A törvény nem sújthatja a befolyás létét. „The law can no more take eway from a man, who has property, who can give employ­ment, the insensible but powerful influ­ence he has ove those whom he can be­nefit by the proper use of his wealth, then the law could take away his honesty, good feeling etc or any other qualities which give a man influence over his fellows.“ A törvény ép úgy nem veheti el attól az embertől, a­kinek birtoka van, vagy a­ki alkalmazást képes adni, azt az észre­vehetőn, de hatalmas befolyást, melylyel azok fölött rendelkezik, kikkel jót tehet ha­talmának megfelelő alkalmazása által, a­mint nem vehetné el becsületét, jó érzését stb. vagy más tulajdonságait, melyek befolyást adnak neki társai fölött. ,,It is the abuse of influence with wich alone the law can deal.“ A befolyással való visszaélés az egye­dül, melyre a törvény vonatkozhatik. „It is only abused . . . where an inducement is heldout by a promise to induce voters.“ „A visszaélés pedig csak oly esetekben van, .­ . . hol reáliitás forog fenn ígéret által a választókkal szemben . . .“ És mi képezi az 1883-iki angol törvény szerint a befo­lyással való visszaélés tényelemeit? A szó­ban forgó tárgyra nézve az, ha valaki vi­lági vagy egyházi méltatlansággal, kárral, szenvedéssel vagy veszteséggel sújt vagy ezzel fenyeget, — or threaten to inflict —■ választót abból a czélből, hogy azt redbírja vagy kényszerítse —­ to induce or compel — a szavazásra vagy az attól való tartózkodásra. Azt hiszem, mind­abból, a­mit elmon­dottam, egy kétségtelenül kiderül. Az, hogy sehol a műveit világon nem tartották meg­engedhetőnek különösen a lelki befolyás­sal való visszaélésnek konkrét és határo­zott tényálladékba foglalt meghatározása nélkül az erkölcsi világnak e rendjébe a bírót kötetlen menetlevéllel beleszabadítani. És az, hogy egyrészről ez a­­beláthatlan hatalom, másrészről még inkább a tömte­tek ily­eton privilegizált inkvizícziója oly veszélyeket rejt magában, melyeknek egy kis állam és gyenge erkölcsi érzésű társada­lom legkevésbé képes ellenállani. Nem a katholikus egyház, hanem a tör­vényhozás korrektsége és a közrend érde­kében kell követelni a befolyással való visszaélés tényezőinek meghatározását ma­gában a törvényben. Mert ne tessék elfe­ledni, hogy azok, kik ma e biztosítékok megadásától elzárkóznak, nemcsak maguk nem érdemesek arra, hogy azokat bántat­­lanul élvezzék, de az események fel nem tartóztatható ereje oda fog fejlődni, hogy maga a nemzeti társadalom fogja megé­rezni annak a beláthatlan veszedelemnek következményeit, mely ily törvényhozási alkotástól el nem választható. A közrend megvédése czéljából mindent szabad tenni. Csak magát a közrendet megzavarni és alapjaiban megingatni nem szabad. Budapest, május 2- Igazságszolgáltatás a fogyasztási szö­vetkezeteknek. A soproni kereskedelmi és iparkamara kezdésére az összes kamarák vehe­­mensnél­ vehemensebb feliratokkal ostromolták a kormányt, hogy a fogyasztási szövetkezetek üz­letköre korlátoztassék meg. A legridegebb mer­­kantilis önzés nyilatkozott meg ezekben a felira­tokban, ám ezek a tisztes kereskedelem védel­mének az örve alatt tulajdonképen a vidéki né­pet szipolyozó uzsorások a fogyaszási szövetke­zetek megerősbödésével folyton szilárdabb gát­jait akarták lerombolni. Ezek a feliratok értesü­lésünk szerint most intéztettek el a kereskedelmi minisztériumban. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter igazságot szolgáltatott a szövetkezetek­nek, hű maradt a kormány agrárprogrammjához, kimondva azt, hogy nem tartja lehetőnek a fo­gyasztási szövetkezetek ügykörének a­­ korlátozá­sát. A szövetkezeti eszme bizonyára csak erős­­bödik erre az intézkedésre, amely inkább szá­mol a nép érdekeivel, mint a kamarák által oly gyakran képviselt nyerészkedési privilégiummal. A miniszterelnök üdvözlése. Mint Ka­posvárról táviratoztak, Somogy vármegye tör­vényhatósági bizottsága ma tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Széll Kálmán miniszterelnököt a kormány megalaku­lásáról szóló körleveléért és politikai progr­am­­­jáért feliratilag fogja üdvözölni. A katholikus autonómiát előkészítő kongresszus 27-es bizottsága holnap délután fél négy órakor a főrendiház bizottsági termé­ben ülést tart. Beöthy Ákos nem lép fel. Egy nagyvá­radi távirat nyomán hírt adtunk mi is arról, hogy Beöthy Ákos, a magyar politikai közélet ezen ki­váló tagja, azon esetre, ha Goldis János aradi görög-keleti püspökké választatik, fellép az így megüresedő biharmegyei magyar-csékei kerü­letben. Mint most Nagyváradról jelentik, az ottani ,,Nagyvárad“ czímű lap kérdést in­tézett e dologban Beöthy Ákoshoz, aki válaszá­ban­ kijelentette, hogy a jelöltséget akkor sem fogadná el, ha megkínálnák vele, mert ezidősze­­rint egyáltalán nem hajlandó mandátumot­­vál­lalni. Hieronymi beszámolója. Aradról távira­toztak, hogy Hieronymi Károly orsz. képviselő f. hó 11-én lemegy Aradra, hogy beszámolót tartson. A képviselő jöttét érdeklődéssel várják. A szabadelvű párt gyűlést tartott és bizottságot küldött ki a fogadtatás rendezésére. Örömmel vették tudomásul az aradi nemzeti pártnak a szabadelvű pártba való belépését, a­mit Var­­jassy Árpád elnök jelentett be. A költségvetési törvény szentesítése. A hivatalos Budapesti Közlöny vasárnap, április 30-án megjelent számában közli az 1899. évi VIII. ez 1899. évi állami költségvetésről szóló s a szentesitési záradékkal ellátott törvényezikt teljes szövegét. A király a szentesitési záradékot április 27-én írta alá. A képviselőház munkarendje. A képvi­selőház holnap, kedden délelőtt 10 órakor ülés­­tart, melyen folytatják a kúriai biráskodásra szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A 170. úgynevezett szószék-szakaszhoz fel vannak még szólásra iratkozva Páder Rezső és Mész­lény Pál, akik után valószínűleg beszélni fog a paragrafushoz Plósz Sándor igazságügyminiszter is, válaszolván az eddigi szónokoknak. A részle­tes tárgyalás során fel fog szólalni — hír sze­rint — Szilágiyi Dezső is. Előreláthatólag azon­ban a képviselőház most már rövidesen vége; a törvényjavaslattal s azután nyomban az „ál­lami elemi népiskolák megfelelő elhelyezésére felmerülő kiadások fedezéséről“ szóló törvén­yja­vaslatot tárgyalják. A képviselőház vizügyi bizotttsága Náh Kálmán gróf elnöklete alatt ma ülést tartott, melyet a földmivelésügyi minisztérium részéről Bárány miniszter, Kvassay m. tanácsos és Szinnyei osztálytanácsos volt jelen. A bizottság tárgyalás alá vévén a földmivelési miniszter jelentéseit­­ Baranya megyében levő mohács-kölkedi és e Baranya, Pest, és Bácsmegyék területén levő margitta-szigeti­ öbölzeteknek az 1885: XXIII t. sz. 82-ik §-a értelmében ármentesitő társula­tokká történt alakításáról, elhatározta, hogy a jelentések tudomásul vevését fogja a Háznak ja­vaslatba hozni. A bizottságnak megállapodása Orley Kálmán előadó terjeszti a Ház elé. A király és trónörökös itthon. Budapest, május 1. Itthon a király és vele együtt trónjának örö­köse, Ferencz Ferdinánd kir. herczeg. Itthon a király a legelső magyar ember. Minő varázszsa hir ez a hit erre a nemzetre, mely a veleszüle­tett hűségnél fogva lelkesedéssel óhajtaná, hogy mindig közöttünk legyen az, a kinek fejét meg illette Szent-István koronája. Nemzeti nagysá­gunk kimagasló időpontjai voltak, midőn meg­szakitatlanul hű magyar népe közölt tartózkodót a magyar király. A magyar vitézség akkor aratta legfényesebb diadalait s az ipar, tudomány , művészet oly magas fokra emelkedett, hogy hozzánk jött tanulni Európa minden nemzete Erről tesz tanúságot az a história, mely el­mondja Buda várának és Visegrádnak törté­netét. . . Hogy most eljött hozzánk a mi jó, öreg kirá­lyunk, a szokottnál is nagyobb örömet okozott hű magyarjainak azzal, hogy elhozta utódját, hogy ez ismerje meg a magyar társadalmat, ezt a népet, mely egykoron uralkodói gondjaira lesz bízva. És mint egykor Rezső királyfit, olyan örömmel üdvözli körében ez a magyar társada­lom Ferencz Ferdinándot is, mert hiszen egy szebb jövő megnyilatkozását látja abban is, hogy a leendő király megismerkedni akar azokkal akik mindenha legerősebb támaszai voltak s Habsburgok trónjának. Amint Rezső királyfi ma­gyarrá tett az itt töltött tartózkodása után szí­vében, lelkében és érzéseiben is, „azzá lesz ebben bízunk Ferencz Ferdinánd királyi her­czeg is, mert hisz az ő lelkében, kell hogy vissz­hangot keltsenek azok az erények, melyekért ez­­a népet a vitéz és lovagias jelzővel méltán illették meg Európa népei. „ A budapesti király-napokról a következőket je­lenti tudósítónk: " A király megérkezése. A király vasárnap reggel 5 óra 40 perczkor külön udvari vonaton Bécsből Budapestre érke­zett. A nyugati pályaudvaron ő felsége fogadá­sára megjelentek Márkus József főpolgármester S­udnay Béla főkapitány, továbbá a vasút részé­ről Décsey József főfelügyelő és Daróczi fel­ügyelő-áll­omásfőnök. A nyolcz udvari kocsikő

Next