Hazánk, 1899. június (6. évfolyam, 130-155. szám)
1899-06-10 / 138. szám
138. SZÁM BUDAPEST, SZOMBAT. HAZÁNK 1899. JUNIUS 10. 3 és hogy kompromisszum létesül. Az egyezmény részletei egyelőre még nem ismeretesek. Budapesten azonban tudni vélik, hogy Széll álláspontja lényegéből nem engedett semmit. A kiegyezési válság tehát, mint számos elődje, valószinüleg a magyar álláspont érvényesülésével végződik. Habár talán tett is Széll némi engedményt, annyi bizonyos, hogy még ez engedmények is, közelebb tekintve, a dolog lényegére nagyon csekély jelentőséggel bírnak. Míg hosszabb időn át úgy látszott, hogy a kiegyezési válság kormányválság nélkül alig oldható meg, most bizonyos, hogy megtalálták a kibúvót. Az utolsó hetek türelmi játéka tehát végéhez közelg. Mi csak azt kérdjük, hogy ugyan miért húzták oly sokáig a válságot, ha a kényelmes megoldás megvolt? Minek volt az utóbbi hetek izgalma, minek volt az ide és oda lövöldözés ?* Hisz minden válságnak van valami utósze. És e válságnak is nagyon sok oly momentuma volt, amely a két birodalmi fél közösségének állandó fentartását nem igen mozdította elő. Az eszme, amelyen a kompromisszum alapszik, nem mai keletű, megvolt az már akkor, amikor az ügy feszültté vált. Egyébként csak annyit mondhatunk a válságról, hogy ,,lassú víz partot mos.“ A „N. Fr. Pr.“ estilapja így ír: A kompromisszum tartalmát holnap teszik közzé hivatalosan. (?) Ausztriában mindenki tarthat tőle, hogy az osztrák kormány álláspontját feladta: a kivándorlások. Budapest, jun. 9. Nem telik el hét, hogy lapjainkban ne jelenjék meg egy-egy újabb szomorú hir a magyar munkásnépnek vidékenként meginduló kivándorásáról. Egyszer Sárosmegyéből kerekedik útra fagycsomó ember s megy idegenbe veritéket izadni, máskor a hát mögötti kis Székelyországtól vándorol át a határon a munkabíró székelyig s keres uj hazát, új otthont az Ígéret honosan : Oláhországban. A Statisztikai Havi Közlemények füzetei hónapról-hónapra számadatokban állítják elénk a népét annak a szomorú élénkségnek, mely a haárszéleken uralkodik. A külföldre kiállított uteveleknek rubrikája megcáfolhatatlanul bizonyítja a kivándorlásoknak folyton növekvő irányát. Csakhogy ez útlevelek rubrikája még nem ad já képet. Hiszen útlevél nélkül is százan meg zúzán szökdösnek át a határon olyanok, akiknek semmi kedvük sincs arra, hogy mielőtt tartó czéduláikat megkaphatnák, holmi hivataos, nyugtalanító keresztkérdéseken essenek át. Hol a lelketlen román ágensek, a Bánki Illéseket átvedlett Banciu Illárionok csalják magukkal , hiszékeny föld népét a dobrudzsai egészségteen, mocsaras vidékre, a román állami sóbátyák gyilkos légkörébe, egyszóval: Románia nyomorába, hol pedig maga az itthoni nyomozás hajtja ki a munkást idegen kenyérre. A nyomorból még nagyobb nyomorba. A napi sajtó valahányszor fölemlít egy-egy újabb kivándorlási mozgalmat, mindannyiszor a maga hírének egy-két sorában hozzáfűzi szerény észrevételét, hogy mily módon is lehetne útját ásni ennek a megdöbbentő jelenségnek. Amikor az élettől duzzadó, piros arczú, parázszemű székely leányokat eladásra viszik lelketlen :ufárok a csillogó leuval fizető, mesésen gazag boéroknak, mint egy megütött szív jajdul föl sajtó ; mikor ugyancsak a csupa izom munkás tékelység vándorol, mondhatni lopakodik ki uttyomban hazájából a határszél hegyes-völgyes égzugain át, újból a magyar sajtó feljajdulása hallható, de hogy ennek a figyelmeztető jájsznak valamelyes erőteljesebb visszhangja támadt olna, azt hiába várjuk. Néha-néha mintha történnék valami intézkedés. Elfognak egy ágenst, s emberanyagban utazik. A lapok örömmel onstatálják a tényt. A hírük végén újra ott van gy pár sorban a sürgős útmutatás a helyet megjavítására, hanem aztán jönnek a ásványkék füzetek (de feketék sokszor !) s megdöbbenve olvassuk újra és újra a meg em fogyó, de folyton növekedő számadaokat. Íme nézzük a Statisztikai Hang Közlemények gutóbbi áprilisi füzetét. E füzet pontos kimutását közli a külföldre kiállított útleveleknek, amelyek a kivándorlás egyre növekedő arányát bizonyítják. Ez adatok szerint április hóban Magyarország területén összesen 9226 külföldre szóló útlevelet állítottak ki. Tehát közel tízezeret. A legtöbb esik ebből a számból az erdélyi részekre, így például Háromszék megyében 1405, Szebenmegyében 833, Csik-megyében 621, Brassómegyében 534, Alsófehér megyében 320 útlevelet állítottak ki. Igen nagy számokat tüntet föl az a rovat is, mely a felső-magyarországi megyékben kiállított útlevelekről számol el, így Zemplénből 687, Sáros megyéből pedig 423 ember ment ki útlevéllel külföldre. Kétségtelenül elszomorító adatok ezek, de egyben igen tanulságosak is. Mert mindenesetre lényeges okok kényszerítik a szegény föld népét a tömeges kivándorlásra. A régi nótát kell elfutnunk, amikor a folytonos kivándorlásnak okát abban keressük, hogy a munkásnép még most sem tud megélni a magunk nyújtotta munkából. Nos hát, csak a helyes gazdasági politika javíthat a helyzeten. Mert azt már éppenséggel nem hiszszük el, hogy mi nem tudnánk foglalkoztatni minden munkáskezet. A kereskedelmi miniszter egyik rendelete szerint az állami építkezésekhez, vasútépítéshez, stb. ezentúl csak magyar munkást szabad használni. Eddig az volt a panasz, hogy lenéztük munkásainkat s a nagyobbfajta munkálatokhoz, melyek több munkáskezet kívántak meg, idegenből hozattunk embereket. Sokan aztán ebben is látták az okát annak, hogy a magyar munkás viszont külföldre ment ki. Hogy jogos volt e föltevés, el kell azt ismerni. Csakhogy az említett miniszteri rendelet keveset segített a nagy bajon. A békeművek jegyében itt az ideje, hogy a kivándorlások kérdésével is behatóbban foglalkozzanak az illetékes körök. Sőt a társadalomnak is kötelessége, hogy érdeklődjék a kivándorlás kérdése iránt és sikeres megoldását a maga eszközeivel végre-valahára megkísérelje. Az illetékes körök komoly akcziója s a társadalom támogatása lehetővé fogja tenni aztán, hogy a magyar munkásnép tömeges kivándorlásának egyszer s mindenkorra vége vetessék. Nagyarányú mozgalom szükségeltetik mindenesetre, hogy ez együttes akcziónak sikere lehessen. Hogy a társadalom immár rájött a kivándorlás kérdésének szocziális jelentősége tudatára, bizonyítja az a mozgalom, mely a ruthének fölsegélyezésére a közelmúltban megindult. Hasonló, de hatalmasabb arányú mozgalmat kell megindítani a felvidék és Erdély magyar népének, véreinknek megmentésére. Ütött már a cselekedetek tizenkettedik órája! a minim. A párisi események. Paris, junius 9. A vádtanács elhatározta, hogy Picquart ezredest ideiglenesen szabadlábra helyezi. Páris, junius 9. Piquart ma délután 3 órakor sógorának Gast-nak és Labori helyettesének, Hildnek kíséretében elhagyta a fogházat, mely előtt csak néhány hírlapíró állott. Piquart Villé d’Arvay-be utazott. Semmiféle incidens nem történt. Páris, június 9. Dupuy miniszterelnök és Krantz hadügyminiszter Zurlinden katonai kormányzóval és a rendőrprefektussal megbeszélték és megállapították a vasárnapra teendő intézkedéseket. A békekonferenczia, Hága, június 9. A békekonferenczia tárgyalásairól szóló jelentések helytelen közlése miatt Münster gróf a napokban utasítást kapott annak az indítványnak az előterjesztésére, hogy úgy a teljes, mint a bizottsági ülések jegyzőkönyveit mindjárt megszerkesztésük után tegyék közzé. A konferenczia döntését napról-napra várják. Képviselőválasztások Romániában. Bukarest, június 9. Az első választótestület tegnap választotta képviselőit. Megválasztottak 61 konzervatív, 8 junimista, 2 szabadelvű és 2 független jelöltet. Két helyen pótválasztás lesz. A minisztereket, akik fölléptek, mindenütt megválasztották. Cantacuzene miniszterelnököt, Manu és Take Ionescu minisztereket és Philippesco volt bukaresti polgármestert két kerületben választották meg. Az ellenzék igen kevés szavazatot kapott. Franczia képviselőház, Páris, június 9. A képviselőház sürgős tárgyalásban elfogadott egy indítványt, mely szerint a vádtanács a jövőben nem hozhat határozatokat a vádlott és védője meghallgatása előtt. A mezőgazdasági védvám, Kopenhága, június 9. A pénzügyminiszter ma egy finom mezőgazda-küldöttség előtt kijelentette, hogy a kormány legközelebb bizottságot fog kiküldeni a mezőgazdasági védvám kérdésének tanulmányozására. Olasz képviselőház. Róma, június 9. A képviselőház mai ülésén a szélsőbaloldal folytatta az obstrukcziót. z egész ülést Del Balzo és Bissolati beszédei töltötték ki, kik a politikai javaslatok ellen beszéltek. Közgazdaság. Bécs, június 9. A bécsi terménytőzsde tanácsa megállapította, hogy a tavaszra szóló kötések ezentúl, nem mint eddig márczius 5-től május 15-ig, hanem márczius 1 től április 30 ig teljesítendők. Elhatározta továbbá egységes osztrák liszttípus létesítését „bécsi huzaliszt-típus“ és „bécsi rozsliszt-típus“ megjelöléssel, az eddig jegyzett u. n. „új típus“ helyett. A bécsi buzaliszt-típus a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 és 7/a számú nemeket tartalmazza; a bécsi rozsliszt-típus a 0, 1, 3 számú nemeket. Június 16-től már az új megjelölések használandók a bécsi típus szerint létrejövő kötéseknél és azokat hivatalosan jegyezni fogják, minélfogva az eddigi jegyzés elmarad. Olvasóinkhoz! 1899 junius 1-ével előfizetést nyitunk a „Hazánk“- ra, tisztelettel felkérvén olvasóinkat, kiknek előfizetésük lejárt, hogy előfizetésüket megnyitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. A „Hazánk“, amely a magyar agrárérdekek egyetlen képviselője a sajtóban, a jog, törvény és igazság korszakában fokozott erővel kíván a magyar föld, a magyar mezőgazdaság érdekében munkálkodni. Ebben a munkában való támogatásra kérjük fel a magyar gazdaközönséget, a magyar intelligenciát. Nyáron az egész fürdőidő alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhova utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatnak tartózkodási helyet. Az előfizetési feltételek a lap homlokán olvashatók. NAPI HÍREK. Napirend, 1899. junius 10-én. Szombat, junius 10. Római katholikus: Margit kir. — Protestáns Margit. — Görög-orosz . (május 29.) Teodózia. — Zsidó: Thamus 2. — Nap kél reggel 3 óra 48 perczkor. — Nyugszik: 7 óra 39 perczkor. - Hold kél 5 óra 34 perczkor reggel. — Nyugszik 9 óra 21 perczkor este. A miniszterek fogadnak. Horvát-szlavonországi miniszter fogad naponkint (vasárnap kivételével) 10—1 óráig. — Nemzeti múzeum: Képtár, továbbá a néprajzi osztály nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. —Csillagutcza 14. sz. A többi tájak megtekinthetők 60 kr beléptidij mellett. — Technológiai iparmúzeum a József-körut és Népszinház utcza sarkán. — Nyitva délelőtt 8 órától 1 óráig, délután 3 órától 6 óráig Iparművészeti múzeum az iparművészeti társulat állandó bazárja az Üllői-uton. Nyitva délelőtt 9—1 óráig. — Könyvtárak. Az akadémiai nyitva délután 3—7 óráig. Vasárnap zárva. — Muzeum nyitva délelőtt 6 órától délután 1 óráig. Vasárnap zárva. — Magyar földrajzi társaság nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Vasárnap zárva. — Egyetemi könyvtár nyitva van hétfő kivételével mindennap délelőtt 9—12 óráig, délutáni8 óráig. — Országos képtár a Magyar Tud. Akadémia palotájában V..