Hazánk, 1899. július (6. évfolyam, 156-181. szám)
1899-07-01 / 156. szám
2 BUDAPEST. SZOMBAT. H A 2 A N K 1899. JULIUS 1. 156 SZÁM. ma is vérző sebet ejtett intézményeinken s meggátolta, hogy azok nemzeti irányban fejlesztessenek. A mi küzdelmeinket az ál-liberálisok és a doktrinér szabadelvűek ellen pedig szerették úgy feltüntetni, mintha ez a harcz a valódi, a tiszta nemzeti hagyományokban gyökerező szabadelvűség ellen irányult volna. A fogalomzavarnak véget vetett az új politikai alakulás s ennek köszönhető, hogy ma már nem hazaárulás küzdeni a hagyományok megóvásáért, nem vétek, ha olyan gazdasági és társadalmi politika megalapítására történik erélyes kezdeményezés, amely kizárja a nemzetközi liberalizmus bomlasztó anyagát ebből az országból. Felette értékesek a külföldön most dúló liberális és szocialisztikus viharnak a tanulságai erre az országra nézve. Hiszen csak egy lépést kellett volna tennünk, mi is ott lettünk volna, hogy a politikai perverzitások egész tömege honosodjék meg ebben az országban. Ettől megóvott bennünket az új politikai alakulás, amely — mint a kultuszminiszter Csáktornyai beszédében is kiemelte — nagy és kiváló parlamenti talentumokat szólított a pozitív alkotások terére. Ennek az alakulásnak ma az égboltja derült, talaja pedig termékeny lesz, mert megvan benne a természet szerint együttmunkálásra hivatott tényezők benső egysége, összeforradása. ) Budapest, Julius 1. A képviselőház ülése. A képviselőház holnap, szombaton délelőtt tíz órakor ülést tart. Minisztertanács: Széll Kálmán miniszterelnök bécsi tartózkodása miatt szerdáról elmaradt miniszteri tanácskozást ma délután tartották meg. A szabadelvű párt értekezlete. Az országgyűlési szabadelvű pártnak Fodmaniczky Frigyes báró elnöklete alatt tartott mai ülésén a horvát pénzügyi egyezmény tárgyában kikül— Senkit! — védekezett a leány. — Muszáj! — erősködött Eduárd, húzzunk sorsot! Ebbe mégis belenyugodott a leány és hamarosan el is készültek a sorsolással. A kihúzott ezéd után a Miklós neve állott. — Csókold meg, Miklós ! — ujjongott Eduárd úr, de a fiú nem mozdult a helyéből. A leány is lesütötte a szemét, fülig pirult és moczczanni sem mert. Ez a jelenet persze felette izgatta Eduárd urat és kimondta az ultimátumot : — Csókold meg, Miklós, egy, kettő, három! Vagy én csókolom meg. A fiú azt akarta felelni, hogy leánja is ő, de a tekintete odatévedt a leány arczára és világosan látni vélte, hogy Mariska nagyon nem szeretné az Eduárd csókját. De a kövér Eduárd nem adta föl a harczot és egyre tuszkolta Miklóst: — Csókold meg! Csókold meg! Vagy én . . . A Miklós kebelében irtózatos dolgok történtek. A szive kalapált, majd hogy szétvetette a mellét .. . Szóval: Miklós térdre vetette magát a rettenetes Eduárd előtt s a részegek karának gúnyos hahotája közben esdekelt kegyelhet: — Ne kívánjátok ezt tőlem ! Csak ezt ne ! Mert . . . mert még nem csókoltam soha! .. . És mig hangzott, tombolt a kaczagás, Miklós kiosont az ajtón!* Az utczaajtóban Mariska utolérte Miklóst. Megfogta a kabátját, úgy kényszerítette a megállásra. Azután a szemébe nézett és szinte súgva mondotta : — Csókoljon meg, Miklós ! Megcsókolta, de Mariska nyomban vissza is adta a csókot. dendöregnikoláris bizottságba kijelöltettek: gróf Apponyi Albert, gróf Csáky Albin, Fálk Miksa, Horánszky Nándor, Lukács Béla és Tisza Kálmán ; a kérvényi bizottságba: Latinovics Géza, a közigazgatási bizottságba Purgly Sándor. Tárgyalás alá vétetvén az állami italmérési jövedékről és a szesz- és söradó pótlékokról szóló törvényjavaslatok, melyeket Niményi előadó tüzetesen ismertetett, Bernáth Béla és gróf Károlyi Sándor az italmérési törvényjavaslatban az engedély nélkül eladható bor minimális menynyiségének leszállítását javasolják. Lukács miniszter felvilágosításai után a törvényjavaslat változtatás nélkül fogadtatott el. A szesz-adó pótlék törvényjavaslatba Lukács miniszter hozzájárulásával felvétetett Mezei Mór azon módosítása, hogy a miniszternek a cognacra nézve adott felhatalmazás a gyümölcspálinkára is kiterjesztessék. A söradó-pótlék javaslatnál Kullmann János a pótléknak leszállítása és az adózásnál számításba veendő apadásnak nagyobb százalékban való megállapítása érdekében szólal fel, Münnich pedig felhatalmaztatni kívánja a törvényjavaslatban a minisztert, hogy ha ezentúl a söradó bevételei nagyobbak lesznek, a pótlékot leszállíthassa, hogy a gyárakba visszaérkező megromlott sör után megfelelő leírást, a gyári személyzetnek kiszolgáltatott házi ital után pedig a pótlék törlését engedélyezhesse. Lukács miniszter felvilágosításai után Münnich módosításaival fogadtatott el a törvényjavaslat. Vita nélkül elfogadta végül az értekezlet a bank- és valutaügyi előterjesztéseket, az igazságügyi palotára és a horvát-menházra vonatkozó törvényjavaslatokat, az 1878. XX. törvényczikkbe igtatott egyezmény 8-ik §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot és a képviselőház holnapi ülésének napirendjén levő három vicinális vasúti előterjesztést. A miniszterelnök Vasmegyében. Vasvármegye szabadelvű pártja legutóbb tartott közgyűléséből feliratilag üdvözölte Széll Kálmán miniszterelnököt, aki politikai pályafutását Vasmegyében — melynek tudvalevőleg szülötte és nagybirtokosa — kezdte meg. A kormányelnök az üdvözletre válaszolva, Ernuszt Kelemen főrendiházi taghoz, a vasmegyei szabadelvű párt elnökéhez a következő levelet intézte: Mélyen tisztelt pártelnök úr ! A vasmegyei szabadelvű párt megalakulásáról vett hír és az ennek kapcsán rólam való figyelmes megemlékezés élénk örömmel töltötte el szívemet, mert igen nagy megnyugvásomra szolgált az a tudat, hogy az ország egyik legnagyobb, legméltóbb és legkiválóbb vármegyéje társadalmának oly nagy része párttá tömörülve, osztja politikámat, bizalommal kíséri működésemet és ragaszkodással jutalmazza fáradozásaimat. Erőt ad ez nekem támogatásával arra, hogy nehéz állásom küzdelmeit kibírjam s hazánk javára irányzott tevékenységem sikerre jusson. Örömömet fokozza az a körülmény, hogy bizalmukat és támogatásukat abból a körből nyerem, azt nekem abból a vármegyéből ajánlják föl, amelyből politikai működésem kiindult, de fokozta még különösebben az, hogy irányomban való bizalmuk és ragaszkodásuk éppen abban az időben nyilatkozott meg, amidőn a politikai hullámverések lecsöndesítése után hazánk gazdasági nagy kérdéseinek megoldása és gazdasági érdekeinek hathatós megóvása czéljából igen nehéz küzdelmeket kell megvívnom. Ezeket a nehézségeket Isten segedelmével sikerült is leküzdenem. Most tehát, midőn viszonylag csendesebb idők küszöbére jutottunk, elmulaszthatatlan, de kellemes kötelességnek vélek megfelelni, ha szívem mélyéből köszönetet mondok önöknek, hozzám és politikámhoz való ragaszkodásuk kifejezéséért. Az elismerésnek olyan előlegét, eddigi működésem olyan jutalmát látom én ebben, amelyet igen nagyra becsülök s amelyre mindenkor kiváló súlyt helyezek. Midőn még arra kérem önöket, hogy kitüntető bizalmukban engem továbbra is megtartani szíveskedjenek, kérem, fogadják úgy együttesen, mint személyenkint legőszintébb tiszteletem kifejezését. Budapesten, 1899. évi junius 25. Széll Kálmán: A szervezkedő függetlenségi párt. A putnoki kerület függetlenségi és 48-as pártja elhatározta, hogy szervezkedésre szólítja a szomszédos kerületeket. E tárgyban július 9-én, vasárnap népgyűlés lesz Putnokon, melyre meghívták Kossuth Ferenczet. Ott lesznek azonkívül Putnoky Mór és Fát István képviselők is. Vidéki közigazgatás. A közigazgatási dijnokokért. Nógrád vármegye napidíjasai tíz százalékos drágasági pótlékot kértek, amelyet a törvényhatóság bizottsága meg is szavazott, a belügyminisztérium azonban nem hagyta jóvá a vármegye határozatát. Ebben az ügyben Zubovics Fedor huszárkapitány, bizottsági tag a következő nyílt levelet intézte Nógrádmegye közönségéhez : Nógrádvármegye méltóságos, nagyságos, tekintetes és nagyérdemű közönségéhez! Az állam megtagadta az idén megyénk napidíjasaitól a 10 százalék drágasági pótdíj alamizsnáját és ezek most az erős munka mellett éhezhetnek kények-kedvek szerint. Amit tehát megtagadott ezen szánalomra méltóktól az állam, pótoljuk, üssük helyre azt mi izgalmas adakozás útján. Nógrád megyének 250.000 lakosa között lesz számtalan olyan, aki fel tudja fogni a nélkülözés keserű érzetét egész valóságában és azok, tudom, hogy néhány fillérrel hozzájárulnak ezen alamizsnához. Alázattal és tisztelettel kérem föl tehát megyénk jószívét, nagylelkűségét, miszerint méltóztassanak e szentszélt, ha kis összegekkel is, de támogatni és az erre szánt öszszegeket megyénk alispánjának beküldeni. Az alispán úr lesz majd oly kegyes a nagylelkű adományozók neveit, valamint a beküldött összeget a N.H. Ellenzék tisztelt szerkesztőjével tudatni és közzététetni. Ezen könyöradomány gyűjtését én magam 100 koronával kezdem meg, amely összeget a mai napon amegye alispánjának be is küldöttem. Mély tiszteletem kifejezésével maradtam alázatos szolgája : Zubovics Fedor, m. biz. tag. — Vizsgálat a makói városházán. Legközelebb különféle hírek jelentek meg Makó város közigazgatási állapotáról. Ennek következtében a belügyminiszter elrendelte a város pénz- és ügykezelésének megvizsgálását s kedden érkeztek Makóra kiküldöttei, Kaffka László miniszteri osztálytanácsos, dr. Szontagh Antal miniszteri titkár és Weisz Henrik számellenőr. A kiküldöttek már aznap öt órakor a városházánál voltak s ott először lezárták a köz-, árva-, községbirói és kapitányi pénztárakat. Azután a közpénztár készletét olvasták meg, majd hozzáfogtak a rovancsoláshoz. A vizsgálat még folyamatban van. — Münt akadályokkal. Hódmezővásárhely polgármestere a belügyminiszter utasítása és a közigazgatási bizottság döntése folytán megkötötte a szegedi műút kiépítésére vonatkozó szerződést, melyet annak idején jóváhagyás végett felterjesztettek a kereskedelemügyi miniszterhez, de egyidejűleg a vállalkozó cég az építkezést is megkezdette, mivel a polgármester a belügyminiszter felhatalmazása alapján erre nézve az engedélyt megadta. Most aztán, mikor már az építkezés jó előre haladt, a kereskedelemügyi miniszter — mint lapunkat tudósítják — arról értesíti a várost, hogy a szerződést nem láthatja el a jóváhagyási záradékkal, mivel azt a város részéről csak a polgármester írta alá, pedig hát az iratokból nem vehető az ki, hogy erre akár a törvényhatóságtól, akár a belügyminisztertől felhatalmazást nyert volna. Elnökválasztás az aradmegyei Jegyzőegyletben. Az aradmegyei községi és közjegyzők egylete június 25-én népes közgyűlést tartott, melyen az elhatárott Magyary Vilmos helyébe elnökké Koczé Károly pankotai jegyzőt alelnökké pedig Buczurka József ott lakó jegyzőt választották meg egyhangúlag. Megállapodott a közgyűlés abban, hogy a jegyzők országos közgyűlésén a leltározási díjak méltányos felemelése mellett foglalnak állást. Az országos közgyűlésen való részvételre Kotzó Károlyt és Borsos Lajost küldték ki. — Választás csendőr szuronyok közt. Csongrádon, Csongrád megye e népes városában ma városi bizottsági tagválasztó gyűlés volt — mint lapunknak táviratozzák — olyan körülmények közt, melyek a letűnt rendszer szomorú napjaira emlékeztetnek. Erről tesz tanúságot az a távirat, melyet az ottani függetlenségi és 48-as