Hazánk, 1899. október (6. évfolyam, 236-261. szám)

1899-10-01 / 236. szám

A házszabályok revíziója, illetőleg a f­inik­ai bíráskodás törvénynyel való összeegyezte­tése tárgyában kiküldött képviselőházi bizottság Szilágyi Dezső elnöklésével ma ülést tartott, a­melyen a kormány részéről Széll Kálmán mn­­iszterelnök volt jelen. A bizottság megválasz­­totta előadónak Rohonyi Gyula bizottsági jegy­zőt s felkérte az elnököt, hogy mihelyt az elő­adó javaslat tervezetével elkészült, ülést hívjon össze, a­mely határozni fog azután a bizottság további munkálkodásának tárgyában. Ezzel az ülés véget ért. A képviselőház kérvényi bizottsága Radócza János elnöklésével ma ülést tartott, melyen a kormány részéről Széll miniszterelnök, Fejérváry b., Lukács, Wlassics, Darányi és Plusz miniszterek voltak jelen. A bizottság tárgyalás alá vette a Házhoz újabban érkezett feliratok és kérvények tizenegyedik sorjegyzékét. (előadó Kő­­szeghy Sándor.) A szegvári, szigetvári és nagy­szalontai választópolgároknak és a czeglédi nép­­gyűlésnek ama kérvényeinek tárgyalása­i rendjén, a­melyekben a Hentzi-szobor áthelyezése körül történtek által a nemzet becsületén ejtett sérelmekek tárgyaltattak, megnyugtató nyilat­kozat után azt javasolja, hogy a kérvé­nyek irattárba helyeztessenek. Kubik Béla ennek az előadói javaslatnak elfogadása esetére a maga és Thaly Ferencz nevében különvéle­ményt jelent be. Széll miniszterelnök utal azokra, a­miket a Ház tegnapi ülésében mon­dott, s a­melyekre semmi hozzáadni valója nincs. A bizottság nagy többséggel elfogadta az előadó indítványát. Az ismeretes huszonkilenc­ pontot támogató kérvényekre nézve a bizottság egy­hangúlag az irattárba helyezést határozta­ el.­­ A sorjegyzékbe foglalt többi feliratnak és kér­vénynek az előadó javaslatai értelmében az ér­dekelt minisztériumokhoz való átterését hatá­rozta el a bizottság. Ezzel az ülés véget ért. Képviselői beszámoló: Rozsnyóról írják, hogy gróf Andrássy Gyula választókerületében október végén beszámolót fog tartani. A válasz­tók ez alkalomra ünnepélyes fogadtatásra ké­szülnek, annál is inkább, mert Andrássz gróf megválasztása óta először keresi fel választó­­kerületét. — Tallián Béla a képviselőház alel­­nöke — mint a Pol. Ért. jelenti — a közel na­pokban választókerületébe utazik, hogy ott be­számolót tartson. Az osztrák hivatalnok-miniz­­terium. — A „Hazánk“ tudósítójától. — Bécs, szept. 3(). A Clary-Aldringen gróf elnöklete alatt meg­alakulandó hivatalnok-minisztérium kinevezésére vonatkozó császári kézirat nevezetes aktája lesz az alkotmányos fennállásában annyira komolyan fenyegetett Ausztriának. Ez a kormány tulajdon­képen nem jelent egyebet, mint elszigetelő telepet, amely az immár kiegyenlíthetetlennek látszó nemzetiségi ellentéteket van hivatva le­­csendesíteni annyira, hogy a higgadt tárgyalás lehetővé váljék. A király ennek a kormánynak a kinevezé­sével nagy áldozatot hozott az alkotmá­nyosságnak. A nyelvrendeletek kibocsátásá­ban, azok fentartásában eddig érdekelt kormá­nyok egytől-egyig megbuktak, ezeknek a rende­leteknek viszavonásának az előkészítése annyi­val jelentékenyebb esemény az uralkodó részé­ről, mert a király olyan uralkodói tényét sem­misíti meg egy tollvonással, amelyhez esztendő­kön keresztül szívósan ragaszkodott. A nyelvrendeletek visszavonása tabula rasát csinál az osztrák politikában. Ott van Ausztria ezzel a lépéssel, ahol volt a Badeni kormány­zása előtt. Ezek a rendeletek képezték jegesze­­dési pontját a többségnek, de egyúttal képvi­selték azt a bomlasztó elemet, amely teljesen lehetetlenné tette a parlamenti munnkásságot. Most e rendelet szabályozás helyett a nyelv­kérdésben a hivatalnok-minisztérium törvényja­vaslatot fog terjeszteni a Reichsrath elé s tulaj­donképen itt kezdődik az osztrák politika új fázisa. A hivatalnok-minisztérium elé a parlamenti feladatok óriási, szinte meggyőzhetlennek látszó tömege torlódik. Majdnem három esztendő köz­igazgatását kell törvényesíteni a Reichsrath-nak, a 14. szakasz alapján kibocsátott rendeletek most törvényjavaslatok alapján fognak visszamenni a Reichsrathba s ez év végéig helyre kell pótolni mindazt, amit a parlament mulasztott. Az új kormány: Bécs, szept. 30. A hivatalos „Wiener Zeitung“ vasárnap közli a hivatalnok-minisztérium kinevezéséről szóló királyi kéziratot. Legnagyobb valószínűséggel bír a következő miniszterlista: Elnök és földmivelésügy: gróf Clary­ Ald­ringen. Vasút : dr. Körber Ernő. Honvédelem : gróf Welsersheimb. Közoktatásügy : Hartl lovag, osztályfőnök. Galiczia: Chledovszky. Igazságügy: dr. Klem osztályfőnök vagy Kin­­dinger, trieszti felső-törvényszéki elnök. Kereskedelem : Stibral. A legnagyobb nehézséget okozza a pénzügyi tárcza betöltése. Emlegetik Böhm-Bawerk és Steinbach közigazgatási bírósági tanácselnököt, kik már voltak pénzügyminiszterek, de ezek hír szerint vonakodnak tárczát vállalni az egyelőre is átmenetinek jelzett kabinetben. Emlegetik Kolben­­steinert is a pénzügyi tárcza vezetésére, de ez a jelölés nem bír komoly alappal. A pártok s a parlament. Bécs, szept. 30. A politikai helyzetet a különböző parlamenti körökben nagyon különféleképen ítélik meg. A német pártok a jóindulat bizonyos nemé­vel fogadják a kabinetet, míg a csehek valósá­gos dühvel rontanak ellene. A németek azt ál­lítják, hogy a csehek nem képesek nagyobb ellentállást kifejteni, mert nincs olyan erejük, mint az obstruáló német pártoknak. Nagyon megnehezíti az ő esetleges küzdelmüket az, hogy Kaizl ügyetlen politikájáért a csehek fele­lősek. A Reichsrathot minden valószínűség szerint okcóber 13-án fogják egybehívni. Addigra már a nyelvrendeletek visszavonása megtörtént és a kép­viselőház első ülésén a kormány benyújtja a nyelvkérdést keretek szerint szabályozó törvény­­javaslatot, mely egyelőre Cseh- és Morvaország területére bírna érvénynyel. A delegáczió megválasztását nem az első ülé­sekre fogják kitűzni, de erősen remélik, hogy ez ellen egy oldalról sem fog akadály gördíttetni, és hogy így ez egészen alkotmányos módon fog megtörténni. Berlin, szept. 30. Az osztrák miniszterválságról ezt írja a Ber­liner Neueste Nachrichten. A császár szemé­lyes beavatkozása megoldotta a miniszterválsá­got és valószínűleg megszüntette egyelőre a par­lamenti válságot is bebizonyult, hogy a császár az ő személyes tekintélyével legszilárdabb pontja az osztrák államnak. Vidéki közigazgatás. Az aradi államvasuti tisztviselők adója. Régi vitás kérdése Arad város adóügyi osztályá­nak az államvasuti hivatalnokok és alkalmazot­tak községi adójának kérdése. A város ugyanis a közigazgatósági bíróságnak egy elvi döntése alapján 1887-re visszamenően kivetette az aradi üzletvezetőség aradi hivatalnokaira és alkalma­zottaira a községi és útadót. Az államvasutak ez ellen felebbeztek, hivatkozva a kereskedelmi mi­niszternek egy régebben kiadott rendeletére, a­mely szerint a Máv­ emberei állami alkalmazot­­­taknak és hivatalnokoknak tekintetnek, s így nem esnek községi adó alá. Az ügy fokozatos feleb­­bezés folytán újra a közigazgatási bírósághoz került, a­mely Wekerle Sándor dr. elnöklete és Bornemissza közigazgatási bíró előadása mellett a napokban határozott ez ügyben. A közigazga­tási bíróság a kérdést a­ város javára döntötte el ; kimondta, hogy az államvasuti hivatalnokok és alkalmazottak tartoznak községi és útadót fizetni. Az ítélet hosszas indoklása kiemeli, hogy az államvasúti hivatalnokok és alkalmazottak nem állami hivatalnokok, hanem csak az állam egy vállalatának alkalmazottai. A szegedi közvágóhíd. Szegeden a javadalmi bizottság tegnap délután ülést tartott. Az ülés tárgya fon­tos volt. A közvágóhíd ügyét tárgyalták és a bizottság jelenlévő háromi tagja súlyos kritikát eszedett az egész il.iiiUUHHIM*«.« 1 -u I -ULL - U ■ 2 BUDAPEST, VASÁRNAP. HAZÁNK 893. OKTÓBER 1. 236. SZÁM, 11 tervről. Bokor Pál tanácsnok előterjesztette a már is­­mert régi tervet, hogy a vágóhidat a rendező pályaudvar közelében állítsák fel. Lichtenberg Mór szerint a hely sze­rencsétlenül van megválasztva, mert a rendező pályaud­var mellett mintegy 3 kilométernyi távolságban esik az építkezés a Tiszától. Kérdi hát nem-e fertőzteti, nem-e küzdödteti meg a vágóhíd ezen a helyen az egész alsó­város ideeső részét­? Míg ellenben a Tisza mellett megol­­csulna az egész kivitel, de még egészségügyileg is meg­­felelőbb volna a Tisza mellett, a Boszorkánysziget köze­­ében a közvágóhíd, mert így legalább második újszegedi kenderfonógyárat nem fogna a város. Azt javasolná azért, ha még lehetne változtatni a tervet, tegyék a vágóhidat a Tisza mellé. Ily értelemben beszéltek többen, míg végre elfogadtak egy elnapolási javaslatot az ügy fontosságára való tekintettel. Tisztviselő választások Zemplén megyé­­ben. Zemplén megye közigazgatási bizottsága tegnap közgyűlést tartott, melyen heves kortes­kedések közt több választást fejtettek meg. Az üresedésben levő helyeket szavazással a követ­kezőkép töltötték be. Horváth József elhunyt árvaszéki elnök helyébe túlnyomó szótöbbséggel megválasztották Némethy József gálszécsi főszol­gabírót, ennek állására heves küzdelem után Nemes Sándor főszolgabírót. Megválasztották szolgabirákká Malonyai Tamást és Bajusz An­dort, alügyészszé Szirmay István dr.-t. — Petőfi-ház, Zala vármegye törvényhatósági bizott­sága legutóbb tartott rendes közgyűlésén határozatilag felhívta a járási főszolgabirákat, Zalaegerszeg és Nagy­kanizsa városok polgármestereit, hogy a hatóságok terüle­tén lakó bizottsági tagokat, tisztviselőket, tanárokat, egye­sületeket, pénzintézeteket stb. külön kérjék fel a létesí­tendő Petőfi-ház javára váló adakozásra. KÜLFÖLD.A Budapest, szept. 30. Anglia kormánya megszövegezte tegnap a Transzvárnak adandó ultimátumot. A háború immár elkerülhetetlen és minden jel arra vall, hogy ez a háború hosszadalmas, szenvedélyes és felette költséges lesz. Nincs angol államférfi, aki e kalandba fogna az alsóház határozott kí­vánsága­ nélkül és anélkül, hogy előzőleg rend­kívüli és nagy hiteleket szavaztasson meg ma­gának. A parlament többsége kétségtelenül a kormány pártján van és így nem lesz törvény a hitelek megszavazásában, a háború kitöré­séért való morális felelősséget a burok éppenséggel nem akarják magukra venni."Nyilatkozataik mind abban egyeznek, hogy ők szeretik és megbecsü­lik a békét és a háborút csak rájuk erőszakol­ják. Ezt mutatja az Oranje szabad állam rezo­­lucziója is. Az ultimátumról nyilvánvalóvá lett már,­hogy olyan föltételeket szab ez az ultimá­­tum, hogy ha a transzváli kormány elfogadná, maga mondaná ki a búr nép halálos ítéletét, mert az angolok akkor uralkodó elem lennének Transzválban s pár évtized alatt elvesznének a burok. Chamberlain legutóbbi táviratára bátor és elszánt választ küldött Transzvál, csak annyit,, hogy ragaszkodik az 1884-diki londoni kongresz­­szushoz, a­mely tudvalevőleg Transzvál függet­lenségét biztosítja — és egyebet nem tehet. Biz­tosra vehető, hogy ez ultimátumot is visszauta­sítják . Anglia a minisztertanács tagnapi határo­zatához képest azonnal megüzeni a háborút. Krüger elnök várja is minden pillanatban a had­üzenetet s fegyverbe szólít minden búrt. Anglia óriás haderőt küld a maroknyi nép ellen. A búrok hadereje számra kisebb az angoloké­nál, de katonáik elszántabbak, mert tudják, hogy élethalálharczba mennek. Az 1899 -iki transzváli állami almának kimutatása szerint a délafrikai köztársaságnak 288.755 lakosa van, a­melyből 166.400 a férfinem száma. Ez utóbbiban van 15.696 olyan férfi, a kinek életkora 18—24 év közt van, azután 9050, a­ki 35—50 éves és 4533, a­ki 15—18 éves, a többi 50—60 év kö­zött van. Összevéve tehát a burok egész hadi erejének a száma 22.279 főre tehető; ehhez járul még körülbelül az a kétezer különféle nem­zetbeli bevándorolt, a­ki szintén a kis köztársa­ság függetlenségéért száll síkra. A testvérköztár­saság, Oranje, 7—8 ezer embert küld harc­ba Transzvál segítségére s ezekkel együttvéve az angolok ellen körülbelül 40.000 főre menő kato­naság fog küzdeni. • A spanyol válság még nem öltött határozott jelleget. A mai híradások szerint Silvera minisz­terelnök San Sebastiánba utazása előtt kijelen­tette, hogy nem mondott le. A régens-királyné_

Next